Nem igaz, hogy az 50 méteres szlovén és a 1,5 méteres magyar kilátó ugyanannyi uniós pénzből épült
2024. augusztus 12. 09:22
Ezt a cikket 2024 augusztusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Tévesen állította ezt egy gyorsan terjedő Facebook-poszt, ahol ráadásul Szlovénia helyett Szlovákiát jelölték meg a kilátótorony helyszínéül.
„A két kilátó ugyanannyi uniós pénzből épült, a baloldali Szlovákiában”
– ezzel a szöveggel jelent meg egy poszt augusztus elején a Facebookon, ami aztán gyorsan terjedni is kezdett, néhány nap alatt majdnem 3 ezren megosztották.
A posztra reagált a Megafon-képzéseken edzett Politika Apostola is, ő azonban hozzátette azt is, hogy a kép bal oldalán látható kilátó nem Szlovákiában, hanem Szlovéniában található, a másikról pedig azt mondta: „az a Gyurcsány-kormány alatt épült valami biztos túlárazott volt.” Majd hozzátette, hogy „követelem, hogy a Lakmusz is tény-ellenőrizze le!”
Így is tettünk, és azt találtuk, hogy
a kép bal oldalán látható kilátó valóban Szlovéniában található, a kép jobb oldalán lévő pedig Kunszentmiklós mellett. Azonban az, hogy a két kilátó ugyanannyi uniós pénzből épült volna, nem igaz.
Jó kilátások
A két kilátót egy egyszerű fordított képkereséssel megtaláltuk: a kép bal oldalán a szlovéniai Lendva-hegyen épült Vinarium-kilátótorony látható. A kilátó hivatalos, négy nyelven elérhető honlapja szerint a torony 53,50 méter magas, kilátóteréből „egyszerre látjuk be a négy ország, Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Ausztria területét”.
A honlapról azt is megtudhatjuk, mennyibe került a kilátó építése:
„A kilátótorony idén [2015-ben] januártól júliusig tartó építése mintegy 1.741.643,37 EUR-ba került, a projekt az Európai Unió 950.775,32 EUR összegű társfinanszírozásával valósult meg.”
Ha ezt az összeget átváltjuk az MNB 2015. január eleji árfolyamán , akkor nagyjából 300 millió forint uniós támogatást kapunk.
Az oldalon elérhető információk szerint a kilátótorony az Európai Unió Regionális fejlesztési programjának pályázatán nyert, a „regionális fejlesztési erőforrások erősítése operatív program keretében”.
A posztban említett másik kilátó Kunszentmiklós mellett található. A kilátópont tavaly áprilisban került be a hírekbe, amikor a kecsup.hu megírta , hogy a Facebookon terjed egy kép „egy nagyon alacsony, Kunszentmiklós határában, teljesen sík terület mellett álló kilátóról”.
Akkor kiderült, hogy a 1,5 méteres kilátót a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) építtette négy másik kilátóval együtt, egy 71 százalékban uniós finanszírozású projekt keretein belül.
„A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE projekt összköltségvetése nagyjából 8,4 millió euró, ebből az uniós forrás közel 6 millió euró. Ahogy a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján áll, a
„LIFE pályázat a túzok határon átnyúló védelmének erősítését célozza meg 4 ausztriai és 5 magyarországi Különleges Madárvédelmi Területen a védelmi tevékenységek összehangolásával.”
A projekt 2016 júliusa és 2023 decembere között futott volna, de az uniós adatbázisból kiderül , hogy meghosszabbították idén október végéig.
A Politikai Apostola tehát hiába állította, a kilátók nem a Gyurcsány-kormány alatt épültek.
Hogy a 8,4 millió eurós összköltségből mennyit költöttek a posztban említett kilátó építésére, tavaly nem derült ki. Ezért most megkérdeztük erről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot. A KNPI Lakmusznak küldött válaszából megtudtuk:
„ Az öt db kilátó- és betekintőpont összesen 27 908 175 Ft + Áfa, azaz bruttó 35 443 382 Ft támogatásból készült el.”
A válaszból az is kiderült, mennyibe kerültek egyenként a kilátópontok: a posztban kiemelt kunszentmiklósi kilátó építésére nagyjából 4,7 millió forintot költöttek.
Mindezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy
a magyar kilátó építésére kevesebb mint 5 millió forintot költöttek, míg a Vinarium-torony építése több mint 550 millió forintba került, amiből nagyjából 300 millió volt az uniós támogatás.
Vagyis a poszt hamisan állította, hogy a két kilátó építésére ugyanannyi uniós forrást költöttek.
Címlapi kép: Barczikai Fanni
A szerzőről

Fülöp Zsófia
2023 májusától a Lakmusz újságírója, korábban 9 évig a Magyar Narancsnál dolgozott, főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. Az oxfordi Reuters Institute ösztöndíjasaként a romák médiareprezentációját kutatta.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Rétvári lemondatná Lannert Juditot egy nyilatkozata miatt, csak azt felejti el hozzátenni, hogy az interjú 3 éve készült
Most akkor hány emberen segít, hogy a kormány 120 ezer forintra emeli a nyugdíjminimumot?
