Újra aktívan vlogol Tomcat, azaz Polgár Tamás. A magát egykor nemzeti liberálisként meghatározó radikális aktivista az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban osztott meg az elmúlt hónapokban több videót is: összesen több mint 10 órányi felvételt tett közzé, ezek összesen közel 380 ezres megtekintésnél járnak.
Tomcat saját elmondása szerint nem oroszbarát, csak “zavarják a hazugságok”. Videóiban azonban rendszeresen jelennek meg a puytini háborús propaganda motívumai és olyan hamis információk, amelyeket már korábban tényellenőrzők cáfoltak.
Ezek egy része a YouTube-on és a Facebookon jelent meg, azonban Tomcat szerint bizonyos témákat a nagy platformok cenzúráznak, így aktívan használja a különböző alternatív felületeket is (például a BitChute és Odysee videómegosztókat) és erre bátorítja a követőit is. Tomcat bizonyos témákról, például a bucsai mészárlásról vagy a mariupoli szülőotthon bombázásáról, inkább ezeken a kevésbé ismert felületeken beszél.
Polgár Tamás a 2000-es években bloggerként, és több provokatív akció szervezésével szerzett magának hírnevet.
2006-ban aktívan dokumentálta a tévészékház ostromát, ahol a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása és az MTV épületének megtámadásában játszott vezető szerepe miatt őrizetbe is vették, ám végül vétlennek találták. Ismertségét televíziós szereplései is előrelendítették, 2006 után számos alkalommal hívták meg például a TV2 reggeli műsorába, a Mokkába, Csiszár Jenő vagy Havas Henrik vendégeként. Volt olyan adás is, ahova fegyverrel pózolva, magát terroristaként bemutva érkezett.
2011-ben megalapította a Tolvajkergetők nevű csoportot, amely kihelyezett csalikerékpárok segítségével kapott el biciklitolvajokat, az akciókról videófelvételeket is készítettek. 2014-ben Tomcat egy ilyen eset során gázpisztollyal arcon lőtt egy férfit, 2015-ben pedig bántalmazta a Széna téren hagyott biciklit ellopó férfit (fejberúgta acélbetétes bakancsával). Az ügyészség önbíráskodás miatt emelt vádat, végül felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Polgár egy 2019-es videójában beszélt arról, hogy már két évvel korábban Kanadába költözött, ahol menedékjogot kért és kapott is.
Tomcat az emigrációban sem hagyott fel tevékenységével, ezek nagy része azonban az internetre költözött. Már korábban is aktívan vlogolt, a korábbi akciókat is bemutató “tolvajkergetok” YouTube csatornán (134 ezer követő), majd 2020 márciusától saját csatornát is indított (“Nem a Tolvajkergetők, 14,2 ezer feliratkozó), ahova kisebb-nagyobb időközönként, de rendszeresen tölt fel anyagokat.
Ezzel párhuzamosan alternatív videómegosztó platformokon is jelen van: 2019-2020 között a BitChute-tal, majd 2020 végétől az Odysee-vel próbálkozott. Ennek okaként a nagy tech platformok által alkalmazott “politikai cenzúrát” nevezte meg, amely szerinte egyszer a kommentszekció, másszor a videók moderálásával lehetetleníti el a közéleti témákkal kapcsolatos beszélgetést.
Polgár Tamás az alt-tech felületeken “Tomketisztán nagykövetsége” néven jelentkezik be, amelyet így jellemez:
“egy nagyon kicsi ország, jelenleg Észak-Amerikában. Lakossága egy fő. Államformája barátságos liberálfasizmus. A hivatalos államvallás a tomketizmus. […] Fő exporttermék: redpill. [...] Az ország kiváló kapcsolatokat ápol Kekisztánnal.”
Tomcat a névválasztással és a vlogokban tárgyalt témákkal is jelzi kötődését az egykori alt-right “mozgalomhoz”. Ez a főleg online létező politikai szubkultúra 2016-ban Donald Trump elnökké választásával vált széles körben ismertté és amerikai importtermékké Európában. Az alt-right internetes nyelvében a “Kekisztán” egy elképzelt ország, neve a “KEK” szóból származik, amelyet az online fórumokban az ironikus humor kifejezésére a LOL helyett kezdtek használni.
A Tomcat-vlogokban megjelennek az alt-right központi témái, így a cancel culture, a civilizációs hanyatlás vagy a fehér felsőbbrendűség, de Tomcat megszólalt a Black Lives Matter mozgalom, a koronavírus-járvány és Epstein pedofil ügye kapcsán is. Tomcat saját elmondása szerint az utóbbi időben “nyílt forráskódú hírszerzéssel” foglalkozik: “egyre több kedvem van az időmet azzal tölteni, hogy hülyeségek után túrjak a neten, olyan hírek után, amiket elhallgat a fősodratú média" - mondja egy videójában.
Tomcat egyszemélyes “médiaháborúja” egy internetes mémen, amelyen az alt-right egyik népszerű politikai kommentátora, Steven Crowder szerepel. Forrás: Igazságot a Tolvajkergetőknek, Facebook.
Tomcat a YouTube-on és az Odysee-n elérhető vlogjában az utóbbi 2 hónapban olyan témákat elemez, mint például a bucsai mészárlás és Mariupol ostroma, illetve külön adást szentel többek között az ukrán háborús bűnöknek is, illetve számbaveszi Oroszország stratégiai jövőjét. A videóiban gyakran említi a putyini háború propaganda fő narratíváit és olyan elméleteket, amelyek Ukrajna, illetve Amerika manipulatív szerepét hangsúlyozzák a háborúban.
A bucsai mészárlásról szóló részben például olyan bizonyítékokat vonultat fel, mint például a város polgármesterének, Anatolij Fedoruknak a videóját, amelyben arról beszél, hogy az oroszok elhagyták a területet. Tomcat ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy már sokan rámutattak: a polgármester “egyetlen szóval sem említette, hogy százszámra hevernének halottak az utcán, mindössze örül neki, hogy oké, elmentek”. Ez a narratíva a magyar oldalakon is sokáig erősen terjedt, itt írtunk a jelenségről bővebben.
A “Mit ígért a NATO, és léteznek-e a biolaborok?” című adásban Tomcat is sorra veszi azokat az állításokat, amelyek szerint a szervezet megígérte, hogy nem terjeszkedik “kelet felé egyetlen hüvelykkel sem”, vagyis Oroszország irányába. Erről a témáról, illetve arról, hogy miért sántít Putyin érvelése, amikor erre az egyezségre hivatkozik, itt írtunk bővebben.
A biolaborokkal kapcsolatban pedig Tomcat is megismétli például azokat az “alapokat”, amelyekre építve a biofegyverek elmélete kezdett terjedni. Például, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna között 2005-ben valóban született olyan együttműködés, amelynek értelmében Ukrajna pénzügyi és szakmai segítséget kapott az USA-tól biológiai laboratóriumainak modernizálására, és olyan biológiai kutatások végzésére, amelyek hozzájárulhatnak járványok kitörésének sikeres megakadályozásához. Emellett azonban tényként kezel olyan, nem igazolható állításokat is, mint például azt, hogy Ukrajna ezekben a laborokban nemcsak békés célú kutatásokat végez, hanem biofegyvereket is gyárt, ráadásul mindennek a finanszírozásában Hunter Bidennek, Joe Biden amerikai elnök fiának is szerepe volt. A Kreml által terjesztett állítás egyébként március végén a magyar kormányközeli lapokban is végigfutott. Erről, és a biolaborok hátteréről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A több mint 10 órányi videóanyagban több hamis vagy félrevezető információ is elhangzik, amelyeket már korábban különböző tényellenőrző portálok cáfoltak, ezek közül szemléltetésként válgattunk néhányat:
A fentebb említett példákkal kapcsolatban kerestük Tomcatet is, többek közt azt szerettük volna megtudni, hogy a bemutatott cáfolatok hatására tervezi-e, hogy módosít a videóin. Érdemben nem válaszolt megkeresésünkre.
De miért van az, hogy míg egyes témákról a legnagyobb közösségi oldalakon is fellelhetőek videói, másokat csak a kevésbé ismert platformokon tesz közzé?
Tomcat az egyik videójában (amelyben egyébként “a propaganda és az agymosás” témáját járja körül, és arról beszél, hogy szerinte az amerikaiak és az ukránok hogyan manipulálják a közvéleményt) elmeséli, hogy egy korábbi videóját a YouTube törölte.
“Miért törölte? Nos, arról a következő indoklást kaptam: gyűlöletbeszéd. Tehát az lenne a gyűlöletbeszéd szerintük, hogy mit ígért a NATO, és léteznek-e a biolaboratóriumok. Talán emlékezhettek rá, hogy amerikai kormányzati dokumentumokat mutattam be ebben a blokkban, nos ilyet nem szabad bemutatni, mert megsértődik a Google.”
(A Facebook szűrőjén egyébként ugyanez a videó nem akadt fenn. Ahogy arra Tomcat is rámutat a YouTube-ról törölt videót a Facebookon továbbra is meg lehet nézni az Igazságot a Tolvajkergetőknek oldalon.)
Ahogy Tomcat esete is rámutat, a mainstream közösségi média alkalmazások az utóbbi években egyre szigorúbb irányelveket vezetnek be az álhírek, az összeesküvés-elméletek vagy a gyűlöletbeszéd online formáinak megfékezésére. Ezt sokszor nem önként teszik, de a társadalmi felelősségvállalás és a rájuk irányuló közfigyelem miatt kénytelenek a szabályozásra erőforrást fordítani. Az olyan események, mint a Capitolium 2021. január 6-i ostroma az Egyesült Államokban, a globális koronavírus-járvány vagy a február vége óta zajló orosz-ukrán háború ugyanis rávilágítottak arra, hogy az ilyen típusú tartalmak valós veszélyt jelentenek.
Az ártalmas vagy megtévesztő tartalmak megszaporodása ellen sokféleképpen el lehet járni. A Facebook például úgy védekezik, hogy lejjebb csavarja a problémás tartalmak vagy fiókok elérését (“shadow ban”), a YouTube pedig megvonhatja a finanszírozási lehetőségeket a csatornáktól, sőt a legrosszabb esetben el is távolíthatja a videókat vagy azok készítőit. A YouTube az orosz invázió óta 70 ezer videót és 9000 csatornát törölt a felületéről, többek között olyanokat, amelyek a háborút “felszabadítási küzdelemként” tüntették fel.
Azok, akiket a nagy platformok valamilyen módon moderálnak, ma már azonban széles skálán válogathatnak a különböző “cenzúramentességet” ígérő közösségi hálók vagy videómegosztók között, ezek közül Magyarországon is egyre több ismert.
Az Odysse-re, a BitChute-ra vagy a Rumble-re például saját készítésű videókat vagy livestreameket lehet feltölteni. Ezek az oldalak itthon a koronavírus-járvány idején futottak fel, amikor a YouTube aktívan kezdte eltávolítani az alternatív gyógymódokra és egészségügyi információkra vonatkozó tartalmakat. A BitChute-ra például a tavalyi évben a Similarweb adatai alapján a legnagyobb forgalmat az Orvosok a tisztánlátásért elnevezésű oltásellenes szervezet honlapja generálta, míg az Odysee-re ugyanebben az időszakban a Mi Hazánk szintén vírustagadással kampányoló elnökének, Toroczkai Lászlónak a weblapja.
Az orosz-ukrán háború kapcsán az alternatív platformok iránt pedig újra megnőtt a kereslet, Tomcat is több ilyen platformot használ párhuzamosan, változó sikerrel.
“[...] a Facebook a kommenteket törli, a YouTube meg a videókat, úgyhogy mindenki maradjon az Odysee.com-on, előbb-utóbb meg fog nőni ez a platform"
- jegyzi meg egy helyen (ebben a videóban, 2’30”-tól) Tomcat utalva arra, hogy az általa készített tartalmak közlését vagy “kibeszélését” a nagy platformok milyen módon akadályozzák.
Az Odysee 2020 végén indult videómegosztó oldal, amelynek felülete szinte teljesen megegyezik a YouTube-éval: a felhasználók videókat tölthetnek fel, a nézők pedig kedvelhetik azokat, kommentelhetnek, a kezdőlapon pedig a felkapott videókat listázzák. Azonban vannak különbségek is, amelyek kedveltté teszik az oldalt különféle szélsőjobboldali tartalomgyártók között: a videómegosztó közösségi irányelvei közt szerepel, hogy például „egy adott csoporttal szembeni gyűlöletet vagy erőszakot szító tartalom”, vagy éppen „terrorizmust népszerűsítő tartalom” nem engedélyezett a platformon, mégsincs jogi következménye annak, ha ezek megjelennek az oldalon. Ráadásul a videókat is nehezebb eltávolítani az oldal által használt blockchain technológia miatt.
Talán nem véletlen, hogy ezt a csatornát használja például a politikai korrektség ellen harcoló és Orbán Viktorral is eszmét cserélő Jordan Peterson, vagy az összeesküvés-elméleteket terjesztő Elijah Schaffer, aki a Capitolium ostromában is részt vett. (Módosítás: 2022. május. 27. 16:13, a példák felsorolásánál utólag töröltük a "szélsőséges nézeteikről ismert" személyek minősítést, mert ez nem minden esetben állta meg a helyét.)
Az alt-tech platformok a nemlétező vagy alacsony szintű szabályozás miatt melegágyai a szélsőséges véleményeknek és az összeesküvés elméleteknek. Ezeknek a felületeknek a jelenléte azonban nem csökkenti a népszerű közösségi oldalak vonzását, hiszen itt van a legnagyobb számú közönség (Az alternatív videómegosztók pedig technikailag sem tökéletesek: a BitChute például nem tud HD felbontást kezelni, és előfordul, hogy a kommenteket a felhasználók más userek nevében is közzé tudják tenni.)
A Facebook-on vagy YouTube-on kínált “light” tartalmak így arra jók, hogy felkeltsék az érdeklődést a téma iránt, amihez a további, radikálisabb információkat a Rumble-ön, az Odysee-n vagy a Telegramon lehet beszerezni - ahogy például Tomcat is igyekszik “átterelni” a nézőit egyes témák esetében.
A Youtube-os videók nézettségével az Odysee nem tudja felvenni a versenyt, a megtekintések száma azonban viszonylag emelkedik, amikor a népszerű videómegosztón nem elérhető ugyanaz a tartalom.
Tomcatet levélben kerestük, hogy a cikkben kiemelt példákkal kapcsolatban megszólaltassuk. Kíváncsiak voltunk többek között arra, hogy milyen forrásokra támaszkodva ellenőrzi, hogy az egyes, általa tényként kezelt információk valósak-e, és tervezi-e, hogy a fentebb bemutatott esetekben korrigálja a videóiban elhangzottakat. Emellett rákérdeztünk arra is, hogy miért vált elérhetetlenné néhány, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos videója a YouTube-on, mi alapján dönt arról, hogy az egyes videókat mely platformokon teszi közzé, és mennyiben érintette hátrányosan az, hogy a YouTube korlátozza a hirdetési lehetőségeket azon csatornák esetében, amelyek az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tartalmakat tesznek közzé.
Válaszul mindössze ennyit írt:
Szerzők: Diószegi-Horváth Nóra - Német Szilvi
Címlapi kép: Nem a Tolvajkergetők / YouTube
