Ha átlag felett fogyasztunk, többet kell fizetni, mint Madridban, Berlinben vagy Párizsban. Az összehasonlítás figyelmen kívül hagyja azt is, hogy máshol máshogy támogatják a fogyasztókat.

Diószegi-Horváth Nóra - Neuberger Eszter

“A magyar gázszámlákat továbbra is mérsékli a rezsicsökkentés, amellyel a családokat védjük” - olvasható abban a Facebook-posztban, amelyben a kormány a hazai gázárakat hasonlítja össze európai nagyvárosok áraival. A grafikonon a magyar átlagfogyasztásig (144 köbméter/hó) hasonlítják össze az összegeket.
 

A magyar kormány évek óta kampányol a rezsicsökkentéssel. Júliusban azonban bejelentették,hogy ezentúl az “átlagfogyasztás felett” már nem a rezsicsökkentett árat, hanem a piaci árat kell fizetni a gázért és az áramért.

Németh Szilárd, rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos (Fotó: Bankó Gábor)

Az sok szempontból továbbra sincs tisztázva, hogy mi alapján számolták ki az “átlagfogyasztást”: például az állandóan lakott otthonok mellett beleszámolták-ea rendszeresen nem használt ingatlanok (például a nyaralók) fogyasztását is. 

A kormány grafikonján ugyanazok a számok szerepelnek, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közölt a legutóbbi, júniusi jelentésében. 

 

Kép forrása: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A grafikon azonban nem tükröz több fontos tényezőt:

• Nem tükrözi, hogy az átlagos fogyasztás felett mennyit fizetnek a magyar fogyasztók: hazánkban a havi 144 köbméteren felül viszont az egyik legdrágább gázzal számolhat a lakosság.
• És a rangsorolásnál nem veszi figyelembe, hogy az árszabályozáson kívül más eszközökkel is lehet támogatni a fogyasztókat, ahogy ezt teszik több EU-s országban is.
   

Átlagfogyasztás felett már a legdrágábbak között vagyunk

Bár átlagos fogyasztással számolva valóban Magyarországon a legalacsonyabb a gáz ára, ha viszont az átlagfogyasztás feletti, a kormány által “lakossági piaci árnak” nevezett összeggel számolunk, már nem ilyen jó a helyzet.

A magyar számítás szerint köbméterben mérjük a gázt, és forintban az árat, míg a nemzetközi számításhoz az eurocent/kilowattóra összehasonlítást adják meg.

Augusztus elsejétől a “lakossági piaci ár” 747 forint/köbméterre emelkedett.

Így viszont amennyiben 395 forintos euróval számolunk, és egy köbméter gáz fűtőértékét 10,55 kilowattórával számoljuk, kiderül, hogy az átlagfogyasztáson felül már

17,9 eurócentbe kerül egy kilowattórányi gáz.

Ezzel pedig már nem a sor végén szerénykedünk, hanem előzzük Prágát és Ljubljanát is, és a hatodik legmagasabb gázárral számolhatunk.
 

És mi van mögötte?

A Facebook-poszt arról a fontos körülményről sem tesz említést, hogy azokban az országokban, ahol nem hatóságilag szabályozott a gáz ára, lehetnek érvényben más állami támogatási formák, amelyek a lakosságot védik az elszabadult energiaárakkal szemben.

Júliusban publikált tényellenőrzésünk a belga Bruegel Intézet kutatása alapján mutatta be, hogy 2021 szeptembere óta az EU és az Európai Gazdasági Közösség 26 tagországában történt ilyen intézkedés.

A két legnépszerűbb támogatási forma a segélyezés és az adócsökkentés:

• Bulgária és Magyarország kivételével mindegyik listán szereplő országban igyekeznek segélyekkel kompenzálni a megnövekedett lakossági kiadásokat, nem ritkán rászorultsági alapon célozva a támogatásokat.
• Bulgária, Dánia, Görögország, Magyarország, Litvánia és Luxemburg kivételével pedig mindenhol  hagy pénzt az állam a lakossági fogyasztók zsebében az energia fogyasztáshoz kapcsolódó adók csökkentésével vagy felfüggesztésével.

De nézzük a kormányzati Facebook-posztban hivatkozott országokat!
 

Szlovénia

Szlovéniában eddig rezsicsökkentés, azaz a piaci energiaárak hatósági mérséklése helyett inkább az imént bemutatott két eszközzel támogatta a lakosságot a kormány.

• Mintegy 621 ezer rászoruló ember, az ország lakosságának nagyjából egyharmada kapott egyösszegű, 150 eurós “szolidaritási bónuszt” a rezsiköltségek mérséklésére április közepén.
• Emellett február és április között minden háztartásnál elengedték a villamosenergia rendszerhasználati díját, február és július között pedig csökkentették az energiatermékek után fizetendő jövedéki adó mértékét is.

A két engedménnyel összesen 30-35 százalékkal csökkentek a lakosság energia-kiadásai a február és április közötti időszakban.

Szeptember 1-jétől viszont itt is az áram és a gáz árának fixálására készül a kormány. A gáz ára így a mostani 11,13 eurócent/kWh-ról 7,3 eurócent/kWh-ra fog csökkenni. A kormány ezzel együtt azt is bejelentette, hogy az energiafogyasztás áfáját 22 százalékról 9,5 százalékra csökkenti. Az intézkedés 2023 augusztusáig marad érvényben.
 

Csehország

Eddig Csehországban sem a rezsicsökkentés volt a kormány fő eszköze a megemelkedett energiaárakkal szemben. Az előző fűtési szezonban az áram és a gáz forgalmára kivetett általános forgalmi adó (ÁFA) felfüggesztésével igyekeztek mérsékelni a lakossági kiadásokat, az idei fűtési szezonban pedig a háztartások fűtés- és áramszámlái egy részét az állam fizet ki a szolgáltatóknak. Hogy ez a költségek milyen mértékű átvállalását jelenti, annak pontos részleteit még nem dolgozta ki a cseh kormány. Jozef Síkala ipari és kereskedelmi miniszter ígérete szerint az állami kompenzáció felső értékhatára 16 ezer cseh korona, mai árfolyamon 259 318 forint lehet a teljes szezonra.

S vysokými cenami energií letos pomůžeme každé domácnosti bez ohledu na to, jestli využívají plyn, elektřinu nebo jiná paliva. Zvolíme řešení, které bude administrativně nejjednodušší a zajistí pomoc všem. Celkem některé domácnosti dostanou až 16 tisíc. Nevěřte dezinformacím.

— Jozef Síkela (@JozefSikela) August 3, 2022

Ausztria

Ausztriában a kormány idén év elején döntötte el, hogy egy 150 eurót érő energiautalvánnyal segít minden osztrák háztartásnak az éves energiaszámla kifizetésében, amelyet a rászoruló háztartások esetében 300 euróra dupláznak.

Az egyszeri kifizetések mellett adócsökkentéssel is pénzt hagynak a háztartásoknál: felfüggesztették a zöldáram-adó beszedését, amivel korábban a megújuló energiaforrásokra való átállás költségeihez kellett hozzájárulnia a fogyasztóknak. Ez további 60-100 eurós segítséget jelent.
 

Dánia

A dán kormány általános lakossági segítségnyújtás helyett a rászorulók nagyobb összegű támogatása mellett tette le a garast. Az 550 ezer dán koronánál kevesebb éves jövedelemmel rendelkező háztartások automatikusan nagyobb összegű, 3750 korona (mai árfolyamon 200 365 forint) egyszeri támogatásra jogosultak az idei fűtési szezonban. Az intézkedés körülbelül 320 ezer háztartást érint az előzetes számítások szerint.
 

Hollandia

Hatósági áras gáz és áram ugyan Hollandiában sincs, van viszont csökkentett energiaadó, hőszigetelésre költhető állami támogatás, és idén 200-ról 800 euróra emelt rezsitámogatás alacsony jövedelmű családoknak. Idén tavasszal emellett az energia forgalmi adóját itt is levitte 21-ről 9 százalékra a kormány.
 

Svédország

Az előző fűtési szezon csúcsán: decemberben, januárban és februárban a svéd kormány is pénzbeli támogatással, havi 195 eurónak megfelelő svéd koronával támogatta azt a megközelítőleg 1,8 millió háztartást, ahol a teljes havi energiafogyasztás meghaladta a kétezer kilowatt/órát.

Kifejezetten a lakosságot támogatja még, hogy 2022 júliusa és decembere között megemelték a családoknak járó lakhatási támogatást gyermekenként 25 százalékkal, maximum havi 128 euróig.
 

Mekkora teher a rezsi?

Bár ez a kormány grafikonján nem szerepel, a MEKH azt is vizsgálja havi szinten, hogy az egyes fővárosok  lakosságát mennyire terhelik meg az energiaárak: 

egy háztartás a havi jövedelmének mekkora hányadát fordítja villamosenergia- és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra (éves szinten az átlagos fogyasztási mennyiséget alapul véve).

A MEKH ehhez olyan háztartásokat vizsgál, amelyekben “ketten élnek, mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek, nincs gyermekük, illetve más eltartott a háztartásban.”
 

Ez a családtípus azonban nem tükrözi az országos átlagot.

A KSH adatai szerint 2020-ban 653 995 olyan kétfős háztartás volt, amelyben nem volt gyerek, és mindkét fő 65 év alatti volt, ezekben pedig így összesen 1 307 990 fő élt – vagyis a 9,75 millió fős lakosság alig több mint 13 százaléka.

Egy másik adatsorból pedig az is kiderül, hogy az összes háztartási kategória közül épp az ilyen (kétfős, 65 év alatti felnőttekből álló) háztartásokban a legmagasabb az egy főre jutó éves munkajövedelem (2020-ban 2 780 505 forint volt).

Tehát a MEKH statisztikáiban épp azoka a családok szerepelnek, akiket a legkevésbé terhel a rezsi.

Már kategóriákban jóval alacsonyabb az egy főre jutó éves jövedelem:

• egy 2 felnőttből és 2 gyerekből álló háztartásban ez az összeg már csupán 1 692 386 évente,
• egy egyszemélyes háztartásban élő nő esetében 1 027 304 forint,
• míg egy gyermektelen, kétszemélyes háztartásban, ahol legalább az egyik fél 65 év feletti, 533 853 forintnyi az egy főre jutó éves munkajövedelem.

Forrás: KSH
Címlapkép: Bankó Gábor