Tényleg 1 millióval több ember dolgozik most, mint a Gyurcsány-kormány idején? A magyarok többsége valóban úgy gondolja, hogy jól sikerült a koronavírus elleni védekezés? Megnéztük, mennyire voltak pontosak Orbán Viktor egyes kijelentései.

1. A magyarok többsége szerint jól védekeztünk a koronavírus ellen 

“Itthon sikerült megőrizni, sőt megerősíteni a közbizalmat, mert az emberek többsége szerint Magyarország jól védekezett" - mondta Orbán Viktor, amikor a koronavírus-járványra utalva.

​​
A koronavírus-járvány kitörése óta közvélemény-kutatók rendszeresen mérik a magyar lakosság véleményét a kormány járvány elleni védekezésben nyújtott teljesítményéről. Ezek a felmérések viszont, ha egy időben készülnek is, sokszor nagyon különböző eredményeket hoznak.
 

A kormányközeli Társadalomkutató tavaly december közepén hozta ki, hogy a lakosság 61 százaléka általánosságban elégedett a kormány járványkezelésével. Alig egy hónappal korábban jelentek meg a YouGov-Cambridge Globalism Project nemzetközi, 26 országban országonként 26 ezer ember részvételével készült felmérés eredményei, amelyek szerint Magyarországon egy év alatt 60-ról 43 százalékra csökkent a lakosság elégedettsége a kormányzati járványkezeléssel.

A Medián 2021 áprilisában, a HVG felkérésére készített felmérésének eredményei pedig azt mutatták meg, mennyire megosztott a magyar közvélemény a járványkezelés értékelésében. 2021 áprilisában

• a kormánypártiak 79 százaléka
• a kormányváltást akarók 40 százaléka

válaszolta, elégedett azzal, ahogy a kormány a koronavírus-járványt kezeli.

 

2. Ma több mint egymillióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-kormány idején 

 

“A vírusjárvány ellenére még soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon a rendszerváltás óta, több mint egymillióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-kormány idején” - jelentette ki Orbán.

   

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb foglalkoztatási adatok szerint 2021-ben az egész évet tekintve a gazdaságilag aktív korú, 15-64 éves lakosság 73,1 százaléka, 4 millió 635 ezer fő dolgozott. Bár a foglalkoztatottak száma valóban folyamatosan nőtt 2010, a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta, a Gyurcsány-kormányok (2002-2008) foglalkoztatottsági adatai és a mostani számok között nem akkora a különbség, mint amekkorának azt Orbán állítja.

 

A KSH adatai szerint így alakult a foglalkoztatottak száma a Gyurcsány-érában:

   

Ez átlagolva 3 896 200 fő/éves foglalkoztatotti létszámot jelent, ami összevetve a 2021-es 4 635 000 fővel nem egymillióval, csak 739 ezerrel kevesebb. De még a Gyurcsány-kormányok foglalkoztatottság szempontjából leggyengébb évét (2008) alapul véve is csak 786 700 fővel többen dolgoznak most, mint akkoriban.

Pedig a KSH statisztikai adatszámítása időközben úgy módosult, hogy most már olyan emberek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a Gyurcsány-kormányok idején még nem számítottak annak.

Azok az emberek - jellemzően nők -, akik gyermekük gondozása miatt vannak távol munkahelyüktől, 2021 januárjáig csak akkor számítottak foglalkoztatottnak, ha a gyed igénybevétele mellett dolgoztak is. 2021 februárjától azonban, EU-s követelményeknek eleget téve, azokat a lakosokat is foglalkoztatottnak tekintik, akik az adatfelvételkor nem, de a gyes/gyed folyósítása előtt dolgoztak, és annak lejártával is lesz hová visszamenniük. 

A 2021-ből idézett számok már őket is tartalmazzák - szám szerint 141,500 munkavállalót.

Tovább árnyalja Orbán Viktor rekordokat döntögető foglalkoztatottsággal kapcsolatos állítását, hogy a foglalkoztatottak számába beleszámítanak a közmunkában dolgozók és a magyar háztartások külföldön munkát vállaló tagjai is, márpedig e két csoport aránya igazán 2012-től jelentős mértékben nőtt a foglalkoztatottakon belül.

2021-es 73,1 százalékos foglalkoztatottsági ráta 9,4 százalékát a fenti három csoport: a gyed-es anyák, a közmunkások és a külföldön dolgozók teszik ki.
 

3. Magyarország export-teljesítménye "brutális" rekordot döntött

 

“Tavaly sikerült egy újabb brutális rekordot döntenünk. Magyarország export-teljesítménye 119 milliárd euróra nőtt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy lakosságszám tekintetében a 95.-ek vagyunk a világon, de export-teljesítményünk a 34. legnagyobb, az egy főre jutó export tekintetében pedig már a 27.-ek vagyunk” - ismételte Orbán azokat az adatokat, amelyeket az elmlúlt napokban Szijjártó Péter külügyminiszter is sorolt, szintén “brutális exportrekordot” emlegetve.

 
 

• A KSH adatai szerint 2021 január-december között az hazai export értéke valóban elérte a 119 milliárd 390 millió eurót.*
• A Worldometer adatai szerint 9,660,351 fős lakosságával Magyarország nem a 95., hanem a 94. legnépesebb ország a világon.
• A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization) statisztikái szerint 2020-ban valóban Magyarország volt a 34. legnagyobb exportőr.

4. Az államadósság a GDP 80 százaléka alatt maradt

   

A miniszterelnök az államadósságról is beszélt az évértékelőben. Azzal kezdte, hogy

“Egy évértékelőn, bármilyen száraz is, hölgyeim és uraim, a számok nyelvén is beszélni kell. Az államadósságot sikerült 80 százalék alatt tartani, és az év végére 77 százalékra szorítjuk vissza.” 

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2021-es kimutatása szerint az első és a harmadik negyedévben egy hajszállal a GDP 80 százaléka felett volt az államadósság (2021. március végén ​​80,8%-on, szeptember legvégén pedig 80,5%-on állt.)  Csupán a második negyedévben állt az adósság jóval 80 százalék alatt (77,4 százalékon). Az eddig elérhető adatok szerint tehát átlagosan valóban 80 százalék alatt volt az államadósság mértéke 2021-ben.

Orbán azzal folytatta, hogy a közben Franciaország államadóssága 115-re, a spanyoloké 120-ra, az olaszoké pedig 154 százalékra nőtt. Illetve elmondta, hogy 

“Az is megtörtént, amit kevesen gondoltak volna, én például biztosan nem: Ausztria államadóssága megelőzte Magyarországét.” 

A német Statista elemzőcég adatai szerint Franciaország államadóssága 2021-ben 115,83, a spanyoloké 120,22 és az olaszoké 154,2 százalék volt. Ausztria államadóssága pedig 84,2 százalék volt, ami valóban magasabb, mint a 2021-es magyar államadósság mértéke.

 

5. Magasabb a minimálbér, mint az átlagbér volt a Gyurcsány- és Bajnai-korszak idején

 

A Gyurcsány- és Bajnai-korszakokat beszédében többször is elrettentő példaként hozta fel a miniszterelnök. Például így:

"A minimálbér ma magasabb, mint az átlagbér volt a Gyurcsány- és Bajnai kormány idején. Vagyis van pénz..."

  
 

A KSH adatai alapján 2002-től kezdve emelkedett az átlagbér, 2009-ben (tehát az évben, amikor Gyurcsány Ferenc lemondott, és Bajnai Gordon lépett a helyébe) emelkedett bruttó 199.837-ra. 2010-ben, a Bajnai-kormány bukásának, és a Fidesz első kétharmadának évében az átlagbér bruttó 202.525 forint volt.

A minimálbér 2022. január elsejétől 200.000 forint.

Vagyis ha az utolsó olyan évhez mérjük, amikor végig a szocialisták kormányoztak, valóban alacsonyabb volt a bruttó átlagkereset a mostani minimálbérnél - 163 forinttal.

 

6. Idén januárban már több mint 12 ezren próbáltak erőszakkal Magyarország területére lépni

 

“Naponta több százan próbálnak erőszakkal Magyarország területére lépni. Tavaly 122 ezren, idén januárban pedig már több mint 12 ezren.”

A magyar rendőrség, nem havi, hanem csak heti bontásban közli a migrációval kapcsolatos adatokat. Eszerint az év első négy hetében (tehát január 30-ig) 12 ezernél valamivel kevesebb, összesen 11248 esetben intézkedtek a határon. (A következő héten pedig további 3140 esetben.) 

Az intézkedések közt a megakadályozott tiltott határátlépés, a feltartóztatás, valamint a határátlépést megkísérlők elfogása, előállítása és eljárás alá vonása szerepel. Orbán Viktor szerint naponta több százan erőszakos módon próbálnak Magyarország területére lépni, azonban a rendőrség arról nem közöl adatokat, hogy az esetek hány százalékában volt valójában “erőszakos” a határátlépési kísérlet.

* JAVÍTÁS (02.14.): A cikk exportról szóló részében eredetileg 119 millió 390 ezer euró szerepelt tévesen, a helyes összes 119 milliárd 390 millió euró, az elírásért elnézést kérünk.

Címlapi kép: Botos Tamás, 444.hu