5 bejegyzés Bayer Zsolttól, amelyben orosz háborús propagandát terjeszt

Az orosz dezinformáció legfontosabb, állami pénzből finanszírozott csatornái, a Russia Today és a Szputnyik anyagai ugyan az orosz-ukrán háború kezdete óta nem elérhetők az Európai Unió, így Magyarország területén sem, maradt azonban még számos út, amelyeken a Putyin orosz elnök háborús céljait segítő propaganda eljuthat az emberekhez.

 

Bayer Zsolt fideszes publicista blogja, a Bádog is ilyen.

 

A Békemenet-szervező jobboldali megmondóember Ukrajna orosz lerohanása óta ugyanis sorra oszt meg olyan tartalmakat, amelyek a háború indításának orosz magyarázatát támogatják, és amelyekről független tényellenőrző oldalak már kiderítették, hogy hamisak. Ezeket vesszük most sorra.
 

 

1. Az amerikai Youtuber, akit Afganisztánban és Ukrajnában is megöltek

 

“Először a tálibok végezték ki Afganisztánban, most pedig az Ukrajna elleni orosz invázió első áldozata lett… Kérdés: A CNN mikor lesz végre a normalitás és a tisztesség áldozata? Remélhetőleg a szó szoros értelmében…”


Ezzel a rövid szöveggel osztott meg 2022. Február 28-án, 4 nappal a háború kitörése után egy Facebook-bejegyzést ábrázoló képernyőképet. A képen két Twitter-bejegyzés látható, amelyeket látszólag a CNN hírügynökség Twitter-fiókjai posztoltak, és mindkettő ugyanannak az amerikai férfinak a haláláról számol be, de eltérő körülmények között: egyszer Afganisztánból, egyszer pedig Ukrajnából.

 

 

Bayer úgy mutatja be a képet, mint bizonyíték arra, hogy a CNN hamis tudósításokat közöl. Csakhogy a képen látható Twitter-fiókok nem valódiak, készítőik hamisan adták ki a hírügynökség oldalainak őket, a Twitter már fel is függesztette őket ezért - derítette ki az AFP tényellenőrzése, amely a Lakmuszon is megjelent. A lapnak a CNN nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese is megerősítette, hogy a képen szereplő Twitter-fiókok nem hivatalos fiókok.

 

A képen látható férfi a cikk szerint a valóságban Jordie Jordan youtuber és videójáték-streamer, aki visszatérő célpontja különböző internetes zaklatásoknak. 2020-ban egyesek például hamisan azt kezdték híresztelni, hogy Jordan eltűnt egy bejrúti robbanásban. Állítólagos halála óta is aktív az interneten.

 

 

2. Az ukrán hazugságként eladott videó, amely valódi, de nincs köze a háborúhoz

 

“Bangóné most kiment Ukrajnába, s szólt: gyerekek, kurva erős kép lenne, ha egy csomó embert lefektetnénk a földre hanyatt, és letakarnánk őket fekete hullazsákokkal. És lefektettek egy csomó embert a földre és letakarták őket fekete hullazsákokkal. Csak az a fránya szél, az ne fújt volna. Kurva erős kép lett volna…”


- élcelődött Bayer március 13-án egy videón, ami állítása szerint az ukrán háborús propaganda működését leplezi le. A felvételen egy híradó részletét látni: hullazsákok látszanak a riporter háta mögött, amelyek közül az egyik egyszer csak látszólag megmozdul. Szalagcímként a kép alján pedig az olvasható, “Ukrán Egészségügyi Minisztérium: 57 halott, 169 sérült Ukrajna-szerte az orosz támadás kezdete után”. Az angol nyelvű narráció pedig áldozatokról, "heves harcokról" és az "orosz erők" előrenyomulásáról beszél Ukrajnában.

Bayer a felvételt úgy osztotta meg, mintha az bizonyítaná, hogy a média csak megrendezett jeleneteket közöl az ukrajnai háborúról. Valójában azonban a videón nem a háború halálos áldozatai láthatók, hanem egy bécsi klímatüntetés keretében szervezett performansz - írta meg az AFP tényellenőrző oldala, a Ténykérdés néhány nappal Bayer posztjának megjelenése után.

 

A Fridays for Future Bécs képes beszámolója a szóban forgó demonstrációról / Facebook

 

Cikkükben részletesen levezetik, milyen manipulációval érték el, hogy a videó az anyag háborúról szóló kamuvideónak tűnjön:

 
  • valaki angol szöveget szerkesztett rá,
  • valamint a narrációt is lecserélte, mégpedig az NBC News Ukrajnáról szóló adásának hanganyagára.
 

A Fridays for Future mozgalom bécsi megmozdulásáról készült videó korábban azzal a hamis állítással is terjedt, hogy a koronavírusról szóló meghamisított híradást mutat.

 

3. Ukrán neonáci milicista mint a kijevi rendőrség egyik főnöke

 

“Íme, Kijev rendőrkapitány-helyettese! Ez az ország akar EU tag lenni, ennek az elnöke baszogatja tegezve a magyar miniszterelnököt, ezeknek a seggét nyalja a nyugat.”

 

- fakadt ki Bayer Zsolt március 26-án, amikor megosztotta ennek a Facebook-posztnak a képernyőképét a Bádogon.

 

 

A bejegyzés, amelyet március 20-i közzététele óta már több mint 5 ezren osztottak meg, állítólag Kijev helyettes rendőr-főkapitányát, egy Artem Bonov nevű, neonáci jelképekkel alaposan televarrt férfit ábrázol. “Azt tessék nekem megmondani, hogyan lehet egy ilyen állat, ilyen ideológiai nézettel egy főváros rendőrfőnöke? Milyen kormánya van annak az országnak akik megengedik hogy ez a tetű egy város rendőrfőnöke legyen. Ez az ország az Európai unióba és a NATO-ba való?” - szörnyülködik a poszt szerzője, az információ forrását azonban nem adja meg.

 

Épp a poszt közzététele napján jelent meg az Ellinika Hoaxes, egy görög nyelvű tényellenőrző portál cikke, amelyből kiderül, a Kijev neonáci rendőrfőnök-helyetteséről szóló (görög nyelven is terjedő) hírek nem igazak.

 

Artem Bonov ugyan létező személy, de soha nem töltött, és most sem tölt be vezető beosztást sem a kijevi rendőrségen, sem Ukrajna belügyminisztériumában.

 

- írják. A portál előásta az álhír első nyomát is az internetről. Artem Bonov rendőrségi vezetői kinevezésével először viccelődni kezdtek. A VKontakte nevű orosz közösségi oldalon egy 2014-ben létrehozott, azóta törölt profil mutatta be Bonovot rendőrfőkapitány-helyettesként. A szatirikus tartalom apropója, hogy Artem Bonov akkoriban egy szélsőjobboldali milícia, az Azov Zászlóalj “önkéntese” volt. Annak a félkatonai szervezetnek, amelynek a korábbi vezetőjét épp 2014-ben tették meg a kijevi körzet (oblast) rendőr-főkapitányává - írja a tényellenőrző portál. Vadim Trojan kinevezése ügyében egyébként komoly kritika érte az ukrán kormányt, amiért nyíltan szélsőjobboldali kötődésű embereket juttat közhatalomhoz.

 

Artem Bonov azonban nem volt köztük, ezt akkoriban egy a minisztérium épületében készült, szélsőjobboldaliak karlendítését ábrázoló felvétel miatt szögezte le a sajtó kérdésére az ukrán belügyminisztérium. Az ukrán rendőrség honlapján elérhető információk szerint jelenleg sincs, és a BBC újságírójának gyors ellenőrzése alapján az elmúlt 8 évben sem volt magas rangú rendőrségi pozícióban a Bayer posztjában szereplő férfi.

 

4. Kendőzetlen orosz propaganda Németországban tomboló ruszofóbiával és ukrán népirtókkal

 

“Nem tudom, ki ez a fiatal lány. Nem tudok semmit sem már. Mégsem tudnám elsőre kijelenteni, hogy hazudik. Amit viszont tudok: Azok, akik ma be akarják tiltani Dosztojevszkijt, Csajkovszkijt meg az orosz süteményt és az orosz vodkát, akik kizárják a versenyekből az orosz sportolókat és parasportolókat - azok kivétel nélkül idióta nácik. Nem akarhatunk ilyen világot. Mert ez undorító és embertelen…”

Ezzel vezette fel Bayer Zsolt blogján azt a német nyelvű, de magyar felirattal ellátott videót, amelyen egy fiatal nő, aki állítása szerint a kelet-ukrajnai donecki szakadár köztársaságból jelentkezik, kemény állításokat fogalmaz meg a német társadalom jelenlegi állapotáról és az ukrán hadsereg bűneiről.

  • “Egy német pékség átnevezi az orosz süteményt.
  • Egy német kórház kijelentette, hogy többet nem látnak el oroszokat.
  • Az egyik német posta nem enged be Putyin-szimpatizánsokat.
  • És orosz szupermarketek rongálás áldozatává válnak”
 

- állítja, a Németországban elharapódzó ruszofóbiát egyenesen a náci rezsim zsidóüldözéséhez hasonlítva. A nyugati sajtó szerinte az oroszok ellen népirtást folytató ukrán hadsereget támogatja, míg a ruszofóbiával kapcsolatos híreket igyekszik elhallgatni az emberek elől.

 

 

Az erősen oroszbarát narratívát közvetítő videó a közösségi oldalakon is gyorsan terjed március eleje óta, ezért a Lakmusz is foglalkozott vele. Néhány nappal ezelőtt megjelent cikkünkben azt írtuk:

 
  • A videóban felsorolt oroszellenes incidensek közül három bizonyítottan megtörtént.
  • Ezek közül két esetben azonban az ötletgazda hamarosan megbánta és visszavonta az akcióját.
  • Németországban a ruszofóbia nem általános, és semmiképpen sem elfogadott.
  • A megtörtént incidensek súlyosságban össze sem hasonlíthatók azzal a veszéllyel, ami az Ukrajnában az orosz hadsereg támadásának áldozatává vált civileket fenyegeti.
  • Semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy a Donbaszban bárki népirtásba kezdett volna, azaz nemzetiségi alapon rendelt volna el támadást a lakosság bármely csoportja ellen.
 

A videót készítő Alina Lippről pedig német források alapján megírtuk, Oroszország negatív nyugati megítélését leépíteni akaró bloggerből hogyan lett mostanra Putyin elnök háborús narratívájának szócsöve.

 

5. Civil célpontok támadása - orosz szemszögből 

“Naponta olvassuk a híradásokban, hogy az oroszok plázákat, lakóépületeket, iskolákat stb. lőttek szét. Itt egy videó az alábbi cikkben, ami bemutatja, mi ennek az oka”

 

- írja Bayer Zsolt március 22-én megjelent blogposztjában, amelybe ezt a videót ágyazta.


Képernyőfotó Bayer Zsolt posztjában szereplő videóból.

 

“Az, hogy az ukrán harcjárműveket és egyéb csapásmérő eszközöket direkt a lakónegyedekben állítják fel, éppen azért, hogy nehéz legyen ezeket megsemmisíteni, illetve megsemmisítésük (kilövésük) esetén komoly kárt szenvedjenek a civil létesítmények, és így morális kárt okozzanak az ellenségnek.” - foglalta össze a felvétel tanulságát a publicista.

Ezek a megállapítások csak az orosz állam közléseire támaszkodnak. 

A megosztott videó a ria.ru, a Rosszija Szevodnya orosz állami hírügynökség oldaláról származik, a képernyőkép bal sarkában pedig a mil.ru felirat látható - amely nem más, mint az orosz védelmi minisztérium honlapja. A március 21-én publikált videóban Igor Konasenkov dandártábornok, az orosz hadügyminisztérium szóvivője beszél rajta. Elmondja, hogy az orosz hadsereg március 21-ére virradóra egy kijevi bevásárlóközpont ellen hajtott végre rakétatámadást, mert az épületet MLRS típusú rakéta-tüzérségi eszközök tárolására használta az ukrán haderő. A szóvivő egy felvételt is bemutat a videóban, amely állítása szerint ezt bizonyítja, hozzátéve, ezzel az orosz hadsereg egyértelmű bizonyítékot adott a nyugati nyilvánosságnak arra, hogy “a kijevi nacionalista rezsim civil létesítményeket használ Kijevben és más városokban fegyverek kilövésére és tárolására.

 

“Pontosan ezt a taktikát alkalmazza a HAMASZ Gázában, de ugyanezzel magyarázta a NATO az 1999-es koszovói (ENSZ BT felhatalmazás nélküli, törvénytelen) háborúja idején, miért olyan sok a polgári célpont elleni támadás és a civil áldozat” - kommentálta Bayer az elhangzottakat. Ezzel azonban lényegében az orosz háborús propagandát fordította le.

 

Az orosz hadsereg állításainak valóságtartalma ugyanis ellenőrizhetetlen. Független forrásból mindössze annyit tudunk az esetről, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) állítása szerint egy kijevi civil TikTokon tett közzé felvételt az érintett Retroville bevásárlóközpont épülete mellett parkoló katonai járművekről, ez idézhette elő az orosz haderőtől érkező támadást. Az illető férfit őrizetbe is vette a rendőrség, az SZBU pedig arra kérte a lakosságot, ne hozzanak nyilvánosságra adatokat az ukrán fegyveres erők mozgásáról vagy katonai létesítményekről.

 

A nyugati sajtó pedig eddig sem kezelte titokként, hogy az ostrom alá vett Kijevben a városi térben erős az ukrán fegyveres erők jelenléte. A szóban forgó, legalább 8 civil halálát okozó támadás másnapján készült Guardian-riportban a helyiek is beszélnek róla, hogy az ostrom kezdete óta a legkülönbözőbb helyeken tűnhetnek fel ukrán katonai eszközök: például légvédelmi fegyverek mélygarázsokban.


Bayer: "Nem vagyok hajlandó elfogadni a fekete oroszok és a hófehér ukránok narratívát"

 

Bayer Zsoltot levélben kerestük meg a problémásnak talált blogposztokkal kapcsolatban, aki bizonyos pontokon elismerte, hogy hibázott, más esetekben pedig fenntartotta az állításait: 



Végül pedig azt írta: "Ami a lényeg: 2014 után, az amerikaiak által pénzelt és szervezett „Majdan forradalom” után a kelet-ukrajnai oroszokat borzalmas támadások érték az ukránok, és igen, az ukrán nácik részéről. Ez tény. Mindez természetesen nem menti fel Putyint az alól, amit most Ukrajnával művel, de részemről nem vagyok hajlandó elfogadni a fekete oroszok és a hófehér ukránok narratívát. És továbbra is meggyőződésem, hogy az ukrán propaganda legalább annyira intenzív, mint az orosz. Úgyhogy jó lenne azt is tényellenőrzés alá vonni."

Hogy hogyan navigáljunk biztonsággal a háborús hírek között, miközben mindkét fél dezinformál, arról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Címlapi kép: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.