Orbán Viktor a februári évértékelőjében a mezőgazdaság helyzetéről a következőket mondta: „az új agrárszabályok és az Ukrajna előtti piacnyitás lehetetlen helyzetbe hozta az európai mezőgazdaságot. Egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk. Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket.”
A műhús-téma nem lehetett ismeretlen a miniszterelnök hallgatósága számára. Nagy János agrárminiszter még január 25-én jelentette be, hogy „olasz mintára” a magyar kormány is vizsgálja, hogyan tilthatná be a szintetikus húsok és műhúsok forgalmazását Magyarországon, majd az ötletet több interjúban is magyarázta.
Az agrárminiszter nyilatkozataiban viszont még szó sem volt arról, hogy „Brüsszelből” próbálnák „ránk sózni” a műhúst. Ezért utánanéztünk, van-e bármilyen alapja Orbán későbbi kijelentésének.
Röviden:
Kiderült, hogy a miniszterelnök szavai egyelőre legfeljebb a szavazótábor riogatására jók, az EU ugyanis olyannyira nem akarja rákényszeríteni a magyarokra a műhúsfogyasztást, hogy még nem is engedélyezte az unió területén ilyen élelmiszerek forgalmazását.
De nézzük a témát részletesebben!
Műhús, szintetikus hús, tenyésztett hús, laborhús, sejtalapú hús – ezek a kifejezések mind a laboratóriumban, mesterségesen előállított húskészítményeket jelentik, amelyek a növényi alapú „műhúsokkal” ellentétben celluláris, vagy sejtalapú eljárásokkal készülnek.
A technológia lényege, hogy élő állatokból kinyert őssejtekből speciális tartályokban izomszövetet növesztenek.
A szintetikus húskészítmények fejlesztését tavaly ugyan dollármilliárdokkal támogatták befektetők, de az áttörés még várat magára, és egyelőre nem is igazán látni, mikor lehet kereskedelmi szempontból is jövedelmező árucikk a műhúsból.
Egy hamburgerhez szükséges húspogácsát tíz éve még óriási költségen, 350 ezer dollárból tudtak csak előállítani, ez azóta iparági beszámolók szerint körülbelül 50 dollárra csökkent, de ez még mindig túl magas ahhoz, hogy a termék felvehesse a versenyt a hagyományos húskészítményekkel.
Egy elemzés szerint legkorábban 2030 körül érheti utol a laborban készült hús ára és a hagyományos hústermékét.
Az innováció támogatói elsősorban környezetvédelmi szempontból tartják ígéretesnek a műhússal kapcsolatos fejlesztéseket, mondván, a műhúsfogyasztás elterjedése
- csökkentené a mezőgazdaság környezetterhelését,
- megoldást jelentene a Föld növekvő népessége miatt a nyakunkon lévő élelmiszerválságra,
- és vethetne véget az állatok nagyipari lemészárlásának.
A mérleg másik oldalán viszont az a probléma áll, hogy a műhús előállítása rengeteg energiát igényel, és jelenleg rendkívül környezetszennyező. Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet, a WHO tanulmánya szerint az eljárás számos egyéb kockázatot is rejt. Többek között választ kell találni a gyártás során kialakuló nemkívánatos fehérjékkel és metabolitokkal, valamint toxinokkal és allergénekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági aggályokra. És kritikus fontosságú a tenyésztett hús előállítása során használt tenyésztőközegek biztonságosságának ellenőrzése is, mivel a sejttenyésztő közeg összetevői a végső élelmiszeripari termékben is kimutathatóak lehetnek. (Az állati eredetű élelmiszerekről, azon belül a műhús gyártásával kapcsolatos problémákról az MTA magyar nyelvű tanulmánykötetében is olvashatsz.)
Ahhoz, hogy a műhús kereskedelmi forgalomban egyáltalán megvásárolható lehessen, először az ilyen termékek engedélyezésére lenne szükség. Ez eddig a világon egyedül Szingapúrban és az Egyesült Államokban történt meg. Szingapúrban 2020-ban kapott engedélyt a műhúskészítmények forgalmazására egy étterem, 2023-ban pedig az FDA (az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) is megadta az engedélyt két cégnek, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák laborban előállított húskészítményeiket. Műhúsból készült ételt azonban ebben a két országban is csak néhány helyen lehet kapni. Az egyik ilyen helyre, egy szingapúri hentesüzletbe a Qubit egyik szerzőjének, Seres Gyulának másfél év után sikerült asztalt foglalnia.
Bár a világon az első darab laboratóriumban előállított hús éppen egy EU-tagországban, a hollandiai Maastrichti Egyetemen készült, 2013-ban, az EU-ban egyelőre a műhúsok előállítása és forgalmazása sem engedélyezett, ezek a termékek az új élelmiszerekről szóló rendelet hatálya alá esnek. Az ilyen termékek árusítását vizsgálatoknak kell megelőznie, és az engedélyezési kérelem benyújtásakor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ellenőrzi, hogy az új termékek biztonságosak-e. Csak az engedélyezést követően hozhatók esetleg forgalomba, majd kerülhetnek fel az új élelmiszerek uniós listájára.
Az EFSA 2024. február 13-án közölte az AFP-vel, hogy az állati sejtekből laboratóriumban előállított hús termékeket az új élelmiszerekről szóló rendelet rendelkezéseinek megfelelően engedélyeztetni kell, mielőtt az EU piacán forgalomba hozhatók lennének. Eddig az EFSA-hoz a rendelet 2018-as bevezetése óta csaknem 300 élelmiszer biztonságossági értékelésére érkezett kérelem,
de „egyetlen olyan kérelem sem volt köztük, amely a sejtkultúrákból származó állati eredetű élelmiszerek kockázatértékelésére irányult volna"
– tájékoztattak.
Ha napirenden lenne az EU-ban a műhúsforgalmazás engedélyezése, a kérdés egyébként is megosztaná a tagállamokat. Ausztria, Franciaország és Olaszország vezetésével 12 EU-tagállam (a három alapítón kívül még Csehország, Szlovákia, Ciprus, Görögország, Magyarország, Luxemburg, Litvánia, Málta és Románia) létrehozta a „kulináris szövetséget", azzal a céllal, hogy széles körű társadalmi vitát kezdeményezzen a műhúsról. Eddigi megnyilvánulásaik viszont arra engednek következtetni, hogy ezek a tagállamok inkább veszélyként tekintenek a műhúsgyártásra – egy új iparágként, amely az európai mezőgazdaságot alapjaiban fenyegeti.
A legtovább ebben az olasz kormány ment eddig, ahol 2023 júliusában a parlament elé terjesztették és el is fogadták a szintetikus húsok gyártásának és forgalmazásának tilalmát. Ezt szeretné most lemásolni a magyar kormány is, miközben a műhús-témát Magyarország soros uniós elnökségének napirendjére is fel akarja venni. Számolniuk kell azonban azzal is, hogy a műhúsgyártás- és forgalmazás tagállami tilalmát az unió esetleg összeegyeztethetetlennek találhatja az EU közös piacára vonatkozó szabályokkal. Az olasz tilalmat ilyen szempontból jelenleg is vizsgálják.
A műhússal a kormány aktuális üzeneteit felerősítő propagandamédia is foglalkozott, főleg azután, hogy Donáth Anna, a Momentum elnöke Facebook-posztban érvelt a betiltás ellen. A kormánypárti sajtó és a Megafon pár nap alatt kisebb lejárató kampányt épített a bejegyzésre.
Korondy Tamás videójában arról értekezik, hogy a műhúst „laboratóriumokban, petricsészékben kísérletezik ki, isten tudja miből”, majd a háttérben zajló folyamatokról is magyarázatot ad: „Bill Gates, a Black Rock vagy valamelyik nagy amerikai pénzember kitalálja a tutit, majd megpróbálnak eladni belőle minél többet.” Illetve: „Millió cikk van, amiből kiderül, kik is keresnek a műhússal”, hogy „ez amerikában elég jól bejött, ott zabálják.” Ezek az állítások azonban nem felelnek meg a tényeknek: az igaz, hogy az utóbbi években rengeteg műhússal foglalkozó startupot alapítottak, és a legnagyobb fejlesztők egyike az a 2015-ben alakult Upside Foods (korábban Memphis Meats), amelybe Bill Gates és Richard Branson is beszállt kockázatitőke-befektetőként. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kerestek volna a projekttel, hiszen a cég a szingapúri étteremben is veszteségesen árulja műhúsból készült fogásait. Amerikában pedig egyelőre két-három étteremben „zabálhatják” a műhúst, de ott is elég borsos áron.
Forrás: Korondy Tamás Facebook oldala
Nem csak Korondy Tamást háborította fel a dolog a Megafonnál. Ibolya Csenge is rövid videóban reagált Donáth Anna „műhús hisztijére”, sőt, még a Fidelitas is beszállt a műhús elleni harcba. Apáti Bence a Patrióta Youtube-csatornáján reagált, de a videó rögtön egy félrefordításból adódó téves állítással indul, amikor Apáti azt mondja, a műhúslobbi „ördögi” tervébe „már eddig is dollárbilliárdokat toltak”. A billion szó ugyanis az amerikai angolban nem billiárdot, hanem milliárdot jelent.
Forrás: Fidelitas Facebook oldal
Gajdics Ottó kormánypárti publicista a témát politikai-ideológiai síkra terelte egy véleménycikkben. Szerinte „a globalista újbalos progresszívek nem adják fel azt az évszázados szándékot, amely ki akarja irtani a középbirtokos parasztság maradékát is Európából.” Amihez nyilván a műhús tűnik a legcélszerűbb eszköznek.
Címlapkép: CRISTINA PEDRAZZINI / SCIENCE PHOT / CPD / Science Photo Library via AFP
