“Köszöntöm cenzúramentes műsorunk kedves nézőit!”
– rendszerint ezzel a felkiáltással indítja bejelentkezéseit az Álmos Király Televízió (ÁKTV) házigazdája. Az egyszemélyes csatorna lassan már egy évtizede szolgáltat élő műsort a honlapján minden hétköznap este 8 és 10 között. Aki nem tudja élőben követni a programot, az se marad ki semmiből, az aktuális közéleti témákat feldolgozó adások – mint például a "Kamuoltás + Ukrán atom" elnevezésű – az ÁKTV Videa-oldaláról is elérhetők. A csatorna vezetője kerüli a nagy platformokat, – a Facebookot, a TikTok-ot vagy a Snapchatet a honlapján "tech terrorszervezeteknek" nevezi, – helyette inkább a magyar videómegosztón van jelen.
Cikksorozatunkban olyan platformokat mutatunk be, amelyek a techológiai óriáscégekkel (például a Facebookkal, YouTube-bal) szemben igyekeznek alternatívát kínálni. Ezek a kisebb, feltörekvő felületek kötetlenebb felhasználási feltételeikkel és lazább (vagy nem létező) tartalomellenőrzéssel vonzzák magukhoz a felhasználókat, köztük olyanokat is, akik a szabályozási szürke zónát a hamis vagy félrevezető információk terjesztésére használják.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk például, hogy Tomcat a BitChute és az Odysee videómegosztókon háborítatlanul vonultatta fel a putyini háborús propaganda elemeit, és írtunk a cenzúramentes üzenetküldő appról, a Telegramról is, amelyet egyaránt használnak a független újságírók és a Kreml propagandistái. A mostani cikkünkben a YouTube magyar alternatíváját, a Videát mutatjuk be.
A Videa 2006-ban indult a T-Onine Magyarország saját fejlesztésű, ingyenes videós szolgáltatásaként, (nem sokkal megelőzve versenytársát, az Index által 2007 óta üzemeltetett Indavideót). A felületre a regisztráció után bárki tölthetett fel tartalmat, a legjobb, legnézettebb videókat pedig kiemelték a főoldalra. A felhasználók saját videói mellett tartalomszolgáltatók csatornáit is lehetett követni, a 2000-es évek végén ilyen volt a Viasat, a TV2 vagy a rövidfilmes oldal, a Dazoo. A videókra témák alapján is lehetett keresni, így külön gyűjtőoldala volt az állatos videóknak, a sportnak és a felnőtt tartalmaknak.
A szolgáltatás életében a legfontosabb fordulópont 2016-ban következett be, amikor a Száraz István vezette New Wave Media Kft. a megvásárolta a veszteségesen működő Origo-csoportot, a Videával együtt. Innen került 2018-ban Matolcsy György jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz, majd pedig a Fidesz-közeli médiumok központosításával a Videa is része lett a Mediaworks portfóliójának. Ettől fogva kerülnek túlsúlyba az oldalon a kormányközeli médiumok tartalmai (jelenleg 33 KESMA-médiának van saját csatornája), amelyek a Videa nyitóoldalát teljes egészében elfoglalják.
A Videa.hu nyitólapja 2022. július 21-én a Metropol és a Riport kiemelt híreivel. Forrás: Videa
A Videa.hu a Gemius adatai szerint a 23. leglátogatottabb weboldal ma Magyarországon, napi 220 ezer körüli látogatóval. Az oldalon a legtöbben a magyar nyelven elérhető egész estés filmeket keresik, emellett még a pornó vonzza a látogatókat. A választási kampány idején azonban egy politikai tartalomnak is sikerült felkúsznia az élbolyba: a Mediaworks Hírcentrum “Márki-Zay: Nincs szükség minimálbérre” kezdetű videója 3,4 milliós megtekintéssel megdöntött minden korábbi nézettségi rekordot az oldalon.
A jogdíj fizetése nélkül feltöltött filmek és a felnőtt tartalmak kezelése a Videa indulása óta problémát jelentenek, ezekre a 2019-20-ban bevezetett szerzői jogi törvény és a kiskorúak védelmére bevezetett szabályozás sem hozott megoldást. A politikai tartalmak és az ezekkel összefüggő problémák – mint a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd kezelése – azonban a KESMA-korszakával nehezedett rá a platformra igazán.
A Videánál az a különleges helyzet állt elő, hogy a kormánymédia adja a szuperusereket, akik a partneri megállapodás keretében a felületen saját csatornával rendelkeznek. Ennek megfelelően rájuk is vonatkoznia kellene azoknak az uniós irányelveknek – mint a gyűlöletbeszéd és a rasszizmus visszaszorítása –, amelyet 2020-ban a magyar jog is átvett. Hogy a szabályozás gyakorlati alkalmazása milyen problémákat vet fel, arra Detrekői Zsuzsa jogász Bányai Zsolttal közösen készített anyagában lényegében már rámutat:
hogyan szabályozza a videómegosztó a hétköznapi felhasználókat, ha a kormány gyűlöletkeltő üzeneteivel felületet vásárolhat?
A fenti anyag, illetve Detrekőinek a témában írt angol nyelvű cikke az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új uniós irányelvek hazai bevezetésével, illetve annak nehézségeivel foglalkozik. Például, hogy hogyan értelmezhető egy olyan tág és nehezen megfogható kategória, mint a “gyűlöletbeszéd”? Detrekői a kormány Stop Soros kampányát hozza példaként, amelyet rejtett antiszemitizmusa miatt kritizáltak. Hogyan járjon el egy moderátor – veti fel a kérdést Detrekői –, ha a kormány kampányában talál kivetnivalót?
Detrekői Zsuzsa (MTE) – Bányai Zsolt (Videa.hu): AVMS bevezetésének gyakorlati problémái (videómegosztó-szolgáltatások). Forrás
A nyilvánosan elérhető felhasználási feltételek szerint a Videára nem tölthető fel olyan videó, amelyek sértik más szerzői jogait, vagy megkülönböztetnek egyéneket és csoportokat faji, nemzetiségi, etnikai vagy vallási alapon. Emellett nem bátoríthat egészségre ártalmas anyagok használatára, vagy bűncselekmények elkövetésére.
A leírás szerint azonban az üzemeltetőknek nincs erőforrása folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy az egyes feltöltések megfelelnek-e az irányelveknek, így a felhasználókra hagyatkoznak abban, hogy jelentsék azokat a tartalmakat, amelyek szerintük szabályokba ütköznek.
Az álhíreket a “spam vagy félrevezető tartalmaknál” lehet jelenteni. Forrás: Videa
Az ellenőrizetlenül hagyott online fórumok veszélyei a vészhelyzetekben erősödnek fel, ilyenkor ugyanis – ahogy a COVID járvány idején láthattuk – az emberek egyre inkább hagyatkoznak az internetre, ahol megoldást és válaszokat keresnek. Ezért is fontos, hogy a platformok időben felismerjék és reagáljanak ezekre az igényekre.
A YouTube például a járvány kitörése óta egészségügyi szakértőkkel és szervezetekkel működik együtt annak érdekében, hogy a megbízható információk nagyobb láthatóságot kapjanak a felületen. Ennek eredményeképp 850 ezer félrevezető egészségügyi információt távolítottak el az oldalról 2020 októbere óta. Az eltávolítás okairól és a számokról pedig 3 havonta kimutatást készítenek. (A magyar videómegosztó esetében az egyetlen nyilvános felület a Reblog levelező, ahol a Videa termékmenedzsere válaszolja meg barátias hangvételben a Videának címzett felhasználói üzeneteket).
A független tényellenőrök és a kutatók azonban gyakran hangsúlyozzák, hogy a moderáció nemcsak a törlés-nem törlés közötti választásból áll, sokkal hatékonyabb például a megbízható információk előbbre sorolása. Ezért múlik sok a felületek algoritmikus ajánlásán, vagyis hogy milyen további videók megtekintésére invitálja a felhasználókat.
A Videa algoritmusa azonban, úgy tűnik, nem él ezzel a lehetőséggel: Bohár Dániel megafonos influenszer Soros-akta című filmje után például a következő videókat ajánlja fel:
Forrás: Videa
Összeszedtük azokat a témacsoportokat, amelyek a Videán a potenciálisan ártalmas kategóriába tartoznak:
Cikkünk megjelenése előtt több alkalommal fordultunk kérdéseinkkel a Videa termékmenedzseréhez, Bányai Zsolthoz, aki 2007 óta a cég munkatársa. Bányai a Videát jelenleg tulajdonló New Wave Media Group Kft. etikai kódexére hivatkozva utasította el a válaszadást, amely szerint “külsős megkeresésre csak a Kommunikációs Osztály, vagy az erre kijelölt személy reagálhat”. Az e-mailváltás során a két opció közül egyikhez sem kaptunk elérhetőséget. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy a videómegosztó platform hogyan ellenőrzi a közösségi irányelvek betartását, illetve hogy nagyságrendileg mennyi videót távolítanak el az oldalról és milyen témában. Míg átláthatósági jelentéseket a nagy tech vállalatok 2018 óta rendszeresen publikálnak, addig a hazai szolgáltatónál ilyennel a fennállása óta nem találkoztunk.
Illusztráció: ÁKTV, Videa.hu