Hatalmas népszerűségnek örvendett, és körbejárta a magyar sajtót is John Cleese brit komikus április 2-i Twitter-posztja, amelyben az országgyűlési választások előtti napon egy kérdést tett fel a magyar szavazóknak:
1956-ban Magyarország brutális megszállását az alábbiak közül ki követte el:
“A szavazólapjaikon válaszoljanak, kérem” - írta Cleese, a posztot pedig több mint 15 ezren lájkolták.
Question for Hungarian voters :-
— John Cleese (@JohnCleese) April 2, 2022
The brutal invasion of Hungary in 1956 was carried out by
A: The Ukrainians
B: The Russians
Answers on your voting card, please
A kérdésre válaszolt nem sokkal később Schmidt Mária történész is, a szavazólapja helyett szintén a Twitteren, illetve a Facebookon is. A XXI. Század Intézet fõigazgatója a következőket írta:
“Az inváziót a szovjet csapatok hajtották végre, benne az ukránokkal. Az ukrán Hruscsov döntése alapján. Miért szól bele egy olyan brit a magyar választásokba, aki csak óberkodni tud, de egyébként teljesen fogalmatlan?”
Alright, I’ll answer:
— Mária Schmidt (@schmidtmariaHU) April 2, 2022
The invasion was carried out by Soviet troops, including Ukrainians. Based on the decision by the Ukrainian Khrushchev.
Why is a Brit who can only yap, but is otherwise clueless, poking his nose in HU elections? https://t.co/HqalivqNZX
Az 1956-os emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária azonban - ahogy azt a Twitter-poszt alatti megjegyzések is tanúsítják – pontatlanul válaszolt.
Hruscsov ugyanis nem volt ukrán.
Nyikita Hruscsov, aki Sztálin halála után, 1953 és 1964 között volt a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) első titkára, 1894. április 15-én született Kalinovkában, a Kurszki kormányzóság orosz-ukrán határhoz közeli településén, tehát az Orosz Birodalom területén. Szülei elszegényedett orosz földművesek voltak, édesapja, Szergej Hruscsov ezért a határon átjárva Donbaszban, tehát Ukrajna keleti részén vállalt különféle munkákat, dolgozott például bányászként és vasutasként is, hogy családját fenntartsa.
1908-ban Szergej Hruscsov Juzkovába (mai nevén Donyeckbe) költözött, nem sokkal később pedig követte akkor 14 éves fia, Nyikita, majd felesége és lánya is, hogy biztosabb megélhetést keressenek maguknak. A következő években Hruscsov politikai pályafutását is Ukrajnában kezdte el kiépíteni, egészen addig, amíg 1929-ben Moszkvába nem költözött.
Az, hogy Hruscsov ukrán lett volna, többször is felmerült már, legfőképp azért, mert hosszú ideig élt Ukrajnában, iskolái egy részét is ott végezte, nagyban hatott rá az ukrán kultúra, és politikai pályája is itt kezdett el felívelni.
Erről ő maga visszaemlékezéseiben úgy fogalmazott:
…[M]indenki tudja, hogy az útlevelem és a születési helyem szerint is kurszki vagyok, szülőfalum pedig orosz, bár szó szerint Ukrajnával határos. A határ azonban határ. Nem tulajdonítottam semmi jelentőséget annak, hogy ukrán vagy orosz vagyok. Internacionalista vagyok, és tisztelek minden nemzetet.”
Azonban Hruscsov közvetlenül ezután azt is hozzáteszi:
“De hozzám azok állnak a legközelebb, akik között gyermek- és ifjúkoromat töltöttem. Ezek orosz és ukrán munkások és parasztok, valamint az ukrán értelmiség, akikkel együtt dolgoztam…”
Bár 1956-ban Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán elmondott, A személyi kultuszról és következményeiről címet viselő beszédében elítélte az 1934 és 1940 között Sztálin parancsára zajló nagy tisztogatást, egyes ukrán nézetek szerint ő maga is kivette belőle a részét, amikor oroszosító politikát folytatott Ukrajnában a jezsovi terror idején - vagyis ukránbarát megítélése sem teljesen egyértelmű.
Ennek ellenére Hruscsov pártfőtitkársága idején, 1954. február 19-én a moszkvai Legfelsőbb Tanács döntése alapján, de egyértelműen Hruscsov hatására az akkor már lakosságát tekintve orosz többségű Krím-félszigetet Ukrajnához csatolták. Egyes nézetek szerint ez egyfajta kompenzáció volt a pártfőtitkár részéről egykori otthona felé a holodomor és a második világháború megpróbáltatásainak ellensúlyozásaként. (A holodomor kifejezést az ukránok által lakott területeket sújtó éhínségre használják - a sztálini diktatúra következtében a nagy szovjet éhínség csak Ukrajnában a becslések szerint 3-7,5 millió ember halálát okozta, egyes történészek szerint ráadásul a mesterséges éhínség egyik célja az lehetett, hogy a megüresedett területekre a hatalomhoz lojálisabb oroszokat telepíthessenek)
2006-ban az ukrán parlament törvényben mondta ki, hogy a holodomort népirtásnak tekintik. Oroszország az éhínség tényét elismeri, de azt nem, hogy a kiéheztetés kifejezetten az ukránok ellen irányult volna (vagyis a genocídiumot tagadják). Vlagyimir Putyin többek közt népirtásra hivatkozva rohanta le Ukrajnát, mondván, hogy Donyeckben az ukránok az ott élő orosz lakosság ellen követtek el bűntetteket, miközben a népirtás tényét hivatalos szervek nem erősítették meg.
Hruscsov azonban elsősorban a Szovjetunió pártfőtitkára volt, amikor 1956-ban megszületett a döntés a szovjet támadásról. A támadásról ráadásul tárgyalt az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége, és jóvá is hagyta azt, ahogy az a Jelcin-aktákban olvasható, 1956. november 2-án kelt határozatból egyértelműen kiderül. Két nappal később, november 4-én hajnalban megindult a szovjet hadsereg magyarországi inváziója. Vagyis nem egy személyben Hruscsov adta ki a parancsot a megszállásra.
Összességében tehát elmondható, hogy származását tekintve Nyikita Hruscsov nem volt ukrán, és nem kizárólag az ő döntése alapján döntött a Szovjetunió Magyarország megszállásáról.
Ezzel kapcsolatban kerestük Schmidt Máriát is, szerettük volna megtudni, hogy mire alapozva állította, hogy Hruscsov ukrán volt, illetve hogy mi alapján állította, hogy Hruscsov döntésére indultak el a szovjet csapatok. Amint kérdéseinkre válaszol, kiegészítjük a cikket.
Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa előadást tart az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak tiszteletére rendezett szakmai konferencián az Országház Felsőházi termében (Fotó: Kovács Tamás / MTI)
Abban azonban John Cleese-nek nem volt igaza, hogy az eredeti kérdésre (ki rohanta le Magyarországot) nem lehet egyértelműen vagy-vagy opcióval válaszolni, 1956-ban ugyanis, ahogy azt Schmidt Mária is írta, szovjet csapatok támadtak, márpedig ebben az időszakban mind Oroszország, mind Ukrajna, pontosabban az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (1922 és 1991 között) tagja volt a Szovjetuniónak.
