A politikus beszédeiben és interjúiban többször visszatérnek a magyar gazdasággal szemben kritikus állítások. Néhány sötétebb képet fest, mint a valóság.

Dübörög a kampányidőszak, egymást érik a politikusok kampányrendezvényei, és a médiaszerepléseik száma is megsokasodik a politikai békeidőkhöz képest. A júniusi európai parlamenti és önkormányzati választások egyik új belépője, Magyar Péter és nemrég alapított pártja, a Tisza Párt esetében sincs ez másképp.

Bár Magyar Péter jellemzően kevés adatokkal alátámasztott tényállítást fogalmaz meg beszédeiben, interjúiban, az elmúlt időszak szerepléseit végignézve azért találtunk ilyeneket. Nemrégiben arról írtunk , hogyan hasonlította össze Magyar Péter a születéskor várható élettartamot illetve a lakosság átlagéletkorát a belga és a magyar lakosság esetében. Most pedig a politikus néhány, a magyar gazdaság és a társadalom állapotával kapcsolatos kijelentését vizsgáljuk, amelyek két nagyobb nyilvánosságot kapott májusi szereplésében hangzottak el:

Címlapon: Magyar Péter Debrecenben. Fotó: Bankó Gábor, 444

Átlagkereset és infláció

A Rzeczpospolita egyik kérdésében arról érdeklődik Magyar Pétertől, hogy szerinte mi állhat gyors sikere hátterében, főleg a két évvel ezelőtti ellenzéki vereség fényében. Magyar egyrészt a kegyelmi botrányt, másrészt az előző választások óta romló gazdasági helyzetet említi magyarázatként. Utóbbi kijelentését azzal támasztja alá, hogy

“két éven belül az átlagkereset reálértéke egyötödével csökkent. Ez idő alatt az árak 40 százalékkal emelkedtek ”.

Magyar állítása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reáljövedelem indexe , illetve az inflációs adatai áttekintésével könnyen ellenőrizhetőek.

Az adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt évek folyamatos növekedését követően 2023-ban valóban csökkent az egy keresőre jutó reálkereset, csak 97,1 százaléka volt a 2022-ben mért értéknek, annak ellenére, hogy közben az átlagkereset nominálisan 14,2 százalékkal növekedett.

A két év viszonylatában azonban a Magyar által említett egyötödös, tehát 20 százalékos csökkenés helyett jóval alacsonyabb, 0,47 százalékos értékcsökkenésről beszélhetünk, tehát tévesen állította, hogy az átlagfizetés elvesztette a vásárlóerejének az ötödét.

Az állítólagos reálbércsökkenéssel a növekvő árnövekedést állította szembe Magyar, azonban ez az állítása is pontatlan adatokat tartalmaz. Az utóbbi két évben jelentős általános fogyasztói áremelkedés volt megfigyelhető, a KSH fogyasztóiár-indexe alapján a 2022-es 14,5 százalékos inflációt egy 17,6 százalékos követte 2023-ban. 2021-hez viszonyítva viszont az összesített (kumulált) infláció nem érte el a 40 százalékot, ahogyan Magyar Péter állítja, hanem 34,6 százalék volt.

Életszínvonal

“ az EU második legszegényebb országává váltunk ”.

Magyar állításának ellenőrzéséhez megnéztük, milyen mutatókat használ az EU statisztikai szervezete, az Eurostat a tagállamokban elérhető életszínvonal összehasonlítására.

Az ilyen összehasonlításokhoz két mutatót szokás vizsgálni:

A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP leginkább az országok jóléti szintjének kifejezésére alkalmas mutató. A tagállami adatokat évente frissíti az Eurostat , az utolsó felmérés 2023 decemberében készült. Ebben Magyarország egy főre jutó GDP-je az Unió átlagának 76,4 százalékát érte el vásárlóerő-paritáson. Ezzel az 27 tagállam közül az ötödik legrosszabb helyen állunk, tehát bár Magyarország valóban az Európai Unió szegényebb, gazdaságilag kevésbé fejlett országai közé tartozik, nem a második legszegényebb ebben a rangsorban.

A tényleges egyéni fogyasztás (rövidítve AIC) viszont nem a gazdasági jólét, hanem a háztartások fogyasztása alapján teszi összehasonlíthatóvá a tagállamokat. Azt mutatja meg, hogy vásárlóerő-paritáson számolva milyen értékben fogyasztottak javakat és szolgáltatásokat egy adott évben az emberek, illetve mennyit juttattak nekik az államok és a nonprofit intézmények. Ebben a számításban nem szerepelnek a családok megtakarításai és hitelei.

Magyar kijelentésében valószínűsíthetően erre a mutatóra utalt, ugyanis Magyarország az elérhető legfrissebb adatok szerint 2022-ben 28 százalékkal az uniós átlag alatt,

Korrupció

Magyar a legszegényebb országra vonatkozó kijelentését a Rzeczpospolita-interjú megjelenését megelőző napon, Debrecenben megrendezett anyák-napi tüntetésén is elmondta, itt azonban hozzátette azt is, hogy Magyarország

“a legkorruptabb uniós tagállam”.

Mérvadó nemzetközi összehasonlítások alapján ebben igaza van: az országok korrupciós szintjét egy nullától százig terjedő skálán pontozó Transparency International 2022-es jelentésében az unió tagállamai közül Magyarországnak adták a legkevesebb pontot (100/42) . Így Magyar állításának megfelelően (már a második éve) Magyarország az EU legkorruptabb országa.

Hasonló eredmény született a World Economics felmérésében , ahol Magyarország “C” kategóriába került, többek között Kínához és Észak-Macedóniához hasonlóan összesen 46,7 pontot ért el. A listán itt sem tudott megelőzni egyetlen Európai uniós országot sem.

Munkanélküliség

Az interjú során Magyar arról is beszélt, hogy hogy az ellenzéki szavazók mellett a Fidesz-szavazókat is meg szeretné szólítani, és nem akar mindent Orbán-intézkedést eltörölni. Méltatta például a Fidesz családpolitikáját és az első Orbán-kormány gazdasági sikereit. Azt mondta, rendkívüli gazdasági növekedés volt megfigyelhető és akkoriban volt

“a legalacsonyabb a munkanélküliség nálunk ”.

Az első Orbán-kormány 1998–től 2002-ig tartott, így erre a négy évre vonatkozóan ellenőriztük a KSH éves munkanélküliségi rátáját. Ebben az időszakban munkanélküliek keresőkorú népességre vetített aránya valóban csökkenő tendenciát mutatott, 5,7 százalék és 7,8 százalék között alakult a mutató.

Ez a 90-es évek elejéhez és a 2008-as gazdasági válsághoz és utóhatásaihoz képest valóban alacsonynak számít, azonban messze nem a legalacsonyabb.

2017-től ugyanis a munkanélküliség még látványosabb csökkenésbe kezdett és 8 olyan év is volt, amikor kevesebben voltak munkanélküliek, mint a Magyar által megjelölt korszakban. A három legalacsonyabb eredmény mindegyikét a negyedik Orbán-kormány (2018-2022) ideje alatt sikerült elérni: 2018-ban, 2019-ben, 2022-ben. A munkanélküliségi ráta mindhárom esetben 4 százalék alatt volt, ezt az első Orbán-kormány idején a negyedéves adatok alapján, azaz év közben sem sikerült egyszer sem elérni.

Magyar Péter ezen állításának lehetséges forrásait keresve rábukkantunk ugyan a Statisztikai Hivatal egy korábbi számára , amelyben a KSH arról tájékoztat, hogy a két évnél hosszabb ideje munkát kereső tartós munkanélküliek száma 2002-ben volt a legalacsonyabb. Ez azonban 2008 májusában jelent meg, és csak az 1998 és 2008 közötti adatokat dolgozta fel, így ma már nem is használható hosszú idősoros összehasonlításra.