A kormányközeli Megafon influenszerei az elmúlt napokban több irányból is támadták a státusztörvény elleni tüntetéseket. Felfedezték (újra meg újra) az állítólagos Gyurcsány-szálat, Pankotai Lilit azzal támadták, hogy szándékosan Greta Thunberghez hasonló karaktert épített fel belőle a “dollárbaloldal”, a tiltakozáshullámot pedig “az amerikai baloldaltól importált provokáció”-nak nevezték.
Miközben a tüntetőket igyekeznek agresszív, fizetett aktivistáknak (és analfabtétáknak) feltüntetni, a tüntetéseken látott rendőri fellépést megpróbálják elbagatellizálni.
Így például Apáti Bence már május 5-én azt írta a Magyar Nemzetben:
“Engem pedig iszonyatosan felháborít, hogy a gyurcsányista szakszervezet őket küldi a karmelita kolostort védő készenlétisekre. Akik persze karrierjük során soha nem voltak még ilyen óvatosak, és talán soha nem is voltak még ilyen nehéz helyzetben. Mert ők is látták, hogy gyerekekről van szó, akiket nem szabad földre teperni, megütni se kézzel, se gumibottal, akikre vigyázni kell.
Látszott a miniszterelnöki hivatalt védők arckifejezésén, hogy valósággal szenvednek, hiszen egészen biztosan kiadták nekik a parancsnokaik, hogy bárhogy is provokálják őket, bármit is halljanak, bármivel is támadjanak nekik, tilos a tüntető gyerekeket bántani. Maximum egy kis könnygáz mehet, hogy hátrébb szorítsák a felhergelt tiniket.”
Május 3-án a státusztörvény elleni tiltakozásként rendeztek tüntetést a Karmelita kolostor elé. A tüntetőket rendőrsorfal várta, többször is felszólították őket, hogy oszoljanak. Ennek ellenére a demonstrálók egy része nekifeszült a sorfalnak, kordonokat is ledöntöttek, dulakodás alakult ki, a rendőrök pedig több alkalommal is könnygázt alkalmaztak. Egy diák, a 17 éves Hidász Máté órákig nem tudta kinyitni a szemét, miután közvetlen közelről arcon fújták a rendőrök.
Végül 9 ember ellen indult eljárás, mert eltakarták az arcukat, a TASZ pedig jelezte: panaszeljárást terveznek a rendőrség aránytalanul erőszakos fellépése miatt.
Néhány nappal később a megafonos Deák Dániel Facebook-posztjában azt állította, hogy a rendőrök nem használtak gumibotot:
A poszt itt érhető el.
A kommentek közt még azt is hozzátette:
A poszt alatti kommentekben pedig többen szintén felvetették, hogy a rendőrség valójában nem is használt gumibotot az oszlatás során.
Nagyjából a poszt születésével egy időben egy személyes, gmail-es címről, Deák Dániel aláírással a Lakmuszhoz is érkezett egy “olvasói levél”:
“Tisztelt Szerkesztőség!
Mindig rendkívül érdekfeszítő témákat járnak körbe, ugyanakkor az elmúlt napok egyik legforróbb témája kapcsán hiányolom az oknyomozásukat.
Több balliberális sajtótermék, párt és politikus is azt állítja, hogy gumibottal ütlegelték/gumibotoztak a rendőrök a diákokat/gyermekeket a tüntetéseken. Én ugyanakkor egyetlen egy ezt bizonyító felvételt sem láttam. Rendkívül érdekes lenne, ha egy factcheck keretében utána járnának annak, hogy ezek az állítások igazak-e vagy sem.”
Megnéztük, hogy a tüntetésen készült felvételek között van-e olyan, amelyiken egyértelműen kivehető a gumibot (hivatalos nevén: rendőrbot) használata. A Momentum által közzétett videón például pontosan látszik a gumibotozás:
Az általunk pirossal karikázott részen látható, hogy a kordonba kapaszkodó fiatalt, Hidász Mátét - miután könnygázzal lefújták - egymás után kétszer is combon üti egy rendőr, mielőtt kiemelik a tömegből.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője a Lakmusz kérdésére jelezte: hozzájuk is érkezett olyan beszámoló, amelyben előkerült, hogy a rendőrök használtak gumibotot a tüntetésen. Hidász Máté esetével kapcsolatban kiemelte: a rendőrségi törvény alapján minden kényszerítő eszközre vonatkozó általános szabály, hogy ha az intézkedés célja egyébként biztosítható, akkor a kényszert kizárólag ellenállás megtöréséig szabad csak használni.
Hegyi szerint azonban Hidász esetében fel sem merül olyan típusú ellenállás, ami testi kényszert (könnygáz alkalmazása, gumibot használata) indokolhatott volna.
Megkerestük a rendőrséget is, hogy megtudjuk, valóban történt-e gumibotozás a tüntetésen, ha igen, milyen körülmények között, és indokolt volt-e a kényszerítő eszközök használata.
Kérdéseinkre az ORFK sajtóosztályától az alábbi választ kaptuk:
“Tájékoztatjuk, hogy a rendőrök felhívták a be nem jelentett gyűlésen megjelentek figyelmét arra, hogy jogsértést követnek el, majd többször felszólították őket, hogy távolodjanak el a rendőrsorfaltól. Az egyre agresszívabbá váló tömeg a rendőrökre támadt; lökdösni kezdték őket, bedöntötték a kerítéselemeket, betörtek az építési területre, kövekkel dobálták és rugdosták a rendőröket. A rendőrök többször felszólították a támadókat a jogellenes, garázda magatartás befejezésére, amelynek nem tettek eleget.
Az egyenruhások a támadókkal szemben a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 49. § (1) bekezdés alapján kényszerítő eszközt alkalmaztak.
A rendőri intézkedéseket követően a parancsnoki vizsgálat tárgyát képezte a kényszerítő eszközök alkalmazásának vizsgálata, amely jog-, és szakszerű volt.”
Vagyis azt a rendőrség is elismerte, hogy a demonstráción használtak valamilyen kényszerítő eszközt, ez lehetett többek közt könnygáz és gumibot is. A hivatkozott törvényben ugyanis az áll:
“49. § (1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat
a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.”
A fentebb mutatott felvétel alapján egy alkalommal bizonyosan ütött rendőr tüntető fiatalt rendőrbottal, vagyis az semmiképp sem mondható, hogy egyáltalán nem történt ilyen eset.
FRISSÍTÉS 05.16. 18:52
Cikkünk megjelenése után Deák Dániel átírta posztját (balra az eredeti posztról múlt hét pénteken készült képernyőkép, jobbra a jelenlegi verzió olvasható). Eredetileg azt állította ugyanis, hogy nem történt olyan, hogy "gumibottal ütlegeltek gyerekeket a rendőrök." Miután megmutattunk egy olyan felvételt, amin látszik a gumibotozás, Deák átírta a posztot, amibe bekerült a "tömegesen" szó. A posztot egyébként múlt héten archiváltuk is, így eredeti formájában is megőrződött.
Deák Dániel a posztban nem jelezte, hogy azt átírta volna, a kommentek közt azonban feltüntetett egy update-et, amelyben ugyan nem jelölte meg aLakmuszt, mint forrást, és a cikkünket sem linkelte, ám azt állítja: "csak egy esetben történhetett ilyen."
