Nem volt 80 ezres tömeg, de így is a tegnapi volt az elmúlt időszak legnagyobb oktatási tüntetése

Az október 23-i tüntetésen készült fotók és drónfelvételek alapján körülbelül 65 ezren voltak az eseményen, amikor a legsűrűbb volt a tömeg.

A hivatalos kommunikáció szerint 80 ezres tömeg tüntetett október 23-án a Műegyetem rakparton az oktatásban fellelhető rendszerszintű problémák ellen.

A kormánymédia elsősorban azt próbálta hangsúlyozni, hogy az ellenzéki politikusok (köztük is legfőképp Gyurcsány Ferenc és a DK) rátelepedtek a tüntetésre, de volt, aki a tüntetésen résztvevők létszámát is megkérdőjelezte. Deák Dániel, a XXI. Század intézet elemzője klasszikus fogással élt, és még a tüntetés előtti gyülekező idején jegyezte meg:

“16 órakor (kezdés időpontja) már minden a választók által elutasított baloldali párt politikusa kint van, de az érdeklődés jól láthatóan elmarad az október eleji tüntetéstől.”

Fekete-Győr András, a Momentum politikusa reagált is erre a posztra, mondván, Deák “[n]em a számok embere, na.”
 

A szervezők 80 ezer fős tömeget becsültek, ez a szám hangzott el a színpadon, amit a média is átvett a tudósításokban.

A rendelkezésünkre álló fotók és videók alapján igyekeztünk megbecsülni, hogy tulajdonképpen hányan lehettek a demonstráción.

Az október 23-i tüntetésen a tömeg a Kálvin tértől vonult át a Műegyetem rakpartra. A teljes tömegről (amelynek az eleje már a rakparton áll, a vége pedig még a Szabadság hídon vonul), a 444-es Németh Dániel készített drónfelvételt (17:35-17:37 között).

Tudósítói beszámolók szerint ekkor volt a legnagyobb a tömeg a tüntetésen, a becslésünk szerint ekkorra

a tömeg mérete körülbelül a 65 ezres létszámot érhette el.
 

Hogyan becsüljük?

A tömegbecslés nem egyszerű dolog, a nemzetközi gyakorlat szerint álló tömeg esetén 3,5 emberrel, míg menetelő tömeg esetén 2,5 emberrel számolhatunk négyzetméterenként. A MapChecking alkalmazás pedig direkt tüntetések létszámának becsléséhez használható, ahol nemcsak a területet lehet körbehatárolni, de azt is be lehet állítani, hogy a rendezvényen mennyire volt zsúfolt vagy éppen szellős a tömeg.

Ez így önmagában könnyű dolognak tűnhet, viszont van számos nehezítő tényező is. Egyrészt ritka, hogy egy tüntetésen teljes pontossággal lehessen körülhatárolni, hogy mettől meddig áll a tömeg. Közterületeken gyakori, hogy egyéb tereptárgyak (szobrok, oszlopok, füves területek, kerítések, stb.) miatt bizonyos részeken nem lehet állni. A tömeg ráadásul sosem állandó: van, aki késve jön, van, akinek el kell mennie hamarabb, vagyis állandó a fluktuáció.

Vagyis pontos számokat szinte lehetetlen mondani, de azért a nagyságrendek megállapításában segíthet ez a módszer.

Korábban ezzel a módszerrel becsültük meg

és áttekintettük a Békemenetek eddigi történetét is.
 

Az október 23-i demonstráció

A Műegyetem rakparton, bár kétségkívül látványos módon lehet demonstrálni (a szűk útszakaszon hosszan elnyúlhat a tömeg, ráadásul a Duna vize nagyban segít a hang felerősítésében is), mégsem egyszerű felmérni, hogy hányan lehettek. Elsősorban épp azért, mert egy viszonylag szűk, de hosszú területről van szó, amelyen bőven találhatóak füves részek (a fotók egy részén látható is, hogy ezeken nem álltak emberek), illetve a Szent Gellért téren és a metró előtti részen is csak szórványosan tudnak állni az emberek, a hídon pedig kifejezetten szűkös a sétálásra alkalmas rész.

Mi 17:29 és 17:37 perc között készült fényképek és drónfelvételek alapján becsültük meg a tömeg sűrűségét. Ezeken látszik, hogy a tömeg nagy része ekkor már megérkezett a színpad elé, de a menet vége még a Szabadság hídon járt.

 

Fotó: 444/Németh Dániel (17:35-kor készült felvétel)

 

Fotó: 444/Németh Dániel (17:29-kor készült felvétel)

A színpad a BME Műszaki Mechanikai Tanszékének épülete mellett állt, innen nagyjából a hídig viszonylag sűrű volt a tömeg, ám mivel sok volt az olyan terület, ahol nem lehet állni, illetve a felvételek tanúsága szerint a hídhoz közelebbi részen, a Szent Gellért téren és a metró előtt már nagyon szakadozott volt a tömeg, két becslést is készítettünk.

Ha 2,5 emberrel számolunk négyzetméterenként ezen a területen, akkor valamivel kevesebb mint 60 ezer ember lehetett jelen.
 


Ha ennél is szellősebbnek vesszük a tömeget (hiszen a színpad előtti tér valóban sűrű volt, a Szent Gellért tér felé már nagyobb területek maradtak szabadon), akkor ennél kisebb szám jön ki. 

 

A fenti, rakparti képek készítésének idején a tömeg vége még a Szabadság hídon járt.

 

Fotó: 444/Németh Dániel (17:31-kor készült felvétel)

Ez alapján hozzászámoltunk még a tömeghez egy viszonylag szellős menetet, akik még a hídon voltak, amikor a demonstrálók nagyja már megérkezett a színpad elé.

 


Mindebből tehát az látszik, hogy fél 6 környékén, amikor a legsűrűbb lehetett a tömeg és a menetelők egy része még épp a hídon volt,

nagyjából 65 ezer fő körül volt a résztvevők száma.

A helyszínen dolgozó kollégáink azonban jelezték, hogy a tüntetés alatt nagy volt a fluktuáció, volt, aki később érkezett, mások pedig még a beszédek közben hazamentek. Emellett a becslésbenben nem tudtunk számolni azzal a körülbelül néhány száz fővel, akik a kisebb utcákban állhattak, és akikről nem készült fotó.

Összességében tehát a 80 ezres létszám felülbecsültnek tűnik, bár kétségkívül ez volt hosszú idő óta a legnagyobb demonstráció az oktatás helyzetének javításáért.

Címlapkép: 444/Németh Dániel
Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.