Csak néhány idézet azokból a videókból, amelyekkel a Megafon beszélő fejei jelenleg is azt hirdetik a Facebookon, hogy „a baloldali politikusok belesodornak minket egy esetleges harmadik világháborúba”.
Cikkünk megjelenéséig összesen 10 megafonos megmondóember 29 hirdetett videóját azonosítottuk be ebben a témában, amelyekre az első hirdetés megjelenése óta, azaz
az elmúlt 3 hétben nagyjából 40-43 millió forintot költött a Megafon a Facebookon.
A hirdetések és költések adatait ebben a táblázatban foglaltuk össze.
Az egy kaptafára készült videók azzal támasztják alá a „harmadik világégés” veszélyét, hogy
A videók azt hangsúlyozzák, hogy bár az európaiak békét akarnak, ezek a politikusok nem a választóik és a hazájuk érdekét nézik, „Sorosék” fizetik őket, és üzleti érdekeik miatt akarják a háború folytatását.
- így hangzanak az erősen az érzelmekre ható, félelemkeltő következtetések az általunk elemzett videókban, amelyek szerint az egyetlen megoldás, ha a választók június 9-én, vagyis az európai választásokon elzavarják „a háborúéhes politikusokat”.
Ez a narratíva kísértetiesen hasonlít a Fidesz két évvel ezelőtti, a 2022-es parlamenti választás előtti legfőbb kampányszlogenére, miszerint „a baloldal háborúba sodorná Magyarországot, a Fidesz-kormány a béke záloga”. A mostani üzenet tulajdonképpen ennek a kiszélesítése az európai választások előtt a nemzetközi „baloldalra” és a „globalista elitre”.
A félelemkeltő üzenetek azonban kontextusukból kiragadott nyilatkozatokra, és félrevezető következtetésekre épülnek
- állapítottuk meg öt olyan állítás vizsgálata során, amelyek a legtöbbször előkerülnek a 29 hirdetett Megafon-videóban. Nézzük ezeket egyesével!
A megafonos videók központi eleme az az állítás, hogy a francia elnök csapatokat küldene Ukrajnába. Erről Macron valóban beszélt február 27-én Párizsban, egy Ukrajna támogatására összehívott nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján. Egészen pontosan azt mondta:
Macron kijelentéseivel azonban több ország vezetője nyíltan nem értett egyet.
Andrzej Duda lengyel elnök még párizsi találkozó után azt mondta, arról folyt a leghevesebb vita, hogy küldjenek-e csapatokat Ukrajnába, de semmilyen döntés nem született, a vezetők véleménye eltér a kérdésben. Olaf Scholz német kancellár egyértelműen elutasította Macron ötletét, így tett a francia ellenzék is, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője pedig azt mondta, hogy „Joe Biden világosan megmondta, az USA nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába.” Észtország és Litvánia ugyanakkor nem vetette el teljes mértékben Macron ötletét. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig azt mondta, a NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajnát, de nincs tervben csapatok küldése Ukrajnába.
A megafonosok arról is beszélnek, hogy a francia elnök konkrét eseményhez is kötötte a NATO-csapatok Ukrajnába küldését: ha az oroszok áttörik a frontot Kijevnél vagy Odesszánál. A 24.hu cikkén keresztül a francia l'Indépendant értesülésére hivatkoznak, amely szerint párizsi állításaira ráerősítve Macron március 7-én, francia parlamenti pártok vezetőivel találkozva beszélt arról, hogy „a front előrenyomulása Odessza vagy Kijev felé” kiválthatja a francia beavatkozást.
Március közepén a Le Monde-ban is megjelent egy cikk, amely szerint Macron az Élysée-palotában február végén zárt körben azt mondta: „mindenesetre, a következő évben kénytelen leszek néhány embert Odesszába küldeni.” A Newsweek tényellenőrzése azonban figyelmeztet: a Le Monde újságírója nem személyesen Macrontól hallotta ezt a mondatot, csak az jutott el hozzá, hogy elhangzott egy ilyen mondat. Az elnöki hivatal nem kommentálta a híresztelést.
A Megafon videóiban több helyen elhangzik az is, hogy Macron az atomfegyverek bevetésének lehetőségétől sem riad vissza. Ezt megerősítendő egy videórészletet is mutatnak, ahol Macron arról beszél, hogy Franciaországnak van egy kialakult doktrínája, és ha a nukleáris fegyverkezésről van szó, akkor „nincs sok szóra szükség”.
Az alábbi mondat egy, a Le Figaronak adott interjúban hangzik el, március 14-én. Macron valóban ezt mondja, a folytatás azonban kimaradt a megafonos videókból, pedig az erősen árnyalja az idézet jelentését. A francia elnök ugyanis ezek után azt mondja:
„Nukleáris kapacitásunk olyan biztonságot nyújt a franciáknak, amellyel a világon kevés ország rendelkezik. Egy ilyen erővel felszerelt hatalomként az a felelősségünk, hogy elkerüljük az eszkalációt”.
Radoslaw Sikorski valóban azt mondta egy konferencián, hogy a NATO-katonák már jelen vannak Ukrajnában, és meg is köszönte azoknak az országoknak a támogatást, akik vállalták ezt a kockázatot. Azt azonban nem árulta el, mely országokról van szó.
A megafonos videókban azt sugallják, hogy ezek a katonák harcolnak Ukrajnában, de igazából keveset tudunk arról, hogy ha valóban vannak NATO-katonák az országban, akkor hányan, és pontosan milyen minőségben tartózkodnak ott.
Az Euractiv egyik cikkében azt írja, hogy a kiküldött csapatoknak nem az a célja, hogy az ukrán erőkkel együtt közvetlen harcba bocsátkozzanak. A lengyel Onetre hivatkozva arról írnak, hogy Sikorski azokra a katonai kiképzőkre utalt a felszólalásában, akik többek között a nyugati felszerelések használatára képzik ki az ukránokat.
Az Egyesült Királyság már korábban közölte, hogy többek között azért küldtek kisebb egységeket Ukrajnába, hogy segítsék az orvosi kiképzést.
Bettina Stark-Watzinger német oktatási miniszter valóban arról beszélt március közepén, hogy „Németországban a diákokat sokkal jobban fel kell készíteni azokra a lehetséges krízisekre és katasztrófákra, amikkel életük során szembesülhetnek és amik szabadságukat fenyegethetik”.
Ahogy azt is elmondta, hogy szerinte a diákoknak meg kell tanítani, hogy mi a teendő egy háború, egy világjárvány, vagy egy természeti katasztrófa esetén, ahogy azt is fontosnak tartja, hogy a gyerekek tudják, hogyan járul hozzá Németország biztonságához a német hadsereg.
A megafonos videókban azonban ezt az információt úgy használják fel, mint egy újabb bizonyítékot arra, hogy a „nyugati balos politikusok” minden áron háborúzni akarnak, és ebbe már a gyerekeket is belerángatják. Ezt ugyanúgy kiragadják a kontextusából, ahogy Apáti Bence egy korábbi videójában azt, hogy a német egészségügyi miniszter már az egészségügyet is felkészítené a háborúra. Ott ugyanezzel a stratégiával találkoztunk:
egy egyébként igaz információból azt a hamis következtetést vonják le, hogy Németország háborúzni akar.
A magyar kormány egyébként még 2017-ben rendelte el, hogy az iskoláknak és az óvodáknak kötelező Honvédelmi Intézkedési Tervet készíteniük, hogy az intézmény felkészült legyen egy esetleges terrorveszélyhelyzetre, rendkívüli állapotra, szükségállapotra, vagy váratlan támadásra.
A globalisták „háborús pszichózisát” a Megafon videói az európaiak békevágyával állítják szembe. A Századvég egy elemzését hozzák példának, amely Összeurópai NEM Emmanuel Macron háborús terveire címmel jelent meg március 4-én.
A Századvég azt írja, hogy:
„Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát.”
Az elemzés már önmagában súlyosan félrevezető, ugyanis egy olyan kutatást használtak fel hozzá, amelyet bőven azelőtt készítettek, hogy Macron ominózus kijelentése elhangzott volna.
A kutatásból beidézett kérdésre („Ön inkább egyetértene vagy inkább nem értene egyet azzal, hogy az Ön országa katonákat küldjön Ukrajnába?”) még 2023-ban válaszoltak európai országok állampolgárai. Ezt az eredményt biztosan nem lehet a „Macron háborús terveire” kimondott „összeurópai NEM”-ként értékelni.
A Századvég kutatásáról egyébként korábban is írtunk már: az eredményeit más uniós közvélemény-kutatásokkal vetettük össze, amelyekből más kép rajzolódott ki az európaiak hozzáállásáról az orosz-ukrán háborúhoz, mint amelyet a Századvég felmérése mutatott.
Az Európai Parlament közvélemény-kutató főosztálya például Oroszország Ukrajna elleni háborújának kitörése óta nyomon követi az európai polgárok véleményét, figyelemmel kíséri és összegyűjti a megjelent felméréseket és közvélemény-kutatásokat. Az első ilyen 2022 márciusában született, a legfrissebb idén februárban, egyelőre tehát nem láttunk olyan nagy, összeurópai felmérést, amely Macron szavaira reagálna.
A megafonos videók azt állítják, hogy mind a nyugati, mind a magyar baloldalt „Sorosék” pénzelik, háborúzni pedig azért akarnak ilyen nagy erőkkel, mert az hozza nekik a pénzt. Ebbe a gondolatmenetbe kapcsolják be Anthony Blinken amerikai külügyminisztert, aki egy videórészlet szerint arról beszél, hogy
„az általunk nyújtott védelmi támogatás 90 százalékát valójában itt, az Egyesült Államokban költöttük el.”
Blinken valóban mondott ilyet, méghozzá tavaly december 7-én, egy sajtótájékoztatón, amelyet David Cameronnal, az Egyesült Királyság külügyminiszterével közösen tartott Washingtonban. Az amerikai külügyminiszter válasza egészen pontosan úgy szólt, hogy:
„Ha megnézzük azokat a beruházásokat, amelyeket Ukrajna védelmébe tettünk azért, hogy megbirkózzunk ezzel az agresszióval, az általunk nyújtott védelmi támogatás 90 százalékát valójában itt, az Egyesült Államokban költöttük el, a mi gyártóinknál, a mi termelésünkben, és ez több amerikai munkahelyet teremtett, több növekedést hozott a gazdaságunknak. Ez egy mindkét fél számára előnyös dolog, amit folytatnunk kell.”
Erről egyébként tavaly november végén már a Washington Post is beszámolt. Ez azonban nem jelent mást, mint hogy az Ukrajnának szánt védelmi költéseket legnagyobb részét nem közvetlenül Ukrajnának adták oda az amerikaiak, hanem Amerikában költötték el például fegyverekre, vagy eszközökre, amelyeket aztán Ukrajnába küldtek.
Blinken tehát kizárólag az amerikai védelmi költésekről beszélt, miközben igyekezett az amerikai választók számára is elfogadhatóvá tenni Ukrajna háborújának további támogatását azzal az érveléssel, hogy ezzel az amerikai ipart is erősítik.
Címlapi kép: Szulágyi Réka
