Szerzők: Neuberger Eszter - Totth Benedek - Zöldi Blanka
Az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Hamász meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen a gázai övezet területéről október 7-én. Válaszul Izrael hivatalosan is háborút hirdetett a Hamász ellen, azonnal bombázni kezdte Gázát.
Hasonlót tapasztalunk most, mint amikor Oroszország indított támadást Ukrajna ellen: az elmúlt napokban a gázai háborúval kapcsolatos hírekkel, videókkal és elemzésekkel van tele a sajtó és közösségi média is, és sokszor érezhetjük úgy, hogy nehéz ezek között eligazodni.
Ennek több oka is van:
A dezinformáció nemcsak a konfliktuszónában, hanem a világ más részein is tovább gerjesztheti a feszültséget. A felfokozott indulatok pedig olyan tragédiákhoz vezethetnek, mint amilyen az egyesült államokbeli Illinois-ban történt, ahol a hétvégén halálra késeltek egy palesztin-amerikai fiút, a hatóságok szerint „egyértelműen a Hamász és az izraeliek között zajló konfliktus miatt”. A higgadtabb közbeszéd érdekében is fontos minél jobban felvértezni magunkat a félrevezető információk ellen.
A következőkben:
Bármilyen hír olvasásához általános tanács, hogy ha valamilyen tartalom szembejön velünk az interneten, vagy célzottan keresünk információt egy témában, először is érdemes megvizsgálni, ki tette közzé az adott tartalmat, és ki vagy mi volt az információ elsődleges forrása.
Háborús helyzetben azonban nemcsak az ismeretlen hír-és közösségimédia-oldalak vagy a semmiből előbukkanó “szakértők” megnyilvánulásaival kell óvatosan bánni. Kiélezett konfliktusok esetén a hivatalos, állami információforrásokat is érdemes kritikával kezelni.
A Hamász-izraeli háborúban érintett felek jelenleg is aktívan kommunikálnak a történésekről. Az izraeli egészségügyi minisztérium és a gázai övezet egészségügyi minisztériuma folyamatosan közlik például az áldozatok és a sérültek számát, az izraeli hadsereg, az IDF pedig rendszeresen tájékoztat a háború eseményeiről, köztük az ellenségre mért csapásokról is.
Ezeknek az információknak a pontosságát viszont szinte lehetetlen ellenőrizni, és nem is érdemes őket készpénznek venni.
Érdemes inkább olyan szemmel olvasni őket, hogy a háborúban álló felek minden megnyilvánulása a harctéri eseményekkel párhuzamosan zajló információs háború része, amelyben a felek a megcélzott közönséget igyekszenek megnyerni a saját ügyüknek.
Balra az izraeli, jobbra a palesztin áldozatok és sérültek számai. Az izraeli infografika az IDF Facebook-oldaláról október 13-án, a palesztin infografika a gázai egészségügyi minisztérium Twitter-oldaláról az október 11-én aktuális adatokat mutatja. Figyelemre méltó, hogy a gázai hivatalos szervek a vallási töltetű mártír/vértanú szót használják a háború halálos áldozataira.
Ezt láthattuk az orosz-ukrán háborúban is, ahol az orosz és az ukrán hadsereg rendre egymásnak ellentmondó információkat közölt az elszenvedett vagy okozott háborús veszteségekről. Nagyon különböző mértékben, de mindkét háborúban álló állam hivatalos csatornáin jelentek meg valótlan, vagy legalábbis ellenőrizhetetlen valóságtartalmú állítások is.
Háborús helyzetben, amikor a fent részletezett okokból különösen megnehezedik a hiteles információ kiszűrése az óriási hírzajból, felértékelődik a független sajtó szerepe. Ezek a sajtótermékek képesek kellő távolságtartással tudósítani a háborús eseményekről: megkérdőjelezni még a hivatalos forrásból származó információkat is, és őszintén kimondani azt is, ha egy-egy történés részleteiről
egy adott pillanatban még nem lehet biztosat mondani.
Általános tanács, hogy érdemes több forrásból is tájékozódni, magyar és nemzetközi sajtóból egyaránt. Viszonylag nagy biztonsággal fordulhatunk információért a legnagyobb nemzetközi online hírportálokhoz, mint amilyen a Guardian vagy a BBC, amelyek percről percre tudósításokban számolnak be az eseményekről. A teljeskörű tájékozódás érdekében hasznos lehet mind az izraeli Haaretz, mind az AlJazeera angol nyelvű beszámolóit figyelemmel követni.
Háborús események követéséhez érdemes használni a Liveuamap térképeit is. A Liveumap szakértői csapata különböző forrásokból származó, de kivétel nélkül ellenőrzött információkat helyez interaktív térképekre, megkönnyítve ezzel a tájékozódást olyan esetekben, amikor fontos a történések helyszíne, de kevés földrajzi ismerettel rendelkezünk az adott területről.
Izraeli katonai konvoj halad a gázai övezet felé. Fotó: Menahem KAHANA / AFP
Hasznos és megbízható források lehetnek még a tájékozódásban a nemzetközi szervezetek, amelyek különböző nézőpontokból monitorozzák az izraeli és a gázai helyzetet.
Az ENSZ egyik alszervezete, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) a humanitárius segítségnyújtás összefogása miatt van jelen a világ konfliktus zónáiban, Gázában és Ciszjordániában már évek óta. Honlapjukon folyamatosan szolgálnak friss információval a háború sújtotta lakosság helyzetéről, és itt lehet egy helyen követni az illetékes hatóságok által bemondott adatokat is a háború halálos áldozatainak és sebesültjeinek számáról. Az ENSZ Izrael-Gáza válság című tematikus oldalát a háború hátterének megértéséhez és a nemzetközi közösség háborúra adott reakcióinak követéséhez ajánljuk.
Többek között háborús bűncselekmények monitorozásával foglalkozik az Amnesty International nevű nemzetközi emberijogi civil szervezet, amely közösségimédia-csatornákon a Hamász-izraeli háborúval kapcsolatban is rendszeresen tájékoztat olyan jogsértésekről (például a nemzetközi jog által tiltott fegyverek használatáról, kifejezetten civil célpontokat célzó támadásokról), amelyek megtörténtét több független forrásból sikerült bizonyítani.
A humanitárius helyzet alakulásának követéséhez ajánljuk még a Nemzetközi Vöröskereszt vagy a Nemzetközi Vörös Félhold oldalait.
Felértékelődik most az olyan szakértők, kutatók szerepe is, akik már hosszabb ideje foglalkoznak a közel-keleti térséggel, Izrael politikájával, az izraeli-palesztin konfliktus történetével. Sokan közülük ilyenkor rendszeresen kommentálják a sajtóban a háborús eseményeket. Ilyen alapon lehet érdemes követni Szalai Máté közel-kelet szakértő, az Olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója, Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, vagy Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő elemzéseit.
Kiélezett, gyorsan változó helyzetekben sokan próbálnak a közösségi médiáról szerezni információkat. Az újságíróknál is bevett gyakorlat, hogy ezeken a felületeken igyekeznek kapcsolatba lépni helyszíni tudósítókkal, begyűjteni szemtanúi beszámolókat, az eseményekről készült fényképeket, videókat.
Háborús konfliktusok esetén nagy figyelem szegeződik azokra a felhasználókra, akik úgynevezett geolokációval foglalkoznak, azaz egy-egy fotóról, videóról igyekeznek megállapítani, hogy pontosan hol és mikor készült. Ehhez legtöbbször mindenki számára elérhető eszközöket, térképeket, műholdfelvételeket használnak. (Az ilyen, nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzését szokták OSINT-nak, azaz open source intelligence-nek nevezni.)
A gázai kórháznál történt robbanás után például az X-en (korábbi Twitteren) több felhasználó, többek közt a több százezer követővel rendelkező Osinttechnical, a GeoConfirmed és más OSINT-szakértők is megosztották a kutatásaik eredményét.
Ezek a nyomozások értékes információkat hordozhatnak, azonban - ahogy azt a GeoConfirmed ki is emeli - az ilyen jellegű geolokációs technikáknak megvannak a határaik:
“Geolokációval foglalkozunk, nem hivatalos nyomozók vagyunk. A konklúzióinkat ne kezeljék úgy, mintha azok bizonyított tények lennének”
- írják a bejegyzésükben.
Könnyen előfordul, hogy a geolokáció során hibáznak a felhasználók (és később törlik a bejegyzésüket), sőt, “ál-geolokációs” tartalmak is felbukkantak már a közösségi médiában. Az egyik legismertebb, OSINT-kutatásokkal foglalkozó szervezet, a Bellingcat például nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ál-BBC-s videót tettek közzé az X-en arról, hogy állítólag a Bellingcat bizonyítékot talált rá, hogy a Hamász kezébe jutottak ukrajnai fegyverek - holott a Bellingcat nem publikált semmi hasonlót.
We're aware of a fake BBC video circulating on social media falsely claiming that Bellingcat has verified Ukrainian weapons sales to Hamas. We've reached no such conclusions or made any such claims. We'd like to stress that this is a fabrication and should be treated accordingly. pic.twitter.com/kX7R8ZVPzr
— Bellingcat (@bellingcat) October 10, 2023
Ez az eset tökéletesen illusztrálja, hogyan tette az X algoritmusa, amely a havi 8 dolláros, prémium előfizetéssel rendelkező felhasználók tartalmait sorolja előre,
minden korábbinál nehezebbé, hogy ezen a felületen megbízható információt lehessen találni a háborúval kapcsolatban.
Éppen ezért ezen a felületen olyan felhasználókat érdemes követni, akik korábbi tapasztalatok alapján megbízhatónak tűnnek. David Clinch médiaszakértő például összeállított egy hasznos listát, amelyen az Al-Jazeera angol kiadásának újságíróitól a Haaretz munkatársaiig több lehetséges forrás szerepel.
Mindemellett érdemes előre felvértezni magunkat, és tudatában lenni, hogy a közösségi médiában milyen módszerekkel próbálhatnak félrevezetni minket. A legelterjedtebb dezinformációs technikák már az orosz-ukrán háborúval körüli információdömpingből ismerősek lehetnek, és most, a Hamász-izraeli háború körüli hírzajban is felbukkantak:
Már órákkal a konfliktus kirobbanása után megjelentek az interneten olyan felvételek, amelyekről azt állították, hogy a konkfliktus eseményeiről készültek - pedig valójában korábbi időpontból származtak a felvételek. Ilyen volt például Bruno Mars néhány nappal korábbi tel-avivi koncertjén készült TikTok videó, vagy az algériai focidrukkerek füstbombás, tűzijátékos győzelmi ünnepéről készült felvétel.
A közösségi platformokon gyakran videojáték-felvételek kezdenek úgy terjedni, mintha valódi eseményeket mutatnának be. Az október 7-i terrortámadást követően megjelent egy felvétel, amelyen állítólag Hamász-terroristák rakétákkal megsemmisítenek két izraeli helikoptert. A videót valójában egy ARMA 3 nevű szoftverrel készítették. A cseh játékfejlesztő cég, amelynek platformján a felvétel készült, felhívta fel a figyelmet, hogy a játékmenetekről készített videók alkalmasak lehetnek az álhírek terjesztésére, mivel
a játékosok gyakorlatilag bármilyen korábbi vagy jelenlegi hadszínteret újra tudnak alkotni a program segítségével.
Közleményükben konkrét tippeket is adnak, hogy hogyan lehet felismerni, ha játékmenetekről készített videóval találkozunk.
A dezinformáció terjesztésében a Hamász-izraeli konfliktusban is fontos szerep jut az álprofiloknak, amelyeket arra használnak, hogy az online térben átkeretezzék az eseményeket, összezavarják a felhasználókat. A BBC cikke a Cyabra izraeli kiberbiztonsági cég elemzését idézi, akik a terrortámadás utáni napokban (október 7-9. között) kétmillió, a konfliktusról szóló közösségi médiás posztot vizsgáltak meg mesterséges intelligencia segítségével. Azt találták, hogy a posztokat közzétevő összesen 162 ezer profil 25 százaléka valószínűleg álprofil volt.
A legtöbb álprofil a Hamászt pozitív színben feltüntető, vagy izraeli civilek túszul ejtését, meggyilkolását relativizáló narratívákkal igyekezett elárasztani a közösségi oldalakat. Bár a másik oldalról nem találtunk hasonló kutatást, ugyanígy terjedhetnek ezen a módon Izraellel szemben elfogult narratívák is.
Gyanús lehet, hogy álprofillal találkoztunk, ha a profilt csak nemrég hozták létre, amely azóta viszont hirtelen nagyon sok, akár egymásnak ellentmondó tartalmat osztott meg.
Címlapi fotó: Izraeli katonák a Beeri kibuc közelében, a Gázai-övezet határán 2023. Október 17-én. JACK GUEZ / AFP
Az első és legfontosabb tanács, hogy ne oszd meg ellenőrzés nélkül - ezzel már tettél is a dezinformáció terjedése ellen. Ehelyett nézd meg, hogy megjelent-e egyáltalán a hagyományos sajtóban, vagy ha nem, van-e róla hiteles tényellenőrzés. Érdemes megnézni, hogy a tényellenőrzéssel foglalkozó szerkesztőség tagja-e a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózatnak, az IFCN-nek, amely szigorú szakmai és etikai szabályzatban (Code of Principles) írja elő a tényellenőrzés kereteit.
A teljesség igénye nélkül mutatunk néhány hiteles tényellenőrző forrást:
