Kevesebb, mint egy héttel Orbán Viktor miniszterelnök évértékelője után “országértékelő" eseményt rendezett az egyesült ellenzék. A csütörtöki budapesti rendezvényen a leghosszabban a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter beszélt, a 2010 óta kormányzó Orbán és kabinetjei teljesítményét több tényszerű állítással kritizálva. Néhányuk valóságtartalmát ellenőriztük.  

1. Mi lettünk az elmúlt 12 év alatt az unió nemcsak egyik legkorruptabb és legszegényebb nemzete, de azok között vagyunk, ahol a legrövidebb ideig élnek az emberek.

Az Európai Unió országai a korrupció elterjedtsége szempontjából a Transparency International korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) segítségével hasonlíthatók össze.

A szervezet évről évre 13 különböző felmérés eredménye alapján pontozza 0-tól 100-ig terjedő skálán az államokat, ahol a 100 jelöli a legkisebb, a 0 pedig a legnagyobb korrupciót. Az index alapját adó mérések szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.

Az uniós rangsort 2012 óta, amióta a TI a jelenlegi módszertannal készíti az Indexet, az Eurostat közli. Ezen így szerepelt Magyarország:

   

Az elmúlt tíz évben tehát összesen 12 ponttal romlott Magyarország Korrupció Érzékelési Indexe, és lettünk a középmezőny alsó határát súroló tizedikből az unió második korrupcióval leginkább fertőzött országa: a legutóbbi, 2021-es adatok szerint csak Bulgária végzett rosszabb helyen. .

Ami Márki-Zay mondatának második felét illeti, Orbán Viktor állításait ellenőrizve nemrég arra jutottunk, hogy

a szegénységi mutatók közül kormány- és ellenzéki oldalnak is könnyű megtalálnia a saját igazuknak megfelelő adatokat.

 

A szegénységre vonatkozó mutatók egy része szerint ugyanis javulás volt tapasztalható Magyarországon, vannak azonban más mutatók, amelyek szerint romlott a helyzet.

A szegénység mértékét az Európai Unióban egységesen mérik, ennek fő mutatója a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE; At Risk of Poverty or Social Exclusion). Eszerint csökkent a szegénység mértéke Magyarországon: 2015 és 2020 között 30,6-ról 19,3 százalékra apadt azok aránya, akik szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának voltak kitéve az országban. 2020-ban ez a 12. legalacsonyabb arány volt az EU-ban.

Csökkent a Magyarországon súlyos anyagi deprivációban élők száma is, az Eurostat adatai alapján a 2010-es 23,4 százalékról 2020-ban 8 százalékra, de az uniós rangsor alsó harmadából ennek a javulásnak sem sikerült kihoznia az országot.

Van azonban egy másik adat, amely tekintetében viszont kifejezetten nem áll jól Magyarország. A szegénységi rés megmutatja, hogy a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők átlagos nettó jövedelme mennyivel marad el a szegénységi küszöbtől, tehát a mediánbér 60 százalékától. Vagyis minél nagyobb ez az arány, annál nehezebben tud valaki kitörni a szegénységből. Míg 2010-ben például ez az arányszám 18,2 százalék volt, 2020-ban már 28,8 százalék. 

Márki-Zay állításának harmadik része szerint Magyarország azok között az országok között van, ahol a legkevesebb ideig élnek az emberek. Az OECD adatai alapján ez igaz: 2020-ban 75,7 év volt egy magyarországi lakos születéskor várható élettartama, ami Lettország és Litvánia után a harmadik legrosszabb adat. 

Hasonló volt a helyzet 2010-ben is, az EU tagállamai közül akkor is Magyarország, Lettország és Litvánia volt a három sereghajtó. Az elmúlt 12 évben azonban a balti országokban jobban nőtt a várható élettartam (Lettországban 2,5 évvel,  Litvániában pedig 1,8 évvel), mint Magyarországon, ahol ez idő alatt 1 évvel nőtt a várható élettartam.

Az EU-s országok közül Svédország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Finnország teljesít a legjobban, 2020-ban mind az öt országban 82 év fölött volt a születéskor várható átlagos élettartam.

2. A korrupcióban, a halálozásban, a szegénységben, a hitelminősítésben, jogállamiságban csak lefelé mentünk 2010 óta.

Ebben a mondatban új állítások a hitelminősítésre és a jogállamiság állapotára vonatkoznak. 

A hitelminősítés arra szolgál, hogy a befektetési alapok, nyugdíjalapok és más befektetők felmérhessék, hogy a minősített ország mekkora valószínűséggel fogja visszafizetni a felvett hitelt. A nemzetközileg legelismertebb hitelminősítők - az  S&P, a Fitch és a Moody’s  - szerint Magyarország jelenleg alsó közép kategóriájú, befektetésre érdemes országnak számít.

Azonban nem igaz, hogy a 2010 óta “csak lefelelé” ment volna Magyarország hitelminősítése. A korábban befektetésre ajánlott kategóriából 2011-2012 fordulóján valóban mindhárom nagy hitelminősítő leminősítette Magyarországot:  

• a Moody’s befektetésre nem ajánlott Ba1-es,
• az S&P és a Fitch szintén befektetésre nem ajánlott BB illetve BB+

értékelést adott Magyarországnak, és a befektetésre nem ajánlott kategóriában tartották 2015-ig. Ez azonban  2016-ban visszaállt, mostanáig kitartóan, a korábban is jellemző alsó közép kategóriás minősítésre. Sőt, a Moody’s 2021 szeptemberében a kategórián belül az addigi Baa3-ról Baa2-re minősítette fel a magyar adósosztályzat besorolását.
 

3. Magyarország már az EU második legszegényebb országa lett, de 74 százalékos arányukkal nálunk élnek a legtöbben az uniós szegénységi küszöb alatt. A sokáig lesajnált Románia is jócskán megelőzött bennünket a régiós versenyben.

4. Évről évre csúcsot dönt az államadósság, vágtat az infláció, a nettó minimálbér pedig a legalacsonyabbak között van az egész Európai Unióban.

Magyarország államadóssága, tehát az összes államháztartást terhelő kintlévőség aránya a bruttó hazai termékhez (GDP) képest a legfrissebb, 2021 harmadik negyedévére vonatkozó adatok szerint 78,2 százalék, ami nagyjából a 2009-es adósság aránynak felel meg. A
Portfolio gazdasági portál elemzéséből látszik, hogy 2020-ban a kormányzat járványügyi és gazdaságélénkítő célú kiköltekezése emelte az államadósságot hirtelen 80 százalék fölé. Ez előtt azonban, 2010 óta az államadósság folyamatos apadása volt jellemző. A trend 2019-ben 66,5 százalékon állt meg. 

Kiegészítés (2022. február 22. 19:50): Ha az államadósságot nem GDP arányában, hanem nominális értéken fejezzük ki, akkor igaz, hogy ennek a mértéke évről évre nőtt 2011 óta. Azonban ez a növekvő tendencia nem csak az Orbán-kormányok idejére volt jellemző: a KSH adatai alapján a nominális államadósság 1997 óra szinte folyamatosan nőtt (egyetlen kivétel volt, 2010-ről 2011-re, amikor csökkent a nominális államadósság).

Az infláció valóban szinte töretlenül nőtt 2010 óta, épp Orbán munkabérekkel kapcsolatos állítását ellenőrizve számoltuk ki, hogy 2009 és 2022 januárja óta összesen 40,7 százalékkal. Ugyanitt mutattuk meg, hogy a bruttó havi minimálbér 2022-ben, nominálisan a negyedik legalacsonyabb volt a 21 uniós tagállam között, ahol van törvényileg meghatározott minimálbér. Ezen javított valamelyest, ha vásárlóerő-paritáson vetettük össze az egyes minimálbéreket: így a Magyarország hátulról a hatodik helyen szerepel. A nettó adatok összevetése nem könnyű, hiszen az egyes országokban különböző mértékű adók terhelik a jövedelmeket. A G7 gazdasági portál friss összehasonlítása a Mazars tanácsadócég közép-európai adórendszereket összehasonlító jelentése alapján kihozta, hogy a 133 ezer forintos nettó magyar minimálbér Csehországgal, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával összevetve nálunk a legalacsonyabb a régióban.
 

5. 12 év alatt egy gázszerelő az angol királynőnél is gazdagabb lett.

A Forbes magazin 2019-ben publikált alapos cikket Erzsébet királynő pénzügyeiről, amelyben nettó 500 millió dollárra becsülték az uralkodó vagyonát. A Bloomberg Billionaires Index 2015-ös becslése szerint 425 millió dollár volt vagyona. A Forbes azt írja, ha Erzsébet birtokolná a királyi család ingatlan- és egyéb tulajdonait összefogó vagyonkezelő alapokat (a Crown Estate-et és a Duchy of Lancaster-t), az 25 milliárd dollár birtokosává, az Egyesült Királyság leggazdagabb emberévé, és a világ harmadik leggazdagabb nőjévé tenné a királynőt.

II. Erzsébet királynő 2015-ben a Westminster palotában a parlament nyitóülésén.  Fotó: SUZANNE PLUNKETT/AFP

Így viszont papíron kisebb vagyona van, mint a felcsúti gázszerelőnek. Mészáros Lőrinc vagyona ugyanis a Forbes számításai szerint jelenleg 1,4 milliárd dollárra rúg, amivel most a világ 2035. leggazdagabb embere.
 

6. A magyarok átlagosan öt évvel élnek kevesebbet, mint az uniós átlag.

A születéskor várható élettartam a legutóbbi összehasonlítható évben, 2019-ben (ebben az évben áll rendelkezésre mind az EU-átlagra, mind a Magyarországra vonatkozó adat) Magyarországon 76,5 év volt a teljes népességben, míg az uniós átlag valóban majdnem 5 évvel magasabb, 81,3 év volt az Eurostat adatbázisa alapján.
 

7. A világ 197 országa közül 196 jobban kezelte a járványt, mint Orbán Viktor.

Orbán Viktor évértékelő beszédében azzal dicsekedett, hogy a magyar lakosság többsége elégedett volt a kormány járvány-kezelésével. Ahogy írtuk, vannak közvélemény-kutatások, amelyek alátámasztják a miniszterelnök állítását, és vannak, amelyek nem. 

2020 őszén, a koronavírus második hullámának idején még Orbán jelölte ki, mi alapján lehet mérni a járvány elleni intézkedések hatékonyságát. „Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri” - mondta. A magyarországi halálesetek növekedésével azonban már nem tért vissza erre a meghatározásra. A járvány magyarországi megjelenése óta több mint 43 ezren haltak meg a betegség miatt.