A Megafon 40 millió forintból hirdetett világháborús üzenetére Bohár egy romos helyszínen forgatott videóval is ráerősített. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan találtuk meg a videóban szereplő épületet, milyen funkciót látott el a múltban és mire használják jelenleg.
Szerző: Barczikai Fanni
“Ugye te sem szeretnéd, hogy így nézzen ki az otthonod?” - teszi fel a kérdést a megafonos Bohár Dániel március 12-én közzétett videójában, miközben a háttérben látható romos épület megviselt falaira mutat.
A videó a Facebookon 367 ezer megtekintést ért el, a Megafon két hirdetéssel, összesen több mint egymillió forintért reklámozta.
A videó abba az orosz-ukrán háború kitörése óta visszatérő kormánypárti narratívába illeszkedik, mely szerint a háborúpárti politikusok a harmadik világháborúba sodorhatják Magyarországot.
A Fidesz 2022-es parlamenti választási kampányában is fontos szerepet játszó narratíva népszerűsítésére a Megafon márciusban több mint 40 millió forintot költött a Facebookon. A “világháborús veszélyt” Bohár videójában összekapcsolja a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokkal, és kijelenti, hogy a választások tétje, hogy a háttérben látható épülethez hasonló rommá válnak-e a házaink.
A négyzetekben szereplő fotók a Lakmusz felvételei a Bohár háta mögött látható falfirkákról.
A Megafon influenszerei jellemzően stúdióban, beltéri háttér előtt forgatnak. Bohár háborús videóihoz mégis több esetben kültéri helyszínt választott. Ilyenkor a helyszínválasztás erősíti a véleményvezér narratíváját és vizualizálja az üzenetét. Márciusi videójában is kiemelt szerepet kap a lepusztult, romos épület, amivel kapcsolatban az alábbi két állítás hangzik el:
Bár az első ránézésre valószínűnek tűnt, hogy Bohár Dániel nem utazott le a frontra forgatni, kíváncsiak voltunk, mi az a romos épület, ami előtt a fenyegető harmadik világháborúról értekezik.
Kutatásunk alapján kiderült, hogy az épületet valószínűleg sosem használták lakóházként, lepusztultságáért pedig az elhanyagoltság és az idő a felelős. Egy évek óta elhagyatottan álló XV. kerületi laktanyáról van ugyanis szó, ahol néhány éve még rendszeresen szerveztek airsoft játékokat.
Baloldali kép: Bohár-videó, jobboldali képet készítette: Dezső Annamari
Bár a Bohár videójának hátteréül szolgáló létesítmény megviseltnek tűnik, a háború sújtotta épületekkel ellentétben az oszlopai kivétel nélkül állnak, és a falakon sem tátonganak hatalmas lyukak. A leharcolt állapotot nem hiányzó felületek vagy falból kiálló vasdarabok okozzák, hanem a csupasz téglák, a vakolat hiánya, valamint a koszos és graffitis falak. Ilyen pusztítást sokkal inkább az idő, mint fegyver vagy háború okozhat, így arra következtettünk, hogy az épület már hosszú évek óta elhagyatottan és kifosztottan állhat.
Baloldali képet készítette: Dezső Annamari, jobboldali kép: Bohár Dániel videója
A videó legtöbb snittjében élénk graffitik láthatóak a falakon, ezek a legtöbb falfelületet teljes egészében kitöltik. Ez arra utal, hogy az épületet valószínűleg gyakran látogatják utcaművészek és az elhagyott helyeket kedvelő urbexesek.
Számos olyan nyilvános és privát csoport található a Facebookon, ahol a magyarországi urbex (urban exploration) közösség népszerűsíti tevékenységét. Ennek lényege, hogy résztvevők bejussanak elhagyatott vagy lezárt helyekre, a bejárásról fényképeket készítsenek és megosszák egymással közösségi oldalaikon.
A BCO Urbex gyűjtésének rövid böngészése után egyértelműen meg lehet különböztetni a leggyakoribb célpontokat építészeti jellegzetességeik alapján: gyárak, kórházak, iskolák, magánépületek (lakóházak, társasházak) és laktanyák.
Dezső Annamari felvétele
Bohár Dániel videóján látható épület ez utóbbi épülettípusra hasonlít leginkább. A laktanyák általában kocka alakú, fehér vagy világos színű épületek, melyek nagy belmagassággal és magasra helyezett, kicsi, hosszúkás ablakokkal rendelkeznek. Egyedi jellegzetességeik a tér közepére helyezett oszlopok, amiket a Bohár-videóban is meg lehet figyelni.
Dezső Annamari felvétele
Mivel a Megafon budapesti székhellyel rendelkezik és Bohár is gyakran forgat innen, elsőként a budapesti laktanyákat ellenőriztük. Miután a keresést kibővítettük a “graffiti” címszóval, már könnyű dolgunk volt, az első találatok között szerepelt az újpalotai laktanyáról szóló, 2016-os blogbejegyzés.
A blogposzthoz melléklet képeken pedig felismerhető Bohár videójának háttere.
Forrás: Google
A Lakmusz még április második hetében felkereste a XV. kerületben található helyszínt, ami valójában egy több romos épületből álló létesítmény a jelenleg is működő Irinyi János laktanya mögött, a rákospalotai temető és a Szilas-patak szomszédságában. Pontos címmel a Google Térképen nem rendelkezik, itt csak “Újpalota Airsoft pálya” néven szerepel, hivatalosan azonban a rákospalotai városrészhez tartozik.
Forrás: Google Maps
A terület régóta elhagyatott lehet, az interneten 2007-ből is találtunk képeket róla, amelyek a maihoz hasonló, lepusztult állapotban mutatják. A helyszín valószínűleg ismert a budapesti underground körökben, az Avantgarde együttes például itt forgatta Nincs esély című számának klipjét. Az M3-mas autópálya és a temető között pedig rendszeresen tartottak a airsoft játékokat hétvégenként, a fórumok szerint 2012-től legalább 2021-ig.
Megkerestük az ‘Újpalotai Airsoft - Kulturált játékszervezés’ Facebook-oldal adminisztrátorát, aki azt írta, hogy a pálya egy romépület, amelyet hétvégente különböző társaságok használnak játékokra. “A tulajdonost tudtommal egyáltalán nem érdekli, hogy airsoftoznak, mivel a terület teljesen elhanyagolt/elhagyatott és egyelőre tudtommal nem terveznek oda semmilyen épületet és vagy felújítást” - írta kérdésünkre.
Forrás: Airsoftosok facebook oldala
Korábban feltehetően a jelenleg is működő Irinyi János laktanya részét alkotta a tőle 150 méterre elhelyezkedő épületegyüttes. Erre utalnak a már említett, laktanyára emlékeztető építészeti jellegzetességei, és az is, hogy a közösségi médiában több posztoló és kommentelő katonai létesítményként emlékezett rá (például itt és itt), bár a pontos funkciójáról ellentmondásos információkat szolgáltattak.
Forrás: Facebook
A laktanyát használó egységet nekünk sem sikerült azonosítanunk, ami biztos, hogy az épületegyüttes már egy 1963-mas légifelvételen megfigyelhető a mai felépítésében. A Magyar Honvédséget kerestük a létesítmény pontos múltbeli funkciójára vonatkozó kérdéseinkkel, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Forrás: fentrol.hu / A laktanya egy 1963-mas légifelvételen
A XV. kerületi önkormányzat ingatlankezelője megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy nem az önkormányzat tulajdonában állnak az épületek. Bár a pontos címet nem ismertük, a budapesti földhivatal a koordináták alapján segített nekünk beazonosítani a helyrajzi számot, és így le tudtuk kérni a terület tulajdoni lapját is. Ez alapján a 64791 négyzetméteres “beépítetlen terület” sorsa 2007-ig visszavezethető.
Ekkor vásárolta meg az ingatlant a Rákospalotai temetőtől (Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.) a M3 Depo Invest Beruházó és Ingatlanfejlesztő Kft., majd 2014-ben a hasonló nevű M3 Sztráda Depó Ingatlanhasznosító Kft.-hez került. Bár a mai napig az ő fenntartásuk alatt áll, állapotában a 2007-es urbexes képekkel összehasonlítva nem történt változás. A pécsi céget kerestük azzal kapcsolatban, hogy karbantartják-e az épületegyüttest, engedélyezték-e Bohár Dánielnek a forgatást illetve, hogy milyen terveik vannak a területtel a jövőben, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz tőlük.
Hogy helyesen azonosítottuk a helyszínt, azt maga Bohár Dániel is megerősítette, amikor április 23-án a következő szöveggel posztolt az elhagyatott újpalotai laktanyáról: “Valahol, Európában. Az elfeledett airsoft pálya.”
A poszt előzménye Magyar Péter április 22-i Facebook-bejegyzése. Magyar komlói országjárásán készített képeket osztott meg “Valahol, Európában. Az elfeledett Magyarország, a magára hagyott vidék” felirattal, kommentben pedig hozzátette, hogy a komlói bányák környékéről van szó.
Magyar képeinek helyszínét is sikerült azonosítanunk: a komlói Zobák-aknánál (Hóvirág u. 1, 7300) készültek. Az akna a komlói bányászati üzem része volt, ahol 1892-től 2000. január 31-ig feketekőszén-bányászat folyt. Több mint húsz éve kihasználatlanul áll a terület, amit már az urbexesek is felfedeztek.
A kormánypárti média azután kapta fel Magyar posztját, hogy egy kommentelő jelezte, a fotósorozaton egy airsoft- és paintballpályaként üzemeltetett terület látható. A Magyar Jelen megkérdezte az esetről az airsoftpályát üzemeltető vállalkozót, aki megerősítette az információt. A portál azonban a vállalkozó nevét és a vállalatot sem jelölte meg, lapunk pedig, akár csak az Újpalotai airsoftpálya esetében, itt sem talált olyan hivatalos oldalt, ami állandó játéktérnek jelölte volna meg az egykori aknát.
Magyar Péter posztjáról a Magyar Jelen cikke után több kritikus mém is készült, ezek gyűjtésére az Origo külön cikket szentelt.
Bohár Dániel is azért tért vissza az újpalotai airsoftpályára április 23-án, hogy Magyar Péteren élcelődjön - egyúttal azonban újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy márciusban itt forgatta a saját, harmadik világháborút vizionáló videóját.
Forrás: Bohár Dániel posztja
Az utolsó csavar a történetben, hogy az Origo “mémgyűjtésében” tévesen úgy állította be Bohár posztját, mintha az a komlói helyszínen készült volna. “Bohár Dániel riporter végül elutazott a helyszínre, és megnézte az airsoftpályát” - áll az Origo cikkében, pedig Bohár valójában arra az újpalotai területre ment vissza, ahol korábban forgatott is. A két airsoftpályát körülbelül 215 km választja el egymástól.
Dezső Annamari felvétele
