Magyar Péter április 23-án, kedden este a TikTok-csatornáján jelentkezett be élőben, és egy órán keresztül válaszolt a nézők kérdéseire. A Telex beszámolója szerint a kérdések úgy záporoztak a közönségtől, hogy Magyarnak alig volt ideje elolvasni őket. A kérdések igen változatosak voltak, volt, akit az érdekelt, mi Magyar Péter kedvenc filmje, és vannak-e testvérei, van, akit inkább az, hogy háborúpárti-e, vagy hogyan fejlesztené a magyar egészségügyet. Valaki pedig arról érdeklődött, mit gondol az újdonsült politikus a menzák állapotáról.
Magyar ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a gyerekei nyolc évig jártak Belgiumban óvodába és iskolába, ahol „fantasztikusak voltak a menzák”, ehhez képest a magyar gyerekeket és fiatalokat „szeméttel etetik”. Magyar Péter azt is problémának látja, hogy a magyar emberek többsége nem sportol minden nap, majd hozzátette:
„Nyugat-Európában, Belgiumban az emberek 90 százaléka sportol, és az átlagéletkor 88 év. És 80 éves korukig egészségesen élnek az emberek.”
Magyar gondolatmenetét azzal zárta, hogy szeretné, ha „valami ilyesmi lenne Magyarországon is rövidesen.”
A tiktokos bejelentkezést kedden este nem követtük élőben, utólag visszanézni pedig nem lehet, de az egyórás kérdez-felelekből felkerült a TikTok-ra egy 17 perces rész, ahol (2:55-től) hallható Magyar megállapítása a belga társadalom átlagéletkoráról.
@anti__007 Magyar Péter "azonnali kérdések órája" - első Tik Tok live #foryou #foryoupage #magyarorszag #magyarpéter #hungary #live #talpramagyar #kormanyvaltas ♬ eredeti hang - Anti_
Az uniós és magyar statisztikai adatokat átnézve azonban arra jutottunk, hogy
bár Belgiumban magasabb a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma is több, mint Magyarországon, a Magyar által említett számok nem helyesek. Ráadásul minden valószínűség szerint Magyar Péter összekeverte az átlagéletkort a születéskor várható élettartammal.
Magyar Pétert emailben kérdeztük, hogy kíván-e reagálni megállapításainkra, illetve tervezi-e, hogy valamilyen formában korrigálja az általa helytelenül bemondott adatokat, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz.
Magyar Péter egyik megállapítása az volt, hogy Belgiumban az átlagéletkor 88 év. Magyar itt minden bizonnyal a születéskor várható élettartamra gondolt, az átlagéletkor ugyanis egy társadalom átlagos korát mutatja, vagyis minél magasabb, annál inkább elöregedett a társadalom.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023. január 1-én az Európai Unióban élő emberek átlagéletkora 44,5 év volt. A legmagasabb átlagéletkort Olaszországban mérték (48,4 év), a legalacsonyabbat pedig Cipruson (38,4 év). Magyarország az idősebb társadalmak közé tartozik Európában, 2023-ban az átlagéletkor 44,2 év volt. Ezzel szemben Belgium lakossága a fiatalabbak közé sorolható a maga 41,9 év átlagéletkorával.
A magyar lakosság ráadásul gyorsabb ütemben öregszik, mint a belga: az Eurostat adatai szerint ugyanis 2013 és 2023 között a magyar társadalom átlagéletkora 3,1 évvel növekedett, míg ez a szám Belgiumban csupán 0,8 év volt.
Az elöregedés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számaiból is látszik. A magyar férfiak átlagéletkora 2001 és 2023 között majdnem 4 évvel emelkedett: a 2001-es 37,1 évről 41 évre. A nőknél is ugyanilyen mértékű emelkedést figyelhetünk meg: míg 2001-ben egy magyar nő átlagéletkora 41,1 év volt, addig 2023-ban már 45 év.
Az Eurostat 2020-as Elöregedő Európa című kiadványa szerint az európaiak manapság tovább élnek, mint korábban bármikor, az európai társadalmakra a demográfiai elöregedés jellemző.
Ez azt jelenti, hogy csökken a munkaképes korúak aránya, miközben az idősek száma növekszik.
Ennek azonban nemcsak az az oka, hogy egyre növekszik a születéskor várható élettartam, vagyis egyre tovább élnek az emberek, hanem az is, hogy egyre alacsonyabb a termékenységi ráta, vagyis egyre kevesebb gyermek születik. Ahogy szerepet játszik benne a ki- és bevándorlás is. Ez utóbbi egyébként általában lelassítja egy társadalom öregedését, mivel a bevándorlók többsége a jobb élet és megélhetés reményében elvándorló fiatal.
A G7 nemrég publikált cikkében több ábrát is mutat arra vonatkozóan, hogyan öregszik el a magyar társadalom: az egyik legszemléletesebb példájuk, hogy 2001-hez képest 2022-ben mennyivel kevesebb gyermek és fiatal élt Magyarországon, ehhez képest pedig mennyivel több az idős ember. A 20-29 éves korosztályba tartozók például félmillióval lettek kevesebben 21 év alatt, ehhez képest majdnem kétszázezerrel nőtt a 60-69 évesek, és több mint 130 ezerrel a 80-89 évesek száma.
Az idősödő társadalmaknak komoly következményekkel és egy sor problémával kell szembenézniük, például az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a munkaerőpiac, vagy a nyugdíjrendszer tekintetében. Ezért, ahogy a jelentésben is olvashatjuk, az egyik legsürgetőbb kérdés az, hogyan lehet arra ösztönözni az időseket, hogy maradjanak minél hosszabb ideig a munkaerőpiacon.
Ebben Magyarország egyébként nem teljesít rosszul, a hvg.hu az EU-nak nemrég beadott magyar konvergenciaprogramra hivatkozva azt írja, hogy
„2010 és 2023 között a visegrádi országok között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a 65-74 éves korcsoport foglalkoztatottsága, közel 280 százalékkal. Számszerűen ez 88,5 ezer fővel több foglalkoztatottat jelent a korcsoportban.”
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a 65-74 korcsoportban 100 emberből 10 dolgozik a nyugdíj mellett. A döntés mögött azonban, ahogy a cikkben is megjegyzik, legfőképpen megélhetési problémák állnak.
A születéskor várható élettartam ezzel szemben azt az átlagos évszámot jelzi egy adott személy születése pillanatában, amennyit várhatóan élni fog – feltéve, ha élete hátralévő részében az adott pillanatban fennálló halandósági feltételek teljesülnek. Itt szintén az Eurostat adatait hívtuk segítségül, amely szerint 2022-ben az EU-ban 80,6 év volt a születéskor várható élettartam. Ez a szám a nőknél 83,3 év, míg a férfiaknál 77,9 év.
Az uniós adatok szerint Belgiumban a születéskor várható élettartam 2022-ben átlagosan 81,8 év volt (nőknél 83,9 év, férfiaknál 79,7 év) vagyis
túlzó a Magyar Péter által említett 88 év. A 88 évet valójában egyetlen uniós tagállam sem éri el, a legmagasabb születéskor várható élettartam 83,2 év, méghozzá Spanyolországban.
És hogy hol áll ebben az összehasonlításban Magyarország? A maga 76 évével (nőknél 79,3 év, férfiaknál 72,6 év) az alsó fertályon, csak kevéssel a legalacsonyabb születéskor várható élettartamot (74,2 év) produkáló Bulgária, valamint Lettország, Románia és Litvánia előtt. (A KSH statisztikája egyelőre csak 2021-ig mutatja a születéskor várható élettartamot, de a számai megegyeznek az Eurostat adataival.)
A fenti számokhoz fontos adalék lehet még a 65 éves korban várható élettartam, mely Belgiumban 2022-ben 20,2 év volt, míg Magyarországon csupán 16,4 év. Ez a spanyoloknál és a franciáknál a legmagasabb (21,3 év), és Bulgáriában a legalacsonyabb (15,4 év), az uniós átlag pedig 19,5 év.
Magyar Péter másik megállapítása az volt, hogy Belgiumban „80 éves korukig egészségesen élnek az emberek.”
Ezzel kapcsolatban a leginkább idevágó statisztika a születéskor várható egészségben eltöltött évek számának alakulása. A 2021-es uniós adatok szerint az EU-s átlag a nőknél 64,2 év, a férfiaknál pedig 63,1 év. Belgiumban ennél egy kicsit magasabb, de
így sem éri el a Magyar által említett 80 évet: a nőknél 64,4 év, a férfiaknál pedig 64,8 év.
Magyarország ezzel szemben nemcsak a belga adatoktól van lemaradva, hanem az uniós átlagtól is, ugyanis a születéskor várható egészségben eltöltött évek száma a nőknél 63,5 év, a férfiaknál pedig 61,6 év.
Ebből a szempontból a legjobb helyzetben a nők Olaszországban (68,5 év) és Máltán (68,5 év) vannak, a férfiak pedig Máltán (68,9 év) és Svédországban (68,9 év).
A születéskor várható egészségben eltöltött évek száma mellett ennél a mutatónál is van egy másik fontos adat: a 65 éves korúaknál várható egészségben eltöltött évek száma. Az Eurostat adatai szerint Belgium ebben is lekörözi Magyarországot, de a 80 évet itt sem éri el: míg egy 65 éves belga nő 2021-ben 11,3 évre számíthatott, egy 65 éves belga férfi pedig 11 évre; addig egy 65 éves magyar nő 7,8 évre, egy 65 éves magyar férfi pedig csupán 7,1 évre. A magyar adatok a KSH adatbázisában is megtalálhatók.
Címlapi kép: Bankó Gábor/444.hu
