Megnéztük, hogyan értelmezte a szlovák miniszterelnök elleni támadást a Megafon és a magyar kormánypárti sajtó, és milyen álhírek terjedtek itthon és külföldön a merénylő személyével kapcsolatban.

Ezek és ehhez hasonló mondatok lepték el Magyarországon a kormányközeli médiát, és a közösségi médiát május 15-e után, amikor is a handlovai kultúrház előtt meglőtték Robert Fico szlovák kormányfőt. Az első mondat Orbán Viktortól , a másik kettő a megafonos Deák Dánieltől származik.

Az már nem sokkal a merénylet után kiderült, hogy az elkövető, aki több lövést is leadott Ficora, mielőtt a testőrök leteperhették volna, a 71 éves Juraj Cintula író volt. A támadó indítékai is hamar világossá váltak : az őrizetbe vétele után Cintula arról beszélt , hogy nagyjából egy hónappal a támadás előtt döntötte el, hogy merényletet követ el Fico ellen, mégpedig azért, mondta el egy videóban, mert:

„Nem értek egyet a kormány politikájával”.

A VSquare közép-európai oknyomozó portál újságírója, Panyi Szabolcs közben arról írt , hogy Cintula kapcsolatban állt a Slovenskí Branci (SB) nevű, 2022-ben megszűnt, oroszbarát félkatonai szervezettel.

Jurij Cintula a merénylet után Handlovában, 2024 május 15-én. Fotó: Photo by RTVS / AFP

A támadóról már a merénylet napján elkezdtek terjedni az álhírek: a Napunk arról írt , hogy a Progresszív Szlovákia nevű liberális párt hoaxok terjedésére figyelmeztet, melyek szerint a támadó a mozgalom tagja volt. A Napunk tudósításában később azt is kiemelték, hogy ezt a hamis információt a Megafon is átvette és terjeszti.

A lábadozó Fico miniszterelnök június 5-én szólalt meg először a merénylet óta, és ő is igyekezett az ellenzékhez kötni a támadót. Azt mondta, nem érez gyűlöletet az elkövető iránt, “ő csak egy hírvivője annak az ördögi politikai gyűlöletnek, amelyet a sikertelen és frusztrált ellenzék alakított ki Szlovákiában mára kezelhetetlen mértékben”.

Ebben a cikkünkben azt vizsgáljuk meg, milyen magyarázatok kaptak szárnyra a Fico-merénylettel kapcsolatban Magyarországon és külföldön, és hogyan keveredtek ezek közé nem ritkán hamis információk, álhírek.

Kutatásunk során azt találtuk, hogy

Magyarországon a Megafon és a kormánymédia a Fico-merényletet a Fidesz már jól ismert háború vagy béke kampányába illesztette bele. A történteket eszerint nem lehet másképp értelmezni, mint hogy a szlovák elnököt „békepártisága” miatt lőtték le, és aki a „háborúpárti politikusokkal” szemben Ficohoz hasonló álláspontot képvisel (ahogy Orbán is), az pórul járhat.

Ezt a narratívát sokszor olyan információkkal igyekeztek alátámasztani, amelyekről tényellenőrző szervezetek, amilyen a Lakmusz is, később bebizonyították, hogy nem felelnek meg a valóságnak.

Hasonló álhírek más országokban is megjelentek, például annak a narratívának az alátámasztására, hogy Fico merénylője a Szlovákiában ellenzékben politizáló Progresszív Szlovákia párt támogatója. Ám a Magyarországon látható „háborúpárti-békepárti” szembeállítás szinte sehol máshol nem volt megfigyelhető.

Nézzük a merénylettel kapcsolatos legfontosabb narratívákat és a leginkább elterjedt álhíreket.

1. A „békepárti” politikus és a „háborúpárti” támadó

„Sajtóhírek szerint Robert Fico békepárti szlovák kormányfőt egy liberális költő lőtte le, aki az utóbbi években a szlovák Momentumnak is becézett baloldali Progresszív Szlovákia híve volt” – írta Deák Dániel a Facebook oldalán a támadás napján, este hét óra körül. A merényletet követő napokban a Megafon arcai számtalan posztban és videóban foglalkoztak a támadással.

15 olyan videót találtunk, amelyet a május 16. és 28. közötti időszakban hirdettek a Facebookon, összesen 20 millió forintot elköltve erre.

A hirdetések részleteit ebben a táblázatban foglaltuk össze.

A megafonos videók szembe állítják a „békepárti” Robert Ficot a „háborúpárti” támadójával, aki szerintük azért lőtte le a kormányfőt, mert „nem értett egyet a békepárti állásponttal”. A videókban a megafonos véleményvezérek ennek bizonyítására egyrészt Cintula őrizetbe vétele után tett vallomását használják, másrészt azokat a felvételeket, ahol a támadó korábbi kormányellenes tüntetéseken vesz részt és azt kiabálja : „Éljen Ukrajna”.

Azt azonban a videókban már nem említik, hogy Cintula bővebben is kifejtette , a szlovák kormány mely intézkedéseivel nem ért egyet: a média, különösen a közmédia elleni támadásról beszélt, és arról, hogy nem tetszett neki Ján Mazák, a Bírói Tanács elnökének menesztése.

A megafonosok több videóban és posztban foglalkoznak Rumen Radev bolgár elnök nyilatkozatával is, aki arról beszélt, hogy szerinte rendkívül veszélyes, hogy a „békét szorgalmazó hangokat lövésekkel fogadják.”

A videókban mindezekből azt a következtetést vonják le, hogy „ide vezetett a brüsszeli elit háborús uszítása”, vagyis a Fico elleni merényletet összekötik a „globalisták háborús pszichózisával ”.

Ezek a gondolatok visszaköszönnek a kormánymédia zászlóshajóinak számító médiumokban is. A Magyar Nemzet például arról írt, hogy a Fico elleni merénylettel a „békepártiságot” és a keresztény értékeket érte támadás , és bizonyítékokat mutattak arról, hogy Cintula „ háborúpárti ”, majd arra is ráerősítettek, hogy a háborús pszichózis már olyan országokat is elért, amelyek nem részesei a konfliktusnak. A megafonos Trombitás Kristóf pedig a Pesti Srácokon értekezett arról , hogy:

„Azok, akik békét kívánnak, azok, akik azt szeretnék, hogy az országukban ne legyen háború, egyszerűen veszélyben vannak. Veszélyben vannak, mert a brüsszeli elit ezt nem így képzeli el.”

Emellett a kormánypárti politikusok is ráerősítettek erre a narratívára: Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója arról beszélt egy videóban, hogy „tudjuk, látjuk, hogy a háborúpártiak a legundorítóbb, legaljasabb módszerektől sem riadnak vissza”, és szerinte a „békepárti” vezetők veszélyben vannak. Kocsis Máté csatlakozott Menczer gondolatmenetéhez, amikor közölte , hogy a háborús pszichózis olyan méreteket ölt, hogy „teljesen áthatja az európai polgárok mindennapjait”, majd ő is elmondta, hogy Fico támadója egy „háborúpárti, Ukrajna-párti aktivista” volt.

Fotó: Bankó Gábor/444

Orbán Viktor pedig még a június elsejei Békemeneten is beszélt „Szlovákia békepárti miniszterelnökéről”. Azt mondta:

„Robert Ficót azért lőtték le, mert a béke pártján állt. Kis híján az életét adta a békéért.”

Kutatásunkból ezzel együtt az látszik, hogy más országokban a „háborúpárti-békepárti” ellentét kiélezése a merénylet kapcsán szinte egyáltalán nem volt megfigyelhető, az egyetlen példa, amit erre találtunk, az a bolgár elnök már említett megszólalása volt.

Terjedt azonban a merénylettel kapcsolatban néhány olyan álhír, amely igyekezett valamilyen módon Ukrajnához kötni a merénylő személyét.

Leginkább a szlovák közösségi médiában terjesztették , hogy

a merénylő felesége ukrán menekült, és ő volt az, aki felbujtotta Cintulát, hogy lője le Ficot, ezzel állva bosszút azért, amiért korábban Fico megtagadta fegyverek szállítását Ukrajnába.

A szlovák Belügyminisztérium és a szlovák rendőrség viszont megerősítette, hogy a hír nem igaz , azt pedig az AFP bizonyította be , hogy Juraj Cintula felesége szlovák állampolgár, és több mint 25 éve, 1979 óta tanárként dolgozik Léván. A nőről az is elterjedt, hogy megpróbált elmenekülni a merénylet után, és a pozsonyi reptéren tartóztatták le, az AFP-nek azonban az ügyészség cáfolta ezt a hírt. A szlovák tényellenőrök szerint mindkét álhír gyorsan terjedt orosz csatornákon is, de megjelent még Albániában , Görögországban , Lengyelországban és Spanyolországban is.

Több helyen – például Olaszországban – felbukkant az az álhír is, hogy a merénylet mögött Ukrajna állhat. Görögországban ezt azzal egészítették ki, hogy a támadást az ukrán titkosszolgálat tervelte ki, Bulgáriában pedig magát a NATO-t sejtették a merénylet mögött.

Robert Fico a földön, miután három lövés is érte Juraj Cintula pisztolyából. Fotó: Photo by RTVS / AFP

2. „A merénylő a Progresszív Szlovákia híve, egy baloldali aktivista”

A megafonos influenszerek közül Apáti Bence „a liberális párt fanatikusaként” hivatkozott Cintulára, Déri Stefi „a baloldali-liberális Progresszív Szlovákia párt lelkes támogatójának” nevezte az elkövetőt, Korondy Tamás pedig még Soros Györgyöt is belekeverte a történetbe azzal, hogy a Progresszív Szlovákia pártot az üzletemberhez kötötte.

Azt, hogy a merénylő „ a progresszív-liberális ellenzék híve ”, azzal támasztják alá , hogy Cintula korábban a Facebookon arról posztolt, hogy az elnökválasztási versenyben Zuzana Čaputovát, a Progresszív Szlovákia jelöltjét támogatja. A megafonosok ebből jutottak arra a következtetésre , hogy a férfi a párt „híve”, vagy „lelkes támogatója”. A Progresszív Szlovákia említésekor rendszerint megjegyzik, hogy a pártot „a szlovák Momentumnak becézik.”

Arról azonban nem tesznek említést a posztokban, hogy a párt megosztott a Facebook-oldalán egy videót , melyben vezetőjük, Michal Šimečka elítéli a Fico elleni merényletet. A párt azt is visszautasította, hogy a mozgalmuk tagja vagy a párt aktivistája lett volna a merénylő, vagy hogy bármiféle kapcsolat lett volna közöttük.

Az, hogy a támadó az ellenzéki Progresszív Szlovákia szimpatizánsa volt, a kormánypárti sajtóban is több helyen, például a Mandineren is megjelent. Ahogy az a kép is elterjedt a magyar kormánymédiában, amelyen állítólag Cintula Martin M. Šimečkával, a Progresszív Szlovákia elnökének, Michal Šimečkának az apjával látható (például itt és itt ).

Fotó: Dusan Dula Sopkuliak/Facebook

Az AFP azonban már május 16-án megállapította , hogy az információ nem igaz, a képen nem az idősebb Šimečka látható, hanem egy irodalmi klub tagja. A képet a Facebook is hamisnak jelölte .

Cintula és Martin M. Šimečka állítólagos közös képe sok más külföldi országban is virálissá vált, például Szlovákiában és Csehországban is. Szlovákiában egy másik kép is terjedni kezdett, amelyen állítólag Cintula a Progresszív Szlovákia tagjaival pózol EU-s és szivárványos zászlókkal az előtérben. A kép Kassán készült 2023 augusztusában, a Pride felvonulás apropóján, és a Demagog bebizonyította, hogy a képen látható férfi nem Fico támadója, hanem Ondrej Prostredník evangélikus teológus, tolmács, politikus, aki a párt egyik képviselője.

3. „Fico merénylője nem magányos farkas?”

Néhány nappal a támadás után a megafonos posztokban megjelent az az elképzelés is, hogy nem egyedül Cintula áll a merénylet mögött. Ennek a lehetőségét a szlovák hatóságok is vizsgálják , ugyanis a szlovák belügyminiszter szerint vannak erre utaló jelek. Matús Sutaj Estok arról beszélt, hogy Cintula Facebook-oldaláról két órával a merénylet után tartalmakat töröltek, márpedig az elkövető akkor már őrizetben volt, nem fért hozzá a profiljához, az pedig nem valószínű, hogy a felesége törölte volna a bejegyzéseket. Cintula vallomásában viszont azt mondta , senki nem tudott arról, hogy mit tervez.

A Megafon ezen is csavart egyet és összekötötte a „háborúpártisággal”, például Déri Stefi ebben a posztjában :

„ Nem zárható ki az sem, hogy egyfajta globalista, háborúpárti hálózat épült ki arra, hogy merényletet kövessenek el Robert Fico ellen, majd utána megpróbálták eltüntetni a nyomokat .”

Arról, hogy Fico támadója nem biztos, hogy magányos farkas volt, a Pesti Srácok is beszámolt ; a hetek.hu pedig egy, a TikTokon terjedő videóról írt, amely a merénylet előtti utolsó pillanatokat rögzítette, többek között a Ficora egy kordon mögött várakozókat. A videó nyomán elterjedt, hogy két ember furcsán viselkedik, „mintha segítettek volna a merénylőnek a támadás végrehajtásában”.

Fotó: Robert Nemeti / ANADOLU / Anadolu via AFP

A videó Szlovákiában is terjedni kezdett, a parameter.sk szerint a „magyarországi elemző” videóit nem győzik törölni a közösségi oldalak. A szlovák belügyminiszter ugyanis egy sajtótájékoztatón már cáfolta , hogy a videón látható személyek együttműködtek volna Cintulával. Matús Sutaj Estok közölte, hogy ellenőrizték a két személyt és kiderült, hogy egy vak nőről és hallássérült élettársáról van szó. A Demagog szlovák tényellenőrző portál is álhírnek minősítette a videó alapján terjedő állításokat .

Szlovákiában olyan hírek is szárnyra kaptak, miszerint Cintula a kommunista állambiztonság ( ŠtB ) tagja volt, de a Demagog erre nem talált bizonyítékot az elérhető archivált dokumentumokban. Az SME szlovák lap pedig arról írt egy, a régióban dolgozó újságíró elmondása alapján, aki ráadásul személyesen is ismeri Cintulát, hogy a férfi „1989-ig a rezsim ellenzője volt.” Az ŠtB pedig nyilvántartásba vette ugyan, de ez azért volt, mert ellentmondásos figurának találták, nem pedig azért, mert a szervezet tagja lett volna.

+1. És a pandémiaszerződés?

A Fico-merényletről néhány szélsőséges elmélet is terjedni kezdett: Szlovákiában például az, hogy az egész merénylet megrendezett volt, hiszen láthatóan nem volt vér a helyszínen. A Demagog erről is írt: egy szakértő kifejtette a lapnak, hogy a lőtt sebeknél sokszor fordul elő belső vérzés, ráadásul Fico sötét színű zakót viselt, így nem csoda, ha a felvételeken nem volt látható vér.

Dániában pedig több mint hatmillióan nézték meg azokat az X-en terjedő posztokat, amelyek arról szólnak, hogy a merénylet nem sokkal azután történt, hogy Robert Fico kritizálta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pandémiaszerződését . Mivel a támadó kifejezte Fico politikájával szembeni ellenérzését, a posztok szerzői összekötik a két dolgot, azt állítva, hogy a pandémiaszerződés miatt történhetett a támadás. Ugyanez a teória vált virálissá Olaszországban is, ám mindkét ország tényellenőrző szervezetei arra jutottak: nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy Cintula a pandémiaszerződéssel kapcsolatos véleménye miatt lőtte volna le a szlovák kormányfőt.

Címlapi kép: KENZO TRIBOUILLARD / AFP