A kormány eddig csak félrevezetően tálalta a TIMES Higher Education listáját, a felsőoktatási államtitkár most arról is téves számot mondott, hogy hány magyar egyetem szerepel rajta.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára, Varga-Bajusz Veronika augusztus 24-én egy pódiumbeszélgetésen vett részt a tihanyi Tranzit fesztiválon Charaf Hassannal, a Budapesti Műszaki Egyetem frissen megválasztott rektorával.

“ A tudás hatalom? – A felsőfokú oktatás kérdései” című beszélgetésen Varga-Bajusz többek között azt mondta az MTI kormany.hu-ra is felkerült beszámolója szerint, hogy „ a nemzetközi egyetemi rangsorokban is látható előrelépés, ma már 12 magyar egyetem van a világ top 5 százalékában.”

Az előrelépést az államtitkár összekötötte a felsőoktatási modellváltással, szerinte az eredmények „ jórészt az egyetemek modellváltását követően megnövekedett rugalmassága miatt alakultak így” .

Szeptember 1-jén a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén elhangzott köszöntőjében Varga-Bajusz Veronika újabb számokkal állt elő.

„ Öt éve 7, három éve 9, idén már 12 hazai egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában, 3 pedig a top 2 százalékban, és egy egyetem a legjobb egy százalékban van”

– mondta az MTI tudósítása szerint.

Ellenőriztük az államtitkár által ismertetett adatokat, és azt találtuk, hogy abban a nemzetközi rangsorban, amire valószínűleg utalt – a TIMES Higher Education listáján – jelenleg nem 12, hanem csak 11 magyar egyetem szerepel.

Az az állítás pedig félrevezető, hogy 2019 óta a modellváltásnak köszönhetően léptek előre az egyetemek a rangsorban, ugyanis magának a listának a hossza is nőtt. Ráadásul a rangsor sem állítja, hogy a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékát állítja sorba.

Hányan vannak?

Varga-Bajusz Veronika nem nevezte meg konkrétan, melyik nemzetközi egyetemi rangsorról beszélt, de korábbi kormányzati megnyilvánulásokból arra lehet következtetni, hogy nagy valószínűséggel a TIMES Higher Education (THE) World University Rankingjére utalt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy 2023. januári kormányinfón kifejezetten a THE-t nevesítve nagyon hasonló számokat említett, mint most Varga-Bajusz.

„ A TIMES Higher Education rangsorban négy évvel ezelőtt 7, két éve 9, idén pedig 11 intézmény szerepel a legjobb ötben [5 százalékban]” – mondta Gulyás 2023 elején. Erről, illetve a miniszter egyéb felsőoktatási állításairól akkor tényellenőrzést is írtunk a Lakmuszon.

2023 júliusában Orbán Viktor tusványosi beszédét ellenőriztük , a miniszterelnök egyik állítása szintén az egyetemi rangsorokra vonatkozott: „Van egy óriási egyetemfejlesztésünk. 2010-ben egyetlen magyar egyetem sem volt a világ első 5 százalékában; a tavalyi évben pedig már volt 11 ilyen magyar egyetem”.

A miniszterelnök a megadott számok alapján valószínűleg a THE egyetemi rangsorára gondolt.

Varga-Bajusz Veronika öt és három évvel ezelőttre vonatkozó számai stimmelnek a THE rangsor alapján, 2024-ben azonban állításával ellentétben nem 12, hanem – a tavalyi évhez hasonlóan – 11 magyar egyetem szerepel a listán.

A THE 2024-es rangsorában sorrendben a következő 11 magyar intézményt találjuk meg:

A Neumann János Egyetemet és a Soproni Egyetemet úgynevezett „reporter” státuszban, helyezés nélkül tüntették fel a listán, ami azt jelenti, hogy küldtek magukról adatokat a lista összeállítóinak, viszont nem feleltek meg valamelyik kritériumnak, ezért nem kerültek be a rangsorolt intézmények közé.

Az államtitkár tévedését magyarázhatja, hogy 2024-ben valóban van egy új magyar szereplő a listán (a Széchenyi István Egyetem), de van egy olyan magyar egyetem is, a Corvinus, amelyik tavaly óta lekerült róla. A Corvinus idén még „reporter” státuszban sem szerepel, ami arra utal, hogy valami miatt be sem küldték a jelentkezéshez szükséges adatokat.

Megnéztük a többi neves egyetemi rangsor legfrissebb kiadását is, de sehol sem találtunk 12 magyar intézményt. A QS rangsorán szintén 11 magyar egyetem szerepel, a US News és a CWUR egyetemeket rangsoroló listáján 8 magyar intézmény kapott helyett (utóbbi esetében úgy, hogy a CEU-t is magyarnak vették), a Shanghai Ranking listáján pedig csak 4.

Az összes említett listán szerepel két nagy hazai egyetem, az ELTE és a BME , amelyek még nem estek át a modellváltáson. Rajtuk kívül csak a Szegedi Tudományegyetem került fel az összes listára. Az ELTE esetében egyelőre nincs is belengetve a modellváltás, a BME viszont készül rá. A cikkben tárgyalt pódiumbeszélgetésen is beszélt erről Charaf Hassan, az egyetem új, a modellváltást támogató rektora.

A hazai listák közül a HVG felsőoktatási rangsora a legismertebb. A 2024-es eredmények ezen a következőképp alakultak: az ELTE, a BME és a Debreceni Egyetem került fel a dobogóra, őket követi a Semmelweis és az SZTE.

Mennyit léptek előre?

Az államtitkárnak az az állítása számszerűen igaz a THE rangsora alapján, hogy öt éve (2019-ben) 7 magyar egyetem szerepelt a listán, három éve (2021-ben) pedig 9. Innen nőtt, ha nem is 12-re, de 11-re a rangsorolt magyar intézmények száma 2024-re.

Varga-Bajusz Veronika azonban - Gulyás Gergely és Orbán Viktor korábbi megszólalásaihoz hasonlóan - ezt úgy állítja be a modellváltásnak köszönhető előrelépésként, hogy nem beszél arról: közben maga a rangsor is hosszabb lett.

A THE által rangsorolt egyetemek száma a 2011-es indulástól kezdve dinamikusan növekszik. Míg 2019-ben 1258 intézmény került fel a listára, 2021-ben már 1526, idén pedig 1907.

Ez azt jelenti, hogy a 2024-ben az 1500. hely utánra rangsorolt Pannon Egyetem, Miskolci Egyetem és Széchenyi István Egyetem például biztosan nem fért volna rá a listára, ha az ugyanolyan hosszú marad, mint 2019-ben.

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze, milyen helyezéseket értek el a magyar egyetemek a THE rangsorában 2019-ben, 2021-ben, 2023-ban és 2024-ben.

Egyes modellváltó egyetemek valóban javítottak 2019-hez képest, például a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem vagy - jó idei szereplésének köszönhetően - a Debreceni Egyetem.

Ugyanakkor lecsúszásra is találunk példát a Pécsi Tudományegyetemnél, a Szegedi Tudományegyetemnél vagy a nem modellváltó ELTE-nél és BME-nél.

Top 5 százalék?

Gulyás, Orbán és most Varga-Bajusz is azt hangsúlyozta, hogy a THE listájára felkerülő magyar egyetemek a legjobb 5 százalékban vannak világviszonylatban.

Ez azonban megalapozatlan kijelentés.

Az általunk vizsgált nemzetközi egyetemi rangsorok egyike, így a THE sem állítja, hogy a felsőoktatási intézmények top 5 százalékát listázná. Már csak a lista folyamatos bővülése miatt is nehezen elképzelhető, hogy minden évben a világ egyetemeinek ugyanakkora százalékát vennék számba a TIMES Higher Education rankingjének összeállítói.

Fábri György, az ELTE docense, az egyetemi rangsorok kutatója szerint további nehézséget jelent, hogy nincs biztos számunk arról, hány egyetem van összesen a világon. „ Általában 18-23 ezres számról szokás beszélni, vagyis az 5 százalék nagyjából 900-1200 egyetemet jelenthet” - mondta Fábri a Lakmusznak. A THE 2024-es listája ezzel szemben 1907 egyetemet tartalmaz, ami jóval több mint a Fábri által említett 5 százalékos tartomány.

Varga-Bajusz Veronika állításaival kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre.

(Címlapi kép: MTI/Katona Tibor)