Segítünk átlátni, milyen rendszerbe nyúlt bele a kormány jelentős tiltakozást kiváltó tűzifarendelete, és ehhez képest mit tartalmaz a tegnapi miniszteri utasítás.

A kormány az elmúlt hetekben jelentősen átszabta a fakiávágásra vonatkozó szabályozásokat, az egekbe szökő energiaárakra és a megnövekedett tűzifaigényre hivatkozva. 

Az erről szóló kormányrendelet augusztus 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben, amely egy sor természetvédelmi korlátozás kiiktatásával könnyítette a fakitermelést.
 

A háborús veszélyhelyzet idejére bevezetett új szabályozás azonban jelentős ellenállásba ütközött: 

• Augusztus 12-én, pénteken a Lehet Más a Politika (LMP) szervezésében tartottak tüntetést “erdeink tarvágása és a nemzeti parkok területének eladása ellen.
• Augusztus 17-én, szerdán civil szervezésben lesz újabb demonstráció a témában.
• Az LMP “El a kezekkel a magyar erdőktől! című petícióját a legfrissebb tájékoztatás alapján eddig több mint 50 ezren, a WWF és más természetvédő civil szervezetek “Fogjunk össze a magyar erdőkért!” című petícióját pedig mostani állás szerint 107 ezren írták alá.

Augusztus 16-án, kedden aztán egy miniszteri utasítás több ponton hozzányúlt a rendelethez: az állami tulajdonú erdőkre vonatkozóan mégis visszahozott egyes természetvédelmi korlátozásokat. 
 

Címlapi kép: Köd telepszik a Zala megyei Kisbucsa térségében található Szévíz-völgy erdejére. A hely a hazai vadászati turizmus egyik kedvelt célpontja. / Fotó: Dieter Nagl AFP

Az intézkedésekről sokan sokfélét állítottak, nem ritkán egymásnak ellentmondva.

• Az új jogszabályt egyes híradásokban “erdőirtási rendeletnek” nevezték, 
• Nagy István agrárminiszter közben  “fake news” jelzővel illette a természtvédők kritikus állításait,
• Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig egy Facebook-kommentben azt állította, az új rendelet valójában lehetőség, hogy valami jót tegyünk az erdőkkel.

Ebben a cikkben a jogszabályokra támaszkodva vesszük át, mik voltak, és mára (augusztus 17-re) hogyan változtak meg Magyarországon a fakitermelés szabályai.

Ki és hogyan vághatott eddig fát az erdőkből?

A magyarországi erdőkből fát kivágni az Erdőtörvényben és a Természetvédelmi törvényben meghatározott szabályok szerint lehet. A hazai erdőkről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vezet Országos Erdőtérképet. Az itt nyilvántartott erdők esetében a megyei kormányhivatalok engedélyéhez kötött a fakitermelés, és csak bejegyzett erdőgazdálkodó végezheti.

Erdőgazdálkodó a terület tulajdonosa, társtulajdonosa, de kívülálló harmadik személy is lehet, ha valamilyen megbízás, például haszonbérleti szerződés alapján jogosult a területet használni.

Ezt azonban nem teheti akárhogy: a fakitermelés csak az adott területre érvényben lévő, tízévente megújított erdőtervben foglaltak szerint lehetséges. Az állami erdészeti igazgatás 152 erdőtervezési körzetre osztotta az országot, az ezekre érvényes erdőtervekhez kell tartaniuk magukat az erdőgazdálkodóknak. Ez továbbra is érvényes szabály.

De akkor mi változott?

Az erdőtervek határozzák meg többek között a fakitermelés lehetséges módját az adott erdőben, ami elvezet a szóban forgó kormányrendelet egyik leginkább kritizált pontjához.
 

Az augusztus 4-én meghozott intézkedés ugyanis:
 

• megkönnyítetteaz erdőtervtől eltérő erdőgazdálkodást, 
• és az eddigieknél szélesebb körben tette lehetővé a tarvágást.

A természetvédelmi törvény a védett területeken eddig legfeljebb 3 hektár kiterjedésben engedélyezte a tarvágást nem őshonos fafajok alkotta, természetes felújulásra nem képes erdőkben. Az Erdőtörvény viszont még szigorúbb szabályokat írt elő 100 százalékos állami tulajdonban lévő védett erdőkben: ezeken a helyszíneken megtiltotta a tarvágást.
 

Tarvágás Tiszazug térségében / Fotó: WWF - a jogtulajdonos engedélyével

Ettől még Magyarországon a védett erdőkben is folytathatnak fakitermelést: a környezetet szintén nem kímélő vágásos üzemmódban kitermelt bükki nemzeti parki erdőkről a 444 forgatott korábban riportot. 

• A tarvágásra vonatkozó korlátozásokat most teljesen kiiktatta az olyan őshonos fafajok alkota erdők esetében, amelyeket a hatóság sarjeredetű természetes felújulásra képesnek ítél. (Ez annyit jelent, hogy fiatal faállomány képes a kivágott erdőben fejlődő fiatal hajtásokból felnőni.)
• Az agrárminiszter pedig bármikor engedélyt adhat állami erdőgazdaságok számára az erdőtervtől eltérő fakitermelésre.
• Idegenhonos fafajok (például akác) kitermelése esetén eddig kötelező volt őshonos fafajokat (például tölgyet, kőrist, gyertyánt) telepíteni a helyükre, ezt a kötelezettséget a rendelet egyszerűen megszüntette.
• Feloldotta a korábbi korlátozást is, ami alapján a vegetációs időszakban, a tavasztól késő nyárig tartó néhány hónapban, amíg a madarak a fák lombkorona- és talajszintjén fészkelnek, eddig tilos volt a fakitermelés.
• A kivágásra ítélt területek megközelítése érdekében mostantól hatósági engedély nélkül is lehet erdei utakat kialakítani.
• Az erdészeti hatóság pedig mostantól csak ajánlásban rögzítheti, nem meghatározhatja, hogy egy erdő a termőhelyi viszonyok, a faállományt alkotó fafajok jellemzői, egészségi állapota alapján mikor tekinthető vágásérettnek.

Az állami erdőkre mégis más vonatkozik

Az intézkedést természetvédelmi-ökológiai szempontból sok kritika érte: elítélte az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, károsnak és értelmetlennek nevezték a WWF Magyarország szakértői, tiltakozott ellene a Magyar Madártani Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége is, a rendelet visszavonását követelve a kormánytól.
 

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára beszédet a Gödöllői Arborétumban 2021. július 15-én. / Fotó: Máthé Zoltán MTI

A kormány képviseletében Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt állította, hogy

"az említett kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült, a fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok csak akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a tűzifaigényt “már nem tudjuk a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani.

Amíg ez be nem következik, marad az eredeti, 2022-es tervek szerinti fakitermelés" - ígérte. Az interjúban arra is utalt, hogy a rendelet célja elsősorban az idegenhonos, kevésbé értékes akác kitermelésének megkönnyítése.

Az államtitkár szavai azonban ezen a ponton mindössze ígéretnek, szándéknyilatkozatnak számítottak.

Ezen változtatott némileg az az augusztus 16-án kiadott miniszteri utasítás, amelyben Nagy István agrárminiszter

• a fennhatósága alá tartozó állami erdőkre vonatkozóan visszahozta a természetvédelmi területen történő tarvágás tilalmát;
• írásba adta, hogy a megnövekedett tűzifaigényt elsősorban a nem őshonos akácerdőkből vagy telepített kultúrerdőkből kell kielégíteni;
• lefektette, hogy a kitermelést könnyítő rendeletet csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az elfogadott 2022-es kitermelési terv alapján a megnövekedett tűzifaigényt nem lehet kielégíteni;
• és hogy a tilalmi időszakra vonatkozó rendelkezés állami erdőkben csak 2023. március 31-ig alkalmazható.

Ezek a szabályok a magánerdőkre nem vonatkoznak, lévén, hogy ezek tulajdonosai nem a mindenkori agrárminiszter irányítása alatt működek. Pedig a hazai erdők jelentős része van magántulajdonban - a KSH 2021-es adatai szerint az összes, 2 millió 63 ezer hektárnyi erdőgazdálkodási területből

885 ezer hektár, azaz a területek 43 százaléka.

Itt is akadhatnak értékes, védettséget élvező állományok, amelyekre továbbra is a lazított erdőgazdálkodási szabályok vonatkoznak.

A WWF erre hivatkozva kéri miniszteri korrekció helyett a szóban forgó kormányrendelet visszavonását. Állásfoglalásukban figyelmeztetnek, hogy a kifogásolt jogszabály továbbra is érvényben van, és az agrárminiszter fennhatóságán kívül álló szereplők, úgy mint:

• a magánerdők,
• az önkormányzati erdők
• és a más miniszterekhez tartozó állami erdők

használói “továbbra is saját belátásuk szerint élhetnek a tűzifa-kormányrendelet változatlanul hatályban lévő könnyítéseivel”.

Javítás (2022. augusztus. 8. 7:17): Cikkünk korábbi verziójában hibásan azt írtuk, hogy a szerdai tüntetés szervezője a WWF volt. Valójában a tüntetést több civil szervezet szervezte, de a WWF nem volt közöttük. Elnézést kérünk a hiábáért.