“Magyarország ma nagy győzelmet aratott. (...) Amikor ilyen eredményt ér el az ember, akkor érvényes az a bölcsesség, hogy most kell szerénynek lenni, mert van mire” 

- így kezdte Orbán Viktor a beszédét 2018-ban, miután a pártja - már harmadszorra - kétharmados győzelmet aratott a választáson: a 199 parlamenti mandátumból 133-at szerzett meg a Fidesz-KDNP. 

De valójában hányan szavaztak a Fideszre a választásokon? Az adatokból az látszik, hogy 2014-ben és 2018-ban 

a kétharmadhoz valójában közelebb volt azoknak a választópolgároknak az összessége, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak. 

• 2014-ben: 8,241,488 választópolgárból listán 2,264,780 szavazott a Fideszre.
• 2018-ben: 8,312,173 választópolgárból 2,824,551 szavazott a Fideszre.

*Hogyan számoltunk? 

A százalékos eredmény számításához az alábbi adatokat használtuk:

• Fidesz = akik listán a Fideszre szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
• Nem Fidesz = akik listán nem a Fideszre szavaztak + akik érvénytelenül szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
• Nem szavaztak = akik szerepeltek a névjegyzékben, de nem mentek el szavazni vagy nem küldték vissza a levélszavazatukat
• Emellett mindkét évben volt néhány ezer szavazó, aki ugyan elment szavazni, de pártlistára nem szavazott (ezeket az egyéni választókerületi eredmények szerint, arányosítva adtuk hozzá a Fidesz és a Nem Fidesz eredményeihez).

Így működik a NER választási rendszere

A 199 parlamenti mandátumból a képviselők ​​106-ot egyéni választókerületből, 93-at pedig pártlistáról szereznek meg. A listás mandátumok elosztásába a levélben érkező és a töredékszavaztokat is beszámítják.

A választási szabályokról részletesen ír a Political Capital kisokosa, a legfontosabb tudnivalókat pedig ebben a videóban foglalták össze: 

Mi pedig alább, grafikonon összegeztük az egyes pártokra leadott egyéni és listás szavazatok arányát, valamint az ezek alapján megszerzett, egyéni és listás parlamenti mandátumok arányát.

Ezekből látszik többek közt, hogy:

• Az egyéni választókerületi szavazatok kevesebb, mint fele érkezett a Fideszre, ezzel mégis az egyéni mandátumok több mint kilencven százalékát húzta be magának jelenlegi kormánypárt.
• Ezzel szemben az ellenzéki pártok főként a listán szerzett szavazataikat tudták parlamenti mandátumra váltani.
   

A végül parlamentbe jutó pártok listás eredményei pedig számszerűen így alakultak:

 

Lista (2014)	Listás szavazatok száma
Fidesz-KDNP	2,264,780
Összefogás (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP)	1,290,806
Jobbik	1,020,476
LMP	269,414
Lista (2018)	Listás szavazatok száma
Fidesz-KDNP	2,824,551
Jobbik	1,092,806
MSZP-Párbeszéd	682,701
LMP	404,429
DK	308,161
Együtt	37,562

 

 

Ebből látszik, hogy a listán

• 2014-ben Fidesz-KDNP-re 2,264,780-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél többen, 2,580,696-an szavaztak,
• 2018-ban Fidesz-KDNP-re 2,824,551-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél kevesebben, 2,525,659-en szavaztak.
   

A Fidesz választási győzelmének ünneplése a Bálnánál, 2018. április 9. Címlapi kép:  AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Grafika: Tbg, Kiss Vera