Hogyan terjedt el, hogy a Hamász 40 csecsemőt fejezett le egy izraeli kibucban?

A palesztin terrorszervezet támadása után hallomásból közölt információk és hiányos bizonyítékok alapján terjedtek el a híresztelések, hivatalos izraeli cáfolat vagy megerősítés azóta sem érkezett. A történtek tisztázása nem is érdeke a Hamásszal információs háborút is vívó államnak.

„Ez maga a horror: gyerekeket lőttek agyon, csecsemőket fejeztek le a Hamász terroristái”

- írta a Blikk az október 7-i, Kfar Aza kibucot ért támadásról.

„A mészárlás vélhetően teljes hidegvérrel történt: egy helyre vitték vagy terelték a rémült piciket, majd több csecsemőt lefejeztek, megcsonkítottak, főbe lőttek”

- folytatták a terrorcselekmény állítólagos körülményeinek igen részletes leírásával.

A civilekkel szembeni támadásról szóló beszámolók először október 10-én jelentek meg a nemzetközi sajtóban, és végigfutottak szinte a teljes magyar médián is. A híradások különböztek a tekintetben, hogy pontosan mit állítottak az esetről (hány csecsemőt és hogyan öltek meg), viszont a közbeszédben és a közösségi médiában is a „40 lefejezett csecsemőről” szóló rémhírek voltak a legsokkolóbbak, és ezek terjednek azóta is széles körben.


Felülről lefele: ORIGO, Blikk, A kopasz oszt (Facebook). Elemi.hu, Civilek.info

A híradások többsége az izraeli i24 televízió angol nyelvű helyszíni tudósítására alapozott. A csatorna riportere saját szemmel nem látta az áldozatokat, hanem arról számolt be, amit az ott lévő izraeli katonák mondtak neki: hogy addig körülbelül negyven csecsemő és kisgyerek holttestét találták meg, akik között voltak “levágott fejű” babák is.

A riporter által megszerzett információt (a kiskorú áldozatok számáról és arról, hogy milyen módon végeztek velük), máig nem sikerült független forrásból megerősíteni.

Korábbi cikkeinkben részletesen írtunk arról, hogy a háborús helyzetekben való tájékozódást megnehezíti, hogy a konfliktusban érintett felek a saját érdekeik mentén kommunikálnak, és hogy gyorsan változó, kiélezett helyzetben nagy az információs bizonytalanság. Ellenben a véres, erőszakos, érzelmekre erősen ható felvételek óriási sebességgel terjednek a közösségi médiában - függetlenül attól, hogy valós információról, bizonyíték nélküli állításokról vagy szándékos dezinformációról van szó.

Ebben a cikkünkben bemutatjuk,

  • hogyan kapta fel a csecsemők kivégzésekről szóló horrorisztikus beszámolót az internet,
  • és hogyan ágyazott meg a hír terjedésének, hogy az izraeli és az amerikai politikai vezetés eleinte tényként ismerte el a csecsemők lefejezését, később azonban visszavonta az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat.

Katonák mondták”

Október 7-én a Hamász több ezer fegyverese áttörte a palesztin területet Izraeltől elválasztó biztonsági kerítést, és meglepetésszerű támadást indított a Gázától pár kilométerre fekvő dél-izraeli települések ellen. A támadássorozat több mint húsz helyszínt érintett, ahol becslések szerint több mint ezer embert öltek meg és további százötven embert raboltak el. Az egyik legsúlyosabb támadás a 750 lakosú Kfar Aza kibucot érte, ahol az izraeli katonák és a mentőalakulatok szerint a fegyveresek a több száz embert mészároltak le.

Az izraeli hadsereg három nappal a terrorista akció után, október 10-én közölte, hogy nagyrészt visszaszerezte az ellenőrzést a Hamász fegyveresei által megtámadott déli területeken. A bejelentés napján egy vezetett sajtótúra keretében az izraeli haderő körülbelül 50 külföldi és izraeli újságírót végigkalauzolt a terroristák célpontjává vált településeken. A terepszemlén a riporterek szabadon kérdezhették a helyszínen tartózkodó katonákat, a holttestek azonban le voltak takarva, így az áldozatokat saját szemükkel nem láthatták.

A kibucban történt pusztítást több nemzetközi hírcsatorna is dokumentálta és megosztotta a közösségi médiában, a tudósítások közül mégis a Tel Aviv-i i24 News hírcsatorna riporterének, Nicole Zedecknek a beszámolója keltette a legnagyobb figyelmet. Ő volt ugyanis az egyetlen riporter, aki a mentést végző katonák beszámolója alapján „negyven halott csecsemőt” említ az áldozatok között, illetve levágott fejű kisbabákról is beszél.

Zedeck október 10-én több alkalommal is élő kapcsolással jelentkezett a helyszínről. Az első videóban azt látjuk, ahogy a riporter végigjárja a feldúlt kibucot, ahol az izraeli haderő még az áldozatok számbavételét végzi.

„Az izraeli hadsereg szerint még nincsenek pontos számok [a tömeges áldozatokról], de beszéltem néhány katonával, akik elmondták, mit láttak, ahogy végigsétáltak a különböző házakon, különböző közösségeken. Csecsemők, levágott fejjel… – ezt mondták. Családok, akiket az ágyukban lőttek le…” – hallhatjuk Zedeck Kfar Aza-ból készített angol nyelvű riportjában, amelyet 12 millióan néztek meg azóta az X-en.

Zedeck következő bejegyzésében, amelyet pár órával később tett közzé, már pontosabb számokat mond a kiskorú áldozatok tekintetében: “körülbelül 40 csecsemőt vittek ki hordágyon” - hangzik el az élő kapcsolásban. Az i24 stúdiójának kérdésére Zedeck megerősíti ezt a számot, arra hivatkozva, amit a szombat óta a kibucban mentést végző katonáktól hallott.

Az esti órákban az i24 televízióban a hadsereg 71-es egységének parancsnok-helyettese, David Ben Zion is megszólalt, aki elmondta, hogy a terroristák “nőket és gyerekeket is lefejeztek”, az izraeli katonák azonban “erősebbek voltak a támadóknál”.

A híradás nyomán futótűzként terjedt el a közösségi médiában, hogy a Hamász lefejezte a kiskorú áldozatokat.

Ebben az Instagram-posztban például az szerepel, hogy a Hamász terroristái „40 csecsemőt fejeztek le és égettek el a szüleik szeme láttára”, de a TikTok-on, Facebookon és az X-en is hasonló megfogalmazás („beheaded babies”, „decapitated babies”) terjedt el.

A következő napokban a virálissá vált állítást több nyugati sajtótermék is címlapra tűzte: a brit The Daily Mail, a The Times, az amerikai Fox News, a New York Post az izraeli hírportálra hivatkozva állították, hogy a Hamász csecsemőket és kisgyerekeket fejezett le. Volt olyan híradás, amely szerint a terroristák “40 csecsemőt és kisgyermeket mészároltak le, majd néhányukat le is fejeztek”, mások szerint a terroristák a gyermekekkel különösen kegyetlen módon bántak el azzal, hogy “elvágták a torkukat”.


Forrás

A cikkek megjelenésekor azonban a hírt nemcsak független források, de még az izraeli hadsereg sem erősítette meg.

Más izraeli vagy külföldi újságírók tudósításában sem jelent meg a 40 lefejezett vagy levágott fejű csecsemő híre, akik az i24 riporteréhez hasonlóan Kfar Aza-ban tartózkodtak október 10-én az IDF által szervezett sajtóbejáráson. A francia Le Monde újságírója, Samuel Foray például azt írta október 11-i bejegyzésében az X-en:

„Kfar Aza-ban voltam tegnap. Senki sem beszélt nekem lefejezésekről, nemhogy gyermekek lefejezéséről, nemhogy 40 gyermek lefejezéséről.”

Oren Ziv, az izraeli-palesztin +972 magazin újságírója szerint a terepszemlén a média képviselői az IDF kommunikációs csapatának felügyelete nélkül beszélhettek a helyszínen tartózkodó több száz katonával. “A [sajtó]túra során nem láttunk erre utaló jelet, és a hadsereg szóvivője vagy a parancsnokok sem tettek említést ilyen incidensekről” - írta szintén az X-en.

Más orgánum, amely az i24 News alapján közölte a lefejezett csecsemőkről szóló hírt, hozzátette, hogy helyszíni tudósítói saját szemükkel nem láttak bizonyítékot, amely alátámasztaná az állítást.

Az izraeli i24 csatorna azonban a hírt övező bizonytalanságok és ellentmondások ellenére is kiáll Nicole Zedek eredeti tudósítása mellett. A televízió műsorvezetője, Laura Cellier egy október 12-i adásban elítélte mindazokat, akik vitatják a Kfar Aza-i mészárlást, ugyanakkor a csatorna által közölt korábbi adatokat árnyalva már arról beszélt, hogy “több tucat” gyermeket és csecsemőt gyilkoltak le a támadók, akik közül néhányat le is fejeztek.

Visszavont nyilatkozatok, újabb bizonyítékok

A sajtóhírek és a közösségi média posztok mellett a politikai vezetők nyilatkozatai is közrejátszottak abban, hogy a közvélemény eleinte hitelesnek fogadta el a kisbabák lefejezéséről szóló beszámolót. A hivatalos forrásoktól származó kijelentések azonban naponta, sőt volt, hogy óránként változtak, tovább nehezítve az eseményről való tájékozódást.

Az izraeli hadsereg szóvivője október 10-én nyilatkozott először a palesztin terroristák által elkövetett hétvégi támadásokról az amerikai The Interceptnek.

„[A Hamász] nőket, gyerekeket, kisgyermekeket és időseket mészárolt le brutálisan az ISIS módján”

- írták, ugyanakkor a csecsemők lefejezéséről szóló, virálisan terjedő híreket hivatalosan nem erősítették meg.

Az IDF óvatossága ellenére Tal Heinrich, az izraeli miniszterelnök szóvivője másnap mégis megismételte a brutális cselekményről szóló állítást, azt a látszatot keltve, hogy ezt az izraeli kormány bizonyítékokkal tudja igazolni. (Sara Sidner, a CNN egyik tudósítója például a szóvivő október 11-i nyilatkozata alapján mondta be élő adásban, hogy a szóvivő „megerősítette”, hogy lefejezett csecsemőket találtak a helyszínen. Az X-en később elnézést kért ezért, majd hozzátette, azt hitte, hogy ha valamit az izraeli miniszterelnöki hivatal megerősít, az azt is jelenti, hogy van rá bizonyíték.)

Október 12-én egy meg nem nevezett izraeli kormánytisztviselő azonban azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy nem tudják megerősíteni a lefejezett csecsemőkről szóló információt.

Hasonló pályát futott be Joe Biden amerikai elnök kijelentése is, aki október 11-én a Fehér Házban, az amerikai zsidó közösség vezetői előtt ítélte el a Hamász kegyetlenségeit. „Sosem gondoltam volna, hogy látni fogok olyan képeket, amik megerősítik, hogy terroristák gyerekeket fejeznek le,” mondta. A Fehér Ház szóvivőjének azonban még aznap tisztáznia kellett, hogy „se az elnök, se más amerikai tisztviselő nem láthatott képeket és nem kaphatott független forrásból jelentéseket lefejezett gyerekekről”.

Antony Blinken, amerikai külügyminiszter október 12-i izraeli látogatása során Netanjahu fényképes bizonyítékokat hozott elő a Hamász csecsemő korú áldozatairól, amelyeket az izraeli miniszterelnök hivatalos X-csatornáján is közzétettek. (A linkre kattintva nem láthatók automatikusan a felkavaró képek.) A képeken a bejegyzés szövege szerint a “Hamász szörnyetegei által meggyilkolt és elégett csecsemők” holttestei láthatók, azonban lefejezésről nincs szó, és erre nem is utal semmi a fotókon.

A képeket különösebb utánajárás nélkül hiteles bizonyítéknak ismerte el az amerikai kormány. Erre utal legalábbis a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby nyilatkozata, aki egy október 12-i sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy tudták-e ellenőrizni a fotók valódiságát, ezt válaszolta : "Nem hiszem, hogy az a dolgunk, hogy ilyen jellegű képeket hitelesítsünk vagy jóváhagyjunk. Izrael miniszterelnökétől származnak, és nincs okunk kétségbe vonni a hitelességüket".

ISIS-szerű brutalitás?

A csecsemők lefejezéséről tehát nem kerültek elő egyértelmű bizonyítékok, a hivatalos kommunikációban pedig egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg - ez viszont nem gátolta meg, hogy a közösségi médiában a 40 meggyilkoltcsecsemőről szóló hírek terjedjenek. Marc Owen Jones, a katari Hamad Bin Khalifa kutatóegyetem professzora az X-en vizsgálta a hír terjedését a posztok megosztása alapján: az ábrája szerint a 40 meggyilkolt csecsemőről szóló, meg nem erősített híradást az izraeli i24 News angol nyelvű csatornája, valamint Izrael állam hivatalos fiókja terjesztette Nicole Zedeck újságíró riportja alapján, és október 11-ig 300 ezren kedvelték és több mint 100 ezren osztották meg.

A dél-izraeli településeket ért október 7-i terrortámadás után az izraeli hírmédiában és a kormány kommunikációjában egyaránt megjelent az a narratíva, amely a Hamászt a világ egyik legismertebb terrorszervezetével, az ISIS-szel azonosítja, a közösségi médiában pedig felpörgött a #HamasIsISIS hashtag. A 2014 és 2019 között aktív dzsihádista szervezet többek között a nagy médiafigyelmet kiváltó lefejezős videóiról lett ismert, nevük pedig összefonódott a civilek elleni kínzásokkal és kegyetlenkedésekkel. Az i24 hírcsatorna több anyaga is az ISIS akcióihoz hasonlítja a Hamász meglepetésszerű terrorakcióját, miközben az izraeli kormány erre hivatkozva hirdeti, hogy “úgy kell a civilizáció erőinek támogatnia Izraelt a Hamász legyőzésében, ahogy a civilizáció erői egyesültek az ISIS legyőzésére”.

Az i24 egyik szegmense szerint az ISIS oktatófüzetét találták a Hamász terroristáinál. A képen az al-Kaida felirat is látható, amire rátették az ISIS zászlót.

A palesztin terrorszervezet október 11-ei közleményében kifejezetten cáfolta a civilekkel szemben elkövetett erőszakot: a Hamász (az azóta felfüggesztett) Telegram-csatornáján tagadta, hogy - saját magfogalmazásuk szerint - "a palesztin ellenállás tagjai gyerekeket gyilkolnak és civilekre támadnak", a lefejezésekre azonban nem tértek ki az állásfoglalásban.

Ennek a kijelentésüknek azonban több, egymástól független beszámoló, tanúvallomás sőt, a civilekkel szembeni erőszakról készült felvételek is ellentmondanak. Az eddig többezer halottat és sérültet követelő, október 7-én indított támadássorozat egyik első áldozatai például egy sivatagi zenei fesztivál civil résztvevői voltak.

Módosítás, 2023. október 27. 14:18: A cikkünk korábbi verziójában nem volt egyértelmű, mely szövegrészletek származnak a Hamász közleményéből. Ezt egyértelműsítettük, és a "palesztin szabadságharcosok" fordítást a pontosabb "palesztin ellenállás"-ra cseréltük. Az eredeti közlemény ebben a cikkben olvasható.

Címlapi fotó: GIL COHEN-MAGEN / AFP

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.