Ötödik alkalommal szervezett Demográfiai Csúcsot Budapestre a magyar kormány, ahol külföldről hívott előadók mellett magyar állami vezetők is népszerűsítették a konzervatív családpolitikát.
A szeptember 14-16. között rendezett konferencián rögtön az első nap egy panelben szólalt fel Novák Katalin köztársasági elnök, volt családügyi miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök is. Mindketten a “családbarát” magyar kormányzati politika népességgyarapító hatásait igyekeztek kidomborítani. Érvelésük alátámasztására pedig több adatot is hoztak.
“2010 óta a gyermekes családok egy főre jutó jövedelme megduplázódott, a többgyermekes családok egy főre jutó jövedelme pedig háromszorosára nőtt”
- magyarázta előadása egy pontján Orbán Viktor, rögtön hozzátéve a következtetést: “Magyarországon nemcsak az öröm növekszik a gyermekek számával, hanem az emberek éves jövedelme is”.
Hangzatos állítások ezek. A miniszterelnökkel azonban korábban is előfordult már, hogy félrevezető módon hasonlított össze jövedelemre vagy munkabérre vonatkozó adatokat olyan időtávban, hogy az épp a saját kormányfői teljesítményének hangsúlyozására legyen alkalmas.
Ezért megnéztük, valóban ennyire látványosan növekedett-e a gyerekes családok jövedelme az elmúlt 13 évben.
Egészen röviden:
Nem.
Kicsit bővebben:
Ha az összehasonlított évek között eltelt 10 év inflációját is számításba vesszük (azaz a fizetések reálértékét nézzük), egygyermekes családok esetén másfélszeres, több gyermekkel rendelkezők esetén pedig nagyjából kétszeres a növekedés.
Számos bizonytalanság van abban, milyen statisztikai adatra hivatkozhatott Orbán Viktor, amikor a “gyermekes családok” és a “többgyermekes családok” egy főre jutó jövedelmének növekedéséről beszélt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis ilyen bontásban nem, csak három különböző kategóriában (1, 2, valamint 3 vagy többgyermekes családok bruttó és nettó egy főre jutó éves jövedelméről) vezet statisztikát.
Ebben a statisztikában 2021-es a legfrissebb adat. Ha egyszerűen összehasonlítjuk az egyes években feltüntetett számokat, akkor is csak az egygyermekes családoknál látszik igazoltnak Orbán állítása: az egy főre jutó nettó és bruttó jövedelem ezekben a háztartásokban 2010 és 2021 között valóban közel megduplázódott. Triplázódás viszont nem látszik sem a két, sem a háromgyermekes családok egy főre jutó jövedelme esetében. Ehelyett a bruttó értéknél kétszeres illetve 2,7-szeres, a nettó értéknél pedig kétszeres illetve 2,6 szoros növekedés látható.
Szakszerűen azonban csak akkor lehet két különböző évre vonatkozó bér- vagy jövedelemadatot összehasonlítani, ha számításba vesszük a kettő között eltelt időben történt inflációt - erről már egy korábbi, Orbán Viktor átlagbérekkel kapcsolatos állításait ellenőrző cikkünkben is írtunk.
Az infláció alakulását a statisztikai hivatalok leggyakrabban a fogyasztóiár-indexszel mérik. Minden hónapban összeírják és közlik, hogyan változtak a háztartások által fogyasztott reprezentatív termék- és szolgáltatásfélék árai - ez a változás lesz az infláció. Az éves inflációt úgy számolják ki, hogy az ezekből a termékekből és szolgáltatásokból álló “fogyasztói kosár” adott havi árát összehasonlítják az egy évvel korábbival.Az index kiszámításához számításba vett árukat és szolgáltatásokat termékcsoportokba rendezik. Ezek:
A KSH honlapján közzétett fogyasztóiár-indexek összesítésével kiszámoltuk, hogy
Magyarországon összesen 32,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2010 és 2021 között.
Ezzel az összesített, kumulált inflációval kell tehát számolnunk a 2010-es és a 2021-es egy főre jutó éves jövedelmek összehasonlításakor.
A KSH évente meghatározott időpontban közzéteszi, hogy az azt megelőző évben mennyi volt a gyermekes, gyermek nélküli, valamint az egyszemélyes háztartások egy főre jutó bruttó és nettó jövedelme.
A következő adatközlés időpontja 2023. november 6-a, 2022-re vonatkozó adatok csak ekkortól lesznek nyilvánosak, a legfrissebb számok jelenleg 2021-re vonatkoznak.
A KSH adattáblájából kigyűjtöttük az összehasonlítani kívánt adatokat.
Nettó egy főre jutó (éves) jövedelem:
Bruttó egy főre jutó (éves) jövedelem:
Amennyiben Orbán előadásában a gyermekes családokról beszélve az egygyermekes családokra gondolt, ebben az összehasonlításban valóban helytálló az állítás, miszerint az ilyen háztartásokban az egy főre jutó éves jövedelem 2010 és 2021 között a kétszeresére emelkedett (a pontos érték számításaink szerint 1,96-szoros emelkedés). Sem a kétgyermekes, sem a három vagy többgyermekes családokra nem igaz azonban, hogy az egy főre jutó jövedelmük megháromszorozódott volna. A növekedés számításaink szerint a nettó értékek esetében 2,02- és 2,61-szeres, a bruttó értékek esetében pedig 2,04- és 2,76-szoros.
Címlapon: Orbán Viktor az V. Demográfiai Csúcson / Fotó: Kisbenedek Attila/AFP
Ezt az összehasonlítást azonban érdemes zárójelbe tenni. Ahhoz ugyanis, hogy két éves jövedelemre vonatkozó értéket érdemben össze tudjunk vetni, előbb a két év között bekövetkezett inflációval kell kiigazítani az egyik értéket, azaz az összehasonlítás irányának megfelelően osztani vagy szorozni az adott időszakra jellemző inflációval.
Eszerint egygyermekes családok esetében a 2021-es árszínvonalnak megfelelően 1 209 753 forintos egy főre jutó jövedelem bírna ugyanakkora vásárlóértékkel, mint 915 670 forint 2010-ben.
Ugyanezt a műveletet a többi adattal is elvégezve a következő, immár összehasonlítható számokat kapjuk:
Nettó egy főre jutó éves jövedelem (az inflációval korrigálva):
Bruttó egy főre jutó éves jövedelem (az inflációval korrigálva):
Ezek összehasonlításából látszik, hogy a valódi növekedés a nettó jövedelmet tekintve
A bruttó jövedelmek esetén ugyanebben az összevetésben a növekedés
a miniszterelnök jövedelemduplázódásról illetve triplázódásról szóló állításaival szemben.
Sajtófőnökén keresztül e-mailben kértük Orbán Viktort, segítsen tisztázni, milyen adatok ismeretében tette a cikkben vizsgált kijelentéseit. Ha választ kapunk a kérdésre, cikkünket frissítjük.
