Milliós nagyságrendben érkező menekültekről és széles körű állami segítségről beszélnek a kormánypárti politikusok, de mi látszik az adatokból? Menedékes státuszt csupán néhány tízezren kaptak, miközben egy tavaly nyári döntés miatt több ezer menekült lakhatása került veszélybe.

„Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amikor segíti az Ukrajnából menekülőket”

– ezt Szentkirályi Alexandra még kormányszóvivői minőségében mondta 2022 májusában.

Nem ő volt az egyetlen, aki így hivatkozott az Ukrajnából Magyarországra menekülők segítésére, hasonlóan fogalmazott például:

A hangzatos mondatokon túl azonban pontos adatokat csak ritkán említenek a politikusok az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban. Mit lehet tudni arról, valójában hány ukrajnai menekült tartózkodik az országban? Milyen támogatás jár az úgynevezett menedékes státusszal, és mennyit költ az állam a segítségnyújtásra?

Cikkünkben végigvesszük, milyen adatokból érdemes tájékozódni ebben a témában. Podcastünkben pedig civil szervezetek munkatársaival beszélgetünk arról, hogy miben segít az állam – és miben nem. Vendégeink: Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának vezetője és Krivácsy Balázs, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) Menekült programjának koordinátora.

A milliós számok csak a határátlépéseket mutatják

Magyar politikusok rendre meglepően magas, milliós nagyságrendű számokat közölnek az Ukrajnából Magyarországra érkezők számáról. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára például 2024. november 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta:

„Magyarországra eddig 1 millió 437 ezer menekült érkezett a szomszédos országból, az öt, magyar-ukrán határ mellett lévő segítségponton pedig összesen 673 ezer embert fogadtak.”

Hogy ez a majdnem 1,5 milliós szám hogyan jött ki, nem tudjuk, Soltész Miklós pedig nem válaszolt arra a kérdésünkre, milyen adatsorokra hivatkozva mondta ezt az adatot.

Ukrán menekültek érkeznek Záhonyba 2022. Április 9-én. Fotó: Christophe ARCHAMBAULT / AFP

A magyar rendőrség szintén magas számokról ad hírt: napi bontásban közlik a magyar-ukrán határszakasz forgalmát. Napról napra több ezer határátlépést regisztrálnak, amiről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendszeresen úgy számol be, hogy naponta több ezer menekült érkezik Ukrajnából Magyarországra. Azonban – ahogy az Átlátszó már 2023-ban rámutatott – ez az értelmezés félrevezető: ha egyszerűen összeadnánk a napi határátlépési számokat, az jönne ki, hogy a háború kitörése után alig több mint egy évvel már 5 millió ukrán menekült érkezett hazánkba.

A rendőrség adataiból azért nem lehet megtudni, valójában hányan érkeztek Ukrajnából Magyarországra, mert nem a menekültek számát, hanem egyszerűen azt rögzítik,

hány határátlépés történt az adott napon: ebben benne vannak az ingázó munkavállalók, a rokonaikat látogatók, de akár a bevásárolni érkezők is.

Tehát az is előfordulhat, hogy egy ember tízszer, hússzor vagy sokkal többször átlépte a határt, ezzel pedig az az egy ember tíznek vagy húsznak számít a statisztikában.

Több milliós határátlépési szám látszik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatsorában is: gyűjtésük szerint több mint 6,3 millió határátlépés történt Ukrajnából Magyarországra 2022. február 24. óta. Ám ugyanebben az időszakban több mint 5,9 millió határátlépést rögzítettek az ellenkező irányban, Magyarországról Ukrajnába is. Ez jól mutatja az ingázók magas számát.

Forrás: UNHCR

Pontosabb képet adnak azok az adatok, amik az átmeneti védelemben (más néven menedékes státuszban) részesülők számát mutatják.

Mi az az átmeneti védelem, vagyis menedékes státusz?

Az Európai Unió az átmeneti védelemről szóló irányelvet még 2001-ben, a volt Jugoszlávia területén kirobbant konfliktusok hatására alkotta meg. Ezzel az volt a céljuk, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni nem uniós országokból érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő nagy tömegek beáramlására. Az irányelvet több mint 20 év óta először, 2022. március 4-én léptette életbe az EU az ukrajnai háború elől menekülő emberek segítésére.

Ezt az átmeneti vagy ideiglenes védelmet Magyarországon menedékes státusznak hívják. Nem egyenlő a menekültstátusszal , amit csak különleges esetekben, hosszú és bonyolult eljárással kaphatnak meg a menedékkérők.

Az átmeneti védelem megszerzése sokkal egyszerűbb folyamat, de nem jár automatikusan: ahhoz, hogy a menedékes státuszt megkapják az uniós tagállamokba belépő ukrajnai menekültek, egy kérelmet kell benyújtaniuk. Magyarországon ezt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság ügyfélszolgálati irodáiban lehet megtenni, személyesen.

Az átmeneti védelem alapján a menedékesek

A kísérő nélküli kiskorúak emellett törvényes gyámsághoz való jogot kapnak és részt vehetnek az adott ország oktatási rendszerében is.

Az átmeneti védelem jelenleg 2026. március 4-ig érvényes , de az Európai Unió Tanácsa folyamatosan monitorozza a helyzetet és ha szükséges, meghosszabbítja a határidőt.

Mennyien kaptak menedékes státuszt?

Arról, hogy az Európai Unió országaiban egy adott hónapban hányan rendelkeznek menedékes státusszal, a legátfogóbb és legfrissebb adatokat az Eurostat szolgáltatja: a z uniós adatsor szerint 2024 decemberében ez a szám majdnem 4,2 millió volt.

Az adatokból látszik, hogy a legtöbb ukrajnai menekült Németországban és Lengyelországban kért és kapott menedékes státuszt (Németországban 1,1 millióan, Lengyelországban közel 1 millióan).

Magyarországon kevesebb mint 39 ezer ember részesült átmeneti védelemben.

Ezzel Magyarország az uniós tagállamok közül az utolsó harmadban foglal helyet, csak nyolc országban kaptak ennél kevesebben átmeneti védelmet.

Ha a számokat ezer főre vetítve nézzük, akkor még inkább látszik a különbség az egyes országok között: Csehországban több mint 35, Lengyelországban pedig majdnem 27 ukrajnai menekült jut ezer főre, míg Magyarországon ez a szám csupán 4. Csak négy országban alacsonyabb az ezer főre vetített ukrajnai menekültek száma: Málta, Görögország, Olaszország és Franciaország esetében.

A UNHCR kissé más módszertannal és kevesebb országra vonatkozóan közöl összesített becslést azokról, akik Oroszország inváziójának 2022. február 24-i kezdete óta menekültként érkeztek az egyes országokba.

A szervezet adatai szerint menedékes státuszt vagy ahhoz hasonló védelmet 49 ezren kaptak Magyarországon.

(A UNHCR közöl egy magasabb, 62 ezres számot is, amibe beletartoznak azok is, akik másféle státusszal rendelkezve tartózkodnak az országban, például menekültstátuszuk, ideiglenes menedékjoguk van vagy más tartózkodási formában regisztráltak.)

Ez még mindig jelentősen kevesebb, mint azoknak a száma, akik az Ukrajnával szintén szomszédos Lengyelországban (998 ezer) vagy Romániában (180 ezer) kérvényezték a menedékes státuszt.

Az eltérő adatközlések miatt tehát igen nehéz megmondani, hogy jelenleg pontosan hány Ukrajnából érkezett ember tartózkodik Magyarországon.

Amit biztosan állíthatunk, hogy 2024 végéig nagyjából 40 ezren részesültek átmeneti védelemben. Ez a szám néhány tízezerrel magasabb lehet, ha hozzászámoljuk az egyéb jogcímen itt tartózkodókat, valamint az ukrán munkavállalókat és az ukrán-magyar kettős állampolgárokat is.

Ukrajnai menekültek érkeznek a budapesti BOK Csarnokba 2022. március 21-én. Fotó: Kiss Bence/444

Mit kapnak az államtól a menekültek?

A menedékes státusszal különböző jogokat kapnak az országba érkező menekültek: az átmeneti védelemben részesülők tartózkodási- és lakhatási joggal, munkavállalási joggal, valamint szociális és orvosi ellátás igénybevételének jogával rendelkeznek .

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa

Hogy minderre pontosan mennyit költ az állam, szintén nehéz megtudni. Az erre vonatkozó legfrissebb adat szintén Soltész Miklós tavaly november végi sajtótájékoztatóján hangzott el.

„Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket”

– mondta el az államtitkár. Ebből az összegből Soltész szerint a karitatív szervezetek „5500 tonna élelmiszert, ruházatot és gyógyászati segédeszközt szállítottak át Ukrajnába mintegy 13 milliárd forint értékben.” Emellett pedig (a maradék 85,5 milliárdból) „a menekültek számára szállást, ételt, ruházatot, egészségügyi ellátást, munkahelyet, oktatási és ingyenes utazási lehetőséget biztosítottak, a családoknak üdülést, az ukrán sportolóknak pedig felkészülési helyszínt tettek elérhetővé”; és áramot is szállítottak Ukrajnába.

Az államtitkárt emailben kérdeztük arról, hogy a felsoroltak közül mire mekkora összeget költöttek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Ahogy arra sem, mekkora összeget irányoztak elő 2025-re erre a célra. Soltész tavaly novemberben ugyanis azt is elmondta: „a segítségnyújtás a karitatív szervezetek munkájának támogatásaként szerepel a 2025-ös központi költségvetésben.” Pontos összegeket azonban nem tudni, a 2025-ös költségvetésben csak annyi szerepel, hogy a Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatokra több mint 4 milliárd forintnyi támogatást ad a kormány 2025-re. Hogy ebből mennyi megy az Ukrajnai menekültek segítésére, nincs részletezve.

Forrás: 2025-ös költségvetés

Veszélybe került lakhatás

Annak ellenére, hogy az átmeneti védelemmel lakhatási jog is jár, a magyar kormány 2024 júniusában úgy döntött , hogy csak azoknak a menedékes státusszal rendelkező személyeknek biztosít az állam a továbbiakban is ingyenes lakhatást, akik Ukrajna „háború sújtotta területeiről” érkeznek Magyarországra. Ezekről a területekről az állam listát vezet . A rendelet szerint minden hónapban frissíteni is kell azt, de ezt tavaly július óta egyszer sem fordult elő .

(Emellett az állam azokat a munkáltatókat is támogatja , akik szállást biztosítanak a menedékes státusszal vagy kettős állampolgársággal rendelkező munkavállalóknak. Ebben az esetben az állam a munkáltatónak fizet lakhatási támogatást, aki a szállásadóval köt szerződést és így biztosítja a menedékes személyek lakhatását. Ez azonban sokszor kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, hiszen ugyanattól a személytől függ a munkájuk, mint a lakhatásuk.)

A döntés ellen fellebbezéssel élhettek és méltányosságot kérhettek azok, akik kiestek a támogatásból – ezek nagy részét azonban elutasította Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos. A Magyar Helsinki Bizottság számításai szerint ezzel 3-4 ezer, javarészt magyar ajkú, Kárpátaljáról érkező ember lakhatása vált bizonytalanná.

Közülük 84 kárpátaljai menedékes státusszal rendelkező személy beperelte a kormánybiztost, amiért tavaly nyáron elutasította a méltányossági kérelmüket. Védelmüket a Magyar Helsinki Bizottság látta el. 2025. február 12-én a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletet hozott arról, hogy:

Ukrán menekültek Záhonynál 2022. április 9-én. Fotó: Christophe ARCHAMBAULT / AFP

Ki segített, ki segít most?

Arról, hogy a háború három évében kik, mivel és milyen módon segítették a Magyarországra érkező ukrajnai menekülteket, podcastünkben beszélgettünk Bakonyi Anikóval, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának vezetőjével és Krivácsy Balázzsal, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) Menekült programjának koordinátorával.

Beszélgetőtársaink többek között elmondták, hogy:

Címlapi kép: Christophe ARCHAMBAULT / AFP