3 millió Fidesz-szavazó hozta össze a kényelmes kétharmadot

"Hatalmas győzelmet arattunk. Akkorát, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan"


- így kezdte Orbán Viktor a győzelmi beszédét vasárnap este, miután pártja negyedszer is kétharmadot szerzett a parlamentben. 

A Fidesz győzelmi ünneplése 2022. április 3-án. Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP


Korábbi cikkünkben megnéztük, hogy a 2014-es és 2018-as parlamenti választásokon hány szavazatból jött össze a Fidesz győzelme. Eddig valójában közelebb volt a kétharmadhoz azoknak a választópolgároknak az összessége, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak. 

Most megnézttük az idei számokat is. Ezekből az látszik, hogy összességében továbbra is többen maradtak azok, akik vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak,

azonban arányaiban többen szavaztak a Fideszre, mint a korábbi választásokon.

 
  • 2014-ben: 8,241,488 választópolgárból listán 2,264,780 szavazott a Fideszre.
  • 2018-ben: 8,312,173 választópolgárból listán 2,824,551 szavazott a Fideszre.
  • 2022-ben 8,215,466 választópolgárból listán 3,057,195 szavazott a Fideszre.



*Hogyan számoltunk? 

A százalékos eredmény számításához az alábbi adatokat használtuk:

  • Fidesz = akik listán a Fideszre szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
  • Nem Fidesz = akik listán nem a Fideszre szavaztak + akik érvénytelenül szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
  • Nem szavaztak = akik szerepeltek a névjegyzékben, de nem mentek el szavazni vagy nem küldték vissza a levélszavazatukat


Emellett mindkét évben volt néhány ezer szavazó, aki elment szavazni, de pártlistára nem szavazott (ezeket az egyéni választókerületi eredmények szerint, arányosítva adtuk hozzá a Fidesz és a Nem Fidesz eredményeihez).

(A cikkünk korábbi, 2022. április 5-én publikált verziójában a 2022-es eredményekhez a 98%-os feldolgozottsági szint adatait használtuk. A végleges adatok birtokában, április 12-én, 8:19-kor frissítettük a cikk szövegét és a címét.)

Egyéniben és listán is tarolt a Fidesz

Alább, grafikonon összegeztük az egyes pártokra leadott egyéni és listás szavazatok arányát, valamint az ezek alapján megszerzett, egyéni és listás parlamenti mandátumok arányát.

 

 


 


A végül parlamentbe jutó pártok listás eredményei pedig számszerűen így alakultak:

 
Lista neve (2014) Listás szavazatok száma 

Fidesz-KDNP

2,264,780

Összefogás
(MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP)

1,290,806

Jobbik

1,020,476

LMP

269,414

Lista neve (2018) Listás szavazatok száma 

Fidesz-KDNP

2,824,551

Jobbik

1,092,806

MSZP-Párbeszéd

682,701

LMP

404,429

DK

308,161

Együtt

37,562

Lista neve (2022) Listás szavazatok száma 
Fidesz-KDNP 3,057,195
Ellenzék 1,947,117
Mi Hazánk 332,440
 

Ebből látszik, hogy listán

  • 2014-ben a Fidesz-KDNP-re 2,264,780-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél többen, 2,580,696-an szavaztak,
  • 2018-ban a Fidesz-KDNP-re 2,824,551-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél kevesebben, 2,525,659-en szavaztak,
  • 2022-ben a Fidesz-KDNP-re 3,057,195-an, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél kevesebben, 2,279,557-en szavaztak. Közülük 1,947,117-en szavaztak az egyesült ellenzékre, 332,440-en a Mi Hazánkra.

Grafika és adatok: Tbg, Illusztráció: Kiss Vera
Címlapi kép: Attila KISBENEDEK / AFP
Zöldi Blanka
Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője közel tíz éve dolgozik újságíróként. 2014-ben az Origónál kezdte pályáját, majd az Abcúgnál dolgozott, később pedig Brüsszelben foglalkozott gazdasági újságírással. 2017-től a Direkt36 oknyomozó központ újságírója, majd szerkesztője volt. Részt vett több nemzetközi nyomozásban és az Orbán család állami üzleteinek feltárásában. Óraadóként rendszeresen oktat egyetemeken, oknyomozó újságírás kurzust tartott például az ELTE-n és a Metropolitan Egyetemen.