Neuberger Eszter, Német Szilvi, Teczár Szilárd, Zöldi Blanka
November 15-e kedd délután rakétatalálat érte egy NATO-tagország, az Ukrajnával hosszú határszakaszon szomszédos Lengyelország területét. A legelső híradások szerint annyit lehetett tudni biztosan, hogy a Przewodów városban történt robbanás két ember életét követelte.
Hogy pontosan mi történt, és a történteket minek tekinti a lengyel kormány és a NATO, életbevágó kérdés volt: a NATO-tagállamok hadba vonulása, akár a harmadik világháború kitörése múlott ezen.
Lengyelország és a NATO is rögtön vizsgálni kezdte az incidenst. A vizsgálatok előzetes eredményeiről először november 16-án, délután fél 1-re meghirdetett sajtótájékoztatón számolt be a NATO: nagy valószínűséggel “egy ukrán légvédelmi rakéta” csapódott be Lengyelországban, amelyet eredetileg “orosz cirkálórakéta támadások elhárítására” lőttek ki “Ukrajna területének védelme érdekében”.
A becsapódásról szóló első híradás és a NATO-vizsgálat előzetes eredményeinek közlése között tehát több mint 18 óra telt el, és ez az információs bizonytalanság nehéz helyzetbe hozta az incidensről beszámoló sajtót.
A háborút és a háborús kommunikációt egyébként is nagymértékű bizonytalanság jellemzi (ezt gyakran a “háború köde” kifejezéssel írják le). Ez a lengyelországi rakéta-becsapódást követő, kiélezett helyzetben fokozottan éreztette a hatását: a nyilvánosságban különböző verziók jelentek meg az esetről: “orosz”, “orosz gyártmányú”, majd “ukrán” rakétáról (és rakétákról) is szóltak hivatalos közlemények és híradások.
Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy legfontosabb hivatalos szereplők pontosan mit és mikor állítottak az esettel kapcsolatban, és minderről hogyan számolt be:
Bár a legelső híradások csak a rakétatalálat tényét közölték, röviddel ezután már olyan állítások kezdtek terjedni a nyugati nyilvánosságban és a magyar nyelvű média jelentős részében is, amelyek orosz rakétákat tettek felelőssé az incidensért. (Többek közt az állami M1 Híradó is tényként kezelte ezt az első hírek érkezése utáni másfél órában).
Az orosz felelősség elméletét főként - egy meg nem nevezett - amerikai titkosszolgálati forrásra hivatkozó, az AP hírügynökségtől származó cikk erősítette. Egyértelmű orosz támadásról beszélt és válaszlépéseket sürgetett kicsivel a történtek után közzétett videós nyilatkozatában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, és az orosz felelősséget hangsúlyozta egy NATO-tagország védelmi minisztere, a lett Artis Pabrikis is.
November 16-án, szerdán hajnalban ugyan voltak még sajtótermékek, amelyek nem engedték el az orosz rakéták kifejezést, de kora délutánra már lengyel hivatalos forrásokból és a NATO-tól is érkeztek olyan kijelentések, amelyek szerint ukrán légvédelmi rakéták csapódhattak be kedd este. Zelenszkij elnök azonban továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy “azok nem a mi rakétáink voltak.”
A magyar állami hírügynökség, az MTI első beszámolói nem kötik sem az orosz, sem az ukrán háborús félhez a Przewodów település határában történt rakétabecsapódást. Később idéztek nyilatkozatokat olyan szereplőktől, akik ez ügyben találgattak,
azonban ezt a szóhasználatot az MTI a saját magyarázataiban szinte sosem vette át.
Egyetlen esetet találtunk, amelyben saját szavaikkal írtak arról, hogy orosz rakéták csapódtak Lengyelországba:
A legelső, 19:38-kor közzétett hír a lengyel Radio Zet híradására hivatkozva annyit közöl, hogy “két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba”. A hír bővített változata 19:46-kor jelent meg, amely szintén csak “két tévesen célzott rakétát” említ.
Az MTI aztán nem is hozta le azokat a nyugati sajtóban (például az AP-n és a Guardianen) megjelent, meg nem nevezett amerikai titkosszolgálati forrásra hivatkozó híreket, melyek szerint orosz rakétatámadás történhetett Lengyelországban.
19:54-kor Piotr Müller lengyel kormányszóvivő sajtótájékoztatóját idézték, amelyen Müller arra kérte a sajtót, ne tegyenek közzé meg nem erősített információkat az incidensről. A következő MTI-s hír a témában már az orosz védelmi minisztérium legfrissebb közleménye volt, miszerint provokációnak tekintik, hogy “lengyel médiajelentések és lengyel hivatalos nyilatkozatok” a rakétacsapást Oroszországhoz kötik, azonban azt nem részletezik, hogy pontosan mely nyilatkozatokról van szó.
Itt jegyezzük meg, hogy - ahogyan az idővonalon is látszik - az első lengyel hivatalos nyilatkozatok a témában kifejezetten visszafogottak voltak. Csak az éjjeli órákban terjedt el a hír, hogy a lengyel külügyminisztérium “orosz gyártmányú” rakéták becsapódására hivatkozva behívatta Oroszország nagykövetét. Az erről szóló hírnek nem találtuk nyomát az MTI hírfolyamában, de - az orosz védelmi minisztérium közlése után - a témával kapcsolatos MTI-hírek visszatérő panele lett, hogy “lengyel médiajelentések, valamint a lengyel hivatalos nyilatkozatok szerint orosz rakéták csapódtak be Lengyelország területére”.
Miután 21:28-kor arról írt, hogy a Pentagon egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy orosz rakéták csapódtak volna be lengyel területen, 21:57-kor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg 8 óra után tíz perccel közzétett videós nyilatkozatából idézett az MTI, amelyben az elnök egyértelműen orosz támadásnak nevezte a lengyelországban történteket. Az aznapi utolsó két hír a témában pedig Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozata és Andrzej Duda lengyel elnök tájékoztatója volt. Előbbi a tények megállapításának fontosságáról szólt, az utóbbi arról, hogy “nincs semmilyen egyértelmű bizonyíték” arra, ki lőtte ki a “valószínűleg orosz gyártmányú” rakétát.
Arról, hogy inkább “ukrán légvédelmi rakéta” lehet a felelős a két ember halálát követelő rakétabecsapódásért, az MTI-ben először másnap reggel 7:35-kor jelent meg hír, Joe Biden amerikai elnök Balin, a G20-ak találkozóján tartott sajtótájékoztatója alapján. A hírügynökség néhány órával később közzétette Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozatát is, amely egyértelműsítette, hogy a NATO információi szerint nem szándékos támadás történt.
Az MTI visszafogott - és az orosz hivatalos közléseket bőven szemléző - híradásához képest a legolvasottabb online hírportálok az első órákban az orosz felelősséget emlegetve számoltak be az eseményekről. Több esetben a nyugati sajtóban megjelent, orosz rakétákra vonatkozó híreket szemlézték, máskor pedig az eredeti, “orosz gyártmányú” rakátékra vonatkozó megszólalásokat egyszerűsítették “orosz” rakétára.
A 24.hu háborús percről percre tudósításában például 19:56-kor úgy jelentették be a rakétabecsapódás hírét, hogy “Háborús rakétatámadás ért egy falut Lengyelországban, két ember meghalt”. A semlegesebb MTI-szemlét kibővítve pedig egy olyan hírforrásra, a Visegrád24 hírcsatorna Twitter-posztjára hivatkoztak, amely egyértelműen “két eltévedt orosz rakéta” becsapódásáról beszélt már este 19:19-kor.
Kicsivel később aztán a 24.hu-val egyetemben több más hazai hírportál (például a 444, a hvg.hu, a Népszava, a Telex és az Index) is lehozta azt a nyugati sajtóban (Guardian, Associated Press) terjedő hírt, miszerint meg nem nevezett amerikai titkosszolgálati források azt állítják, orosz rakéták csapódtak a NATO-tag Lengyelország területére. A lengyel külügy fentebb idézett közleményére hivatkozva a Mandiner azt írta, orosz gyártmányú rakéta csapódott be, hozzátéve ugyan, nem egyértelmű, ki lőtte ki.
Ahogy érkeztek a hírek az orosz felelősséget megkérdőjelező hírek, azokról a hivatkozott online sajtótermékek is részletesen beszámoltak, módosították a percről percre tudósítások címét és összefoglalóját (az online sajtótermékek elemzését nehezíti, hogy a szövegben történt utólagos módosításokat nem minden esetben jelzik). Még szerda reggelre is akadtak híradások, amelyek azzal kezdődtek, hogy “orosz rakéták csapódtak be a NATO-tag Lengyelország területére (A 444-es cikk szövegét azóta módosították, az Index szövege változatlan maradt.)
Az M1 keddi 19:30-as híradójának elején a Barátság kőolajvezeték leállásáról indítottak egy riportot, Meszes Boglárka hírolvasó azonban 19:33-kor közölte, friss hír érkezett arról, hogy „orosz bombatalálat érte Lengyelországot is”. „Két halott lehet, eltévedt orosz rakétákról szólnak a hírek” – tette hozzá.
A képernyő alján futó „rendkívüli hírek” sávban is megjelent az orosz bombatalálat szöveg, majd a sáv jobb oldalán elkezdték egymást váltogatni a rendkívüli hírek. Ezek közül az egyik eleinte (19:40-kor) úgy szólt, hogy „Lengyelországot is orosz bombatalálat érhette”, azonban a feltételes módot már 19:42.kor átírták kijelentő módra: „Lengyelországot is orosz bombatalálat érte”.
A híradó szerkesztői a feliratok és a bemondói szövegek alapján nagyjából 1 óra 40 percen keresztül, egészen 21:12-ig kijelentő módban beszéltek az orosz találatról, bár közben két alkalommal (20:02-kor és 20:11-kor) is beolvasták a lengyel kormányszóvivő kérését arról, hogy a sajtó ne tegyen közzé meg nem erősített információkat. 20:58-kor a saját varsói tudósítójuk közölte, hogy a lengyel média egyelőre meg nem erősített értesülésként számol be a becsapódásról.
A híradó szakértői közül ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász 20:30 körül arról beszélt, hogy nem szabad előrerohanni és felelőtlen kijelentéseket tenni, „de ha pusztán a tényeket nézzük, akkor ha egy NATO-tagállamot megtámadnak, az úgynevezett 5-ös cikkely léptethető életbe”. Kaskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ elemzője 20:48-kor óvatosabban nyilatkozott, ő azt mondta, „háborús helyzetben az első két hír valószínűleg téves, és a harmadik is gyanús”. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő 21:03-kor azt mondta, hogy bár kevés információ áll rendelkezésre „nagyon valószínű, szinte biztos, hogy egy eltévedt cirkálórakéta” csapódhatott be.
A hírolvasó ekkor megemlítette, hogy az amerikaiak nem tudják megerősíteni a híreket, de még 21:12.kor is az „orosz bombatalálat érte Lengyelországot” felirat volt olvasható a képernyő alján futó sávban. Ekkor a sáv hirtelen eltűnt, majd a feliratot lecserélték arra a szövegre, hogy „elemző a lengyel rakétabecsapódásról: ez egy nagyon súlyos hír”.
Ezután stúdióbeszélgetés következett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, aki elmondta, hogy a lengyelországi rakétabecsapódással kapcsolatban nagyon sok a bizonytalanság, és hogy a NATO mindenkit nyugalomra int. 21:20-kor a híradó a Portfolio alapján arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők által lelőtt orosz rakéta maradványait találhatták meg Lengyelországban, 21:21-kor bővebben is leadták a Pentagon szóvivőjének nyilatkozatát, 21:34-kor pedig az orosz védelmi tárca orosz felelősséget tagadó közleményét.
Összességében 21:12 után a híradó hangnemváltása megmaradt, ezután már csak akkor beszéltek „orosz rakétáról”, amikor Volodimir Zelenszkij nyilatkozatát ismertették.
Az ATV november 15-én 19:55-kor kezdődő rövid (az Egyenes Beszéd szünetébe beiktatott) híradójának végén számolt be először a rakétabecsapódásról. „Adásunk közben érkezett a hír, hogy orosz rakétatalálatok érték Lengyelországot, két ember meghalt” – tájékoztatott Stohl Luca, majd hozzátette, hogy a részletekről későbbi adásaikban számolnak be.
A 21:55-ös híradó felvezetésében az hangzott el, hogy „orosz rakéták csapódtak be Lengyelországban, az ukrán határ közelében”. Később a vonatkozó hírben lengyel sajtóértesülésekre hivatkozva azt állították, hogy két tévesen célzott rakéta csapódhatott be. A híradóban beszámoltak a lengyel kormányszóvivő óvatosságra intő nyilatkozatáról, és arról, hogy az USA egyelőre nem tudja pontosan, mi történt. Ismertették továbbá az orosz védelmi minisztérium közleményét is.
Az ATV híradójának nyilatkozott Kis-Benedek József biztonsági szakértő, aki azt mondta „nagy eséllyel orosz” volt a rakéta, de hangsúlyozta, hogy valószínűleg nem szándékos támadásról van szó, és az sem zárható ki, hogy az ukrán légvédelem lőtte ki a rakétát. Az ATV később ismertette Szalay-Bobrovniczky Kristóf köztévés nyilatkozatát, miszerint nem tudni pontosan, mi történt.
Az ATV a szerda reggel 6-os híradójának felvezetőjében is „orosz rakétatalálatról” beszélt. Később a lengyel külügy közleményének ismertetésekor kitértek rá, hogy nagy valószínűséggel orosz gyártmányú rakétáról van szó. Tájékoztattak továbbá Joe Biden nyilatkozatáról, mely szerint nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték ki rakétát, illetve a tények tisztázásának fontosságát hangsúlyozó NATO-álláspontról. A reggel 7 órás ATV-híradóból derült ki, hogy „megvan az előzetes vizsgálatok eredménye”, és hogy „tisztviselők szerint a lengyel területre csapódó rakétát az ukrán erők lőtték ki egy orosz rakétára”.
A Hír TV 18:30-as híradója éppen lecsúszott a rakétabecsapódás témájáról, így az először a 19:20-kor kezdődő Napi Aktuális című műsorban merült fel. A Somkuti Bálinttal, az MCC geopolitikai kutatóműhelynek munkatársával készült interjút a műsorvezető azzal vezette fel, hogy „rakéták csapódtak be Lengyelországba, halottak is vannak, ennél több információnk nincsen”. Az interjúalany is arról beszélt, hogy „igazából semmit” nem lehet tudni. Somkuti azt mondta, nem valószínű, hogy egy NATO-tagállam területét szándékos csapás érje Oroszország részéről, „valószínűleg egy eltévedt rakéta, vagy egy célt tévesztett légvédelmi rakéta csapódhatott be”. A beszélgetés első 40 másodperce alatt ugyanakkor az a felirat jelent meg a képernyő alján, hogy „orosz rakéták csapódtak be Lengyelország területén”.
A bemondott és a képernyőre írt információk között nem volt teljes az összhang a Hír TV 22:15-kor kezdődő híradójában sem. Itt a műsor első perceiben az volt az egyik, képernyő alján megjelenített friss hír, hogy „orosz bombatalálat érte Lengyelországot is, két ember meghalt”. A hírolvasó ugyanakkor következetesen „lengyelországi rakétatalálatról” beszélt, a műsor 10. percében pedig azt mondta, hogy „egyelőre nem lehet tudni, orosz vagy ukrán légvédelmi rakéták érték el a NATO-tagország keleti városát”.
A Hír TV saját interjút közölt Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, a miniszter itt is elmondta, hogy a helyzetet egyelőre vizsgálni kell. A kérdező ugyanakkor még az „orosz találat” narratívájában lehetett, mert arról kérdezte a minisztert, hogy miután egy NATO-tagországot ért támadás, van-e okunk pánikra abból a szempontból, hogy háborúba kerülhet Magyarország. Szalay-Bobrovniczky igyekezett mindenkit megnyugtatni, az esetleges további lépésekről pedig nem bocsátkozott találgatásba.
Korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, miért nehéz a háborúval kapcsolatos tájékozódás, és ehhez milyen források és fogódzók lehetnek hasznosak.
