A 2022-s országgyűlési választások után egy addig szokatlan gyakorlatot honosított meg a közmédia: havi összesítést közölt arról, hogy hány ellenzéki politikust hívtak meg a műsoraikba, és közülük hányan fogadták el a meghívást.
Mindez már csak azért is szemet szúrhatott a sajtó belügyei iránt érdeklődőknek, mert az elmúlt években több ellenzéki párt és politikus is bírálta a köztévét, amiért látványosan mellőzik őket: kevesebb megszólalási lehetőséget biztosítanak nekik, mint a kormánynak, illetve a Fidesz-KDNP politikusainak, a róluk szóló anyagok pedig jellemzően negatív hangvételűek. Tavaly márciusban a magyar közmédia által terjesztett orosz propaganda elleni tüntetésen például több ellenzéki politikus is felszólalt, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig egyenesen úgy fogalmazott:
„Nincs szabad választás, ahol agymosás folyik 12 éve, ahová nem engedik be az ellenzéket a közmédiába”.
A 2022-ben mintegy 130 milliárd forintnyi közpénzből működő közmédia a 2018-as és a 2022-es választási kampányidőszak között összesen 18 alkalommal szerepelt ellenzéki politikus az MTVA valamelyik műsorában.
A kampányidőszak más eset: ilyenkor a közszolgálati televíziónak biztosítania kell 5 perc műsoridőt minden jelölő szervezetnek. Így esett, hogy a 2022-es országgyűlési választáson a hatpárti szövetség (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP és a Párbeszéd) közös miniszterelnök-jelöltjeként Márki-Zay Péter kapta meg az 5 percet.
Más kérdés, hogy ugyanebben az időszakban a hatályos törvények szerint lett volna minden pártlistát állító pártnak és pártszövetségnek összesen 78 perc 20 másodpercnyi ideje, hogy politikai hirdetést sugározzon a Duna TV-n és a Kossuth Rádión. A hatpárti szövetség ezzel a lehetőséggel nem élt, vagyis több mint egy órányi lehetőséget hagyott ki, hogy a közmédiában szóljon a választópolgárokhoz.
Kiegyensúlyozottságról azonban így sem lehetett beszélni, ezzel kapcsolatban ráadásul nem csak ellenzéki oldalról érkezett kritika. Igaz, már csak a választások után, de bírálta a közmédia elfogultságát Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata nevű jobboldali hetilap szerzője is:
„Akkor most, a számomra is örvendetes negyedik kétharmad után veszek egy nagy levegőt, és kimondom azt, amit a jobboldalon is mindenki tud: a magyar közszolgálati televízió politikai elfogultsága tarthatatlan” - írta a Facebookon.
Ennél egy fokkal óvatosabban fogalmazott Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, aki az Azonnalinak azt nyilatkozta:
„A közmédia kiegyensúlyozottságán szerintem érdemes változtatni, de ez mindig kétirányú feladat. Aki azonban ezzel magyarázza a választás végeredményét, főleg annak mértékét, az becsapja magát.”
Nem is kellett sokat várni a változtatásra: nagyot fordult a világ a negyedik kétharmados Fidesz-KDNP-győzelem után. Szó szerint záporozni kezdtek a meghívások az ellenzéki politikusokra. A közmédia pedig a meghívásokról heti beszámolókat kezdett készíteni (itt található az összes). A dokumentáció rögtön 2022. 14. hetében, április 4-ével kezdődött, és egy éven keresztül tartott. Az utolsó összesítés szerint így álltak egy év után:
“A 2022. április 3-i választásoktól 2023. április 2-ig folyamatosan hívtuk, kerestük a frakcióval rendelkező és nem rendelkező ellenzéki pártokat, volt baloldali miniszterelnököt, pártelnököket. Az időszak alatt összesen 6764 meghívást küldtünk műsorainkba.”
Az ellenzéki politikusok összesen 161 alkalommal fogadták el a meghívást, 6603 esetben viszont nem jelentek meg.
Az első látásra is nagynak tűnő szám (ha visszaosztjuk egy évre arányosan, napi 18,5 meghívás jön ki) azonban nem egyenlően oszlik el a frakcióval rendelkező és nem rendelkező pártok, a “volt baloldali miniszterelnök” és a pártelnökök között.
Ahhoz, hogy átláthassuk, hogyan aránylik a köztévébe szóló meghívások száma az egyes pártok súlyához, táblázatban összesítettük, hogy hány mandátummal rendelkeznek az Országgyűlésben – vagyis mekkora részt vállalnak a népképviseletből a parlamentáris demokrácia elvei alapján.
A meghívottak közt vannak továbbá olyanok is, akik indultak ugyan a 2022-es országgyűlési választáson, de a választási küszöböt nem érték el, és olyanok is, akik egyáltalán nem indultak, vagy csak később alakultak, ezért mandátummal nem rendelkeznek, valamilyen okból mégis szerepeltek a köztévé meghívottai között.
Így például a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra lehetett ikszelni 2022 április 3-án, össze is gyűjtöttek 185 052 szavazatot, az összes leadott szavazat 3,27 százalékát.
A Gattyán György által a választás előtti évben összerántott Megoldás Mozgalom (MeMo) szintén rajta volt a szavazólapon, ám mindössze 58 929 szavazatot (1,04%) sikerült összegyűjteniük.
Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) országos listát nem, csupán 49 egyéni jelöltet indított, jellemzően 0 és 1 százalék közti eredményeket értek el. A párt akkori alelnöke, és a mozgalom húzóneve, Szanyi Tibor például saját körzetében (Budapest XVI. kerület) 393 szavazatot szerzett.
Érdekesség, hogy bár Szanyiék pártjával ellentétben még országos listán is lehetett szavazni a Gődény György által vezetett Normális Pártra (39 720 szavazatot meg is szereztek), azonban a közmédia őket nem vette fel a hívogatandó ellenzéki pártok listájára.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) a hatpárti szövetség miniszterelnök-jelöltjét adta, Márki-Zay Péter személyében.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a közmédiába 430 alkalommal meghívott A Nép Pártján Mozgalom hivatalosan csak 2022. december 23-a óta létezik, ekkor jelentette be a Jobbikból korábban kiugró Jakab Péter, hogy bírósági végzésük is van a mozgalom bejegyzéséről. Mivel ő a legismertebb arca a mozgalomnak, kizárólag őt hívta a közmédia a műsoraiba (a meghívást eddig egyetlen alkalommal sem fogadta el), az Országgyűlésben azonban független képviselőként végzi munkáját, frakcióba a Jobbikból való távozása után nem ült be. A Nép Pártján mindennek ellenére bő 3 hónap alatt kapott 430 meghívást.
Néhány érdekesség a közmédia meghívási gyakorlatából:
Az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy az egyes pártoknak hány meghívást küldött ki a közmédia, és ebből ki mennyit fogadott el.
Az tehát látható, hogy 2022. április 4. és 2023. április 2. közt jelentős mennyiségű meghívót küldött ki a közmédia – ez azonban nem áll összhangban az egyes pártok támogatottságával, illetve közéletben betöltött pozíciójával.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az egyes pártok mi alapján fogadják el a meghívásokat, és mi alapján mondanak nemet. Ezért a közmédia listáján szereplőktől e-mailen kérdeztük meg, hogy mi az álláspontjuk a közmédiába szóló meghívásokkal kapcsolatban.
A válaszokból különböző stratégiák rajzolódak ki.
Egyes pártok a közmédia elfogultságára hivatkozva egyáltalán nem, vagy csak kivételes alkalmakkor fogadják el a meghívásokat, míg mások fontosnak tartják, hogy azokat a választópolgárokat is elérjék, akik a közmédia műsoraiból tájékozódnak.
Azt többen is jelezték, hogy a nagyszámú megkeresések “sablonlevelekből” állnak, azaz ugyanazt a meghívást kapják a politikusok napról-napra, ráadásul “csomagban”, vagyis egyszerre szól egy meghívás az M1 Ma reggel és a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsoraiba. Jellemző ezekre a meghívásokra, hogy témamegjelölés nélkül érkeznek, és időnként azt sem veszik figyelembe, hogy egy adott politikus esetleg már nem is tölti be azt a pozíciót, amely alapján felkérték a szereplésre. És többen is jelezték: nem tudnak annyi megkeresésről, amennyit a közmédia állít.
De vegyük sorra a pártokat.
A párt összesen 888 meghívást kapott, 887 alkalommal nem jelent meg, 1 alkalommal vett részt valamelyik műsorban.
A DK elküldte nekünk azt a levelet, amit az MTVA-nak is, és amelyben tájékoztatták a közmédiát az M1-ben való szereplésekkel kapcsolatban:
"Önök ismerik több független elemző véleményét, melyet mi is osztunk, mely szerint az MTVA tevékenysége semmilyen értelemben nem felel meg a független, elfogulatlan köztájékoztatás követelményének. Elfogultságukat, durva, egyoldalú politikai befolyásoltságukat nem lehet, nem szabad eltakarni azzal, hogy egy-egy alkalommal kormánnyal kritikus közéleti szereplőket is behívnak műsoraikba. Ha elfogadnánk a meghívásaikat, az az MTVA hazugságainak leplezését segítené."
Arra is rákérdeztünk, mi volt az egyetlen alkalom, amikor mégis eleget tettek a meghívásnak.
“A távolmaradásunk okát időről időre demonstrálnunk kell, ezért vett részt Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese az M1 Ma Reggel című adásában 2022. július 28-án, ahol az Orbán-kormány megélhetési válságot okozó súlyos rezsiemeléséről beszélt, hogy leleplezze az orbáni propaganda hazugságait a rezsicsökkentésről. A riporter az adás során nem kérdezett, csak folyamatosan az orbáni propaganda hazugságait ismételgette és többször is belefojtotta a szót az interjúalanyba. Vagyis Arató Gergely szereplésével bizonyítottuk be újra, hogy az MTVA nem közszolgálati médium, csupán egy politikai megrendeléseket teljesítő propagandagyár.”
A párt összesen 718 meghívást kapott, 702 alkalommal nem jelent meg, 16 alkalommal vett részt valamelyik műsorban.
Kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk:
“A 2022. április 3-i választásokat megelőzően a közmédia gyakorlatilag egyáltalán nem kereste sajtóosztályunkat, szinte egyáltalán nem biztosítottak megjelenési lehetőséget számunkra. A választásokat követően valóban megszaporodtak a meghívások, azt a látszatot keltve, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtanak, azonban ezeknek vélhetően nem a hiteles tájékoztatás az elsődleges célja. Ennek ellenére az elmúlt időszakban többször is eleget tettünk a felkéréseknek.”
A párt álláspontja szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz minden választópolgárnak joga van, ezért csak olyan esetekben utasítják vissza a médiaszereplést, “ha annak célja kifejezetten konzervatív közösségünk lejáratása vagy amennyiben az adott időpontban a kért politikusunk választókerületi vagy parlamenti elfoglaltsága miatt nem tud megjelenni” - írták megkeresésünkre.
A párt összesen 2964 meghívást kapott, 2960 alkalommal nem jelent meg, 4 alkalommal vett részt valamelyik műsorban.
Az MSZP jelezte, hogy a tavaly áprilisi választásokat megelőzően a közmédia nem kereste politikusaikat.
“A választások óta minden nap automatikusan kapott levelet Kunhalmi Ágnes társelnök, Tóth Bertalan frakcióvezető, Hiller István választmányi elnök és Vajda Zoltán, a Költségvetési Bizottság elnöke, valamint a sajtóosztály azzal, hogy bármelyik politikust szívesen látják. Egy alkalommal nem tettek még fel konkrét kérdést vagy témajavaslatot.
Hogy mennyire automatikusak voltak ezek a levelek, azt jól mutatja, hogy a tavaly októberi tisztújítás óta nem vette észre a közmédia, hogy az MSZP férfi társelnöke már nem Tóth Bertalan, hanem Komjáthi Imre, utóbbi nem kapott azóta sem levelet.
A múlt idő oka pedig, hogy mióta elkészítette az összegzést a közmédia, és leírták, hogy ők 2964 alkalommal hívták politikusainkat, április 2. óta ismét egy darab megkeresést nem kaptak az MSZP politikusai a közmédiától. Ez teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy csak egy színjátékot folytatnak, de valójában nem kíváncsiak az ellenzék véleményére.”
A sajtóosztály kérdésünkre azt írta: élnének a meghívással, “ha érdemi párbeszédre kerülhetne sor, élő műsorban, ahol nem tudják vágásokkal manipulálni a szöveget, ilyenre jelenleg viszont, főleg, hogy már felkéréseket se kapunk, nem látunk lehetőséget a közmédiában.“
A párt összesen 920 meghívást kapott, 910 alkalommal nem jelent meg, 10 alkalommal vett részt valamelyik műsorban.
“A közmédia eddig 6 érdemleges megkeresést küldött a számunkra – ha a naponta, kopipészttel küldött sablon leveleiket nem számoljuk – az elmúlt időszakban, amelyből a Momentum néggyel tudott élni. Azokban az esetekben, amikor nem éltünk a meghívásukkal, egyszer a közmédia által fixen megadott időpont nem volt megfelelő számunkra, és változtatásra nem volt lehetőség, a másik esetben pedig még nem sikerült megtalálni a megfelelő időpontot.”
A párt sajtóosztálya szerint a nagyszámú megkeresés abból fakad, hogy a meghívások az M1 reggeli műsorába, utána pedig a Kossuth Rádió reggeli műsorába szólnak. “Az elküldött e-maileket a fenti számok alapján a közmédia külön megkeresésként kezeli, holott ezek a valóságban mindössze néhány valós meghívást takarnak, amelyekre egyébként több alkalommal visszajeleztünk telefonon, hogy például mikor lehet a megvalósulásuk lehetséges – ettől függetlenül a mailek mindennap érkeztek.”
Érdekességként kiemelték, hogy az első megkeresések egyike a Momentum parlamenti képviselőjének, Szabó Szabolcsnak szólt, a levelükben azonban csak az M1-es meghívás szerepelt, a Kossuth Rádióba szóló nem, a politikus számára ott jelezték, hogy egy következő stúdióban is várják, majd átkísérték.
Azt az MSZP-hez hasonlóan a Momentum is jelezte, hogy a közmédiának nem sikerült valós időben lekövetnie a párton belüli pozíciócseréket: tavaly nyáron még hetekig Fekete-Győr Andrásnak címezték a fracióvezetőnek szóló meghívókat, miközben már Gelencsér Ferenc vette át ezt a feladatot.
Így is igyekeznek eleget tenni a meghívásoknak, mert mint írták, “így lehetősége nyílik az M1 nézőinek és a Kossuth Rádió hallgatóinak arra – ugyan csak 5 percben –, hogy a valósággal is szembesüljenek ezekben a műsorokban.”
A párt összesen 26 meghívást kapott, és minden alkalommal el is fogadta azt.
A Mi Hazánk válaszában úgy fogalmazott: “képviselőink igyekeznek minden sajtóorgánum megkeresésének eleget tenni, ezért mentünk el a közmédia meghívásaira is.”
A párt sajtóosztálya azonban emlékeztetett arra is, hogy a választások előtt minimális megszólalási lehetőséget kaptak a közémédiában. “Miután tavaly áprilisban bejutottunk a Parlamentbe, számottevően megnőtt az érdeklődés a Mi Hazánk iránt, így a választás utáni hónapokban jóval több meghívást kaptunk a közmédiától is, ez a tendencia azonban nem tartott sokáig, pár hónap után ismét jelentősen visszaesett a meghívások száma.” Emellett azt is jelezték:
“az összes médium, így a közmédia is messze a választási eredményünk alatti megjelenési arányt biztosít a Mi Hazánknak”.
A párt összesen 666 meghívást kapott, ezek közül egyet sem fogadott el.
A párton belül válaszuk alapján nincs jelenleg olyan döntés, hogy bemenjenek a közmédia műsorába. Mint írták:
“Álságos és gyomorforgató, hogy amíg hosszú évekig egyáltalán nem hívták meg az ellenzéki pártok politikusait a minden magyar adófizető pénzéből működő közmédia műsoraiba, az ily’ módon súlyosan befolyásolt választás után (!) „ajándékperceket” kezdtek dobálgatni nekik. Nem beszélve arról, hogy a Párbeszéd – ZÖLDEK részére érkezett „meghívások” valójában ugyanazokat a naponta érkező, automatikus elküldött, sablon-e-maileknek tűnő leveleket jelentették.”
Emellett szintén kiemelték, hogy a közmédia feléjük érkező meghívásai “kampányszerűek (voltak), műsoraik pedig továbbra sem a széles körű, objektív tájékoztatást, a valós, az ország lakosságát érintő problémáknak teret adó beszélgetések és viták megteremtését szolgálják.”
A párt összesen 82 meghívást kapott, 22 alkalommal nem jelent meg, 60 alkalommal vett részt valamelyik műsorban.
Az LMP-nél pártszinten az az álláspont, hogy minden sajtóorgánum megkeresésének igyekeznek eleget tenni, legyen az kormánypárti vagy független, így a közmédiába szóló meghívásokat is hasonlóan kezelik. Mint válaszukban írták:
“az elmaradt szereplések oka az volt, hogy a felajánlott időpontok nem feleltek meg minden esetben, azonban sajtóosztályunk szinte minden alkalommal ajánlott alternatív időpontjavaslatot, vagy másik szereplőt a közmédia műsoraiba. A jövőre nézve abban reménykedünk, hogy a közelgő kampányidőszakban is ugyanilyen nyitottság lesz a közmédia részéről az ellenzéki politikusok szerepléseivel kapcsolatban.”
A párt összesen 36 meghívást kapott, 8 alkalommal nem jelent meg, 28 alkalommal vett részt valamelyik műsorban.
Az ISZOMM sajtóosztálya kérdéseinkre válaszolva úgy fogalmazott: minden sajtómeghívást készséggel elfogadnak.
A közmédia összegzésével ellentétben azonban – mint írták – nincs tudomásuk arról, hogy 36 alkalommal hívták volna őket a műsoraikba.
“Emlékeink szerint inkább 4-5 alkalomról lehet szó, amelyet alkalmasint megduplázhatunk, hiszen egy-egy ilyen helyzetben az M1 és a Kossuth Rádió rendszerint rögtön egymást követően biztosít megszólalási lehetőséget, egyazon épületen belül. Olyan viszont biztos nem történt, hogy meghívást visszautasítottunk volna.”
Az ISZOMM jelezte: “az ellenzéki és a kormányoldalhoz kötődő médiaszerepléseink hozzávetőlegesen egyensúlyban vannak”, továbbá hozzátették: “az általunk elért közmédiás felületekkel alapvetően elégedettek vagyunk, jóllehet nyilván örülnénk a gyakoribb szereplési lehetőségeknek.”
A párt összesen 12 meghívást kapott, amelyet minden alkalommal elfogadott.
A MeMo kérdéseinkre nem válaszolt.
A párt összesen 12 meghívást kapott, 10 alkalommal nem jelent meg, 2 alkalommal vett részt valamelyik műsorban.
“Mivel bármilyen televízióban nagyon ritkán kapunk megjelenési lehetőséget, egyáltalán nem zárkózunk el a meghívásoktól. A Kutyapárt minden irányban kritikus attitűdje miatt a kormány propagandamédiájánál (és a közmédia is az) mindig fennáll annak az esélye, hogy csak más ellenzéki szereplők ún. fikázása céljából hívnak be minket” – írták válaszukban.
Az MKKP is jelezte, hogy nem találtak annyi megkeresést, amennyit a közmédia tüntetett fel összegzésében:
“A kötelező 5 perces kampánybeli Brutis megjelenésen túl 2 (a gyakorlatban 4) megkeresésről tudunk e-mailben, de telefonon sem találtuk továbbiaknak nyomát.”
Az első invitálást 2022. április közepén fogadták el, a Ma reggel című műsorba szólt, és bár aznapra a Kossuth Rádióba is kaptak meghívást “afféle közmédia-csomagként”, annak idő hiányában nem tettek eleget.
“A második ilyen csomagot május első felében kaptuk, szintén az M1 és a Kossuth reggeli műsorába, a témát a Kutyapárt jövőbeli tervei képezték volna. Hosszas levelezés után Kovács Gergő társelnök végül nem tudott elmenni, és mire ez kiderült, már nem volt, aki helyettesítse. Ha a tévés mellett a rádiós felkéréseket korrekten külön meghívásoknak vesszük, akkor ez utóbbi, májusi levelezés összes válasz-viszontválasz mailjét összeadták az MTVA-sok, úgy kijöhetett az állítólagos 12 megkeresés” - írták.
“2022. májusa óta pedig tudtunkkal senki sem jelentkezett nálunk a közmédiától.”
Márki-Zay Péter mozgalma összesen 10 meghívást kapott, 8 alkalommal nem jelent meg, 2 alkalommal vett részt valamelyik műsorban.
Az MMM kérdéseinkre nem válaszolt.
A párt összesen 430 meghívást kapott, ezek közül egyet sem fogadott el.
A párt alapítója, Jakab Péter válaszában úgy fogalmazott:
“Magyarországon jelenleg nincs közmédia. Propaganda van, ahová ellenzéki politikus csak statisztának mehet. Ha nem így lenne, a választások előtt hívtak volna, nem utána. A Nép Pártján Mozgalom nem lesz a rezsim statisztája.”
Mindez leginkább akkor lenne kontextusba helyezhető, ha tudnánk, hogy a kormánypárti politikusok hány meghívást kapnak, és ebből mennyit fogadnak el - erről azonban egyetlen beszámolóban sem olvashattunk az elmúlt egy évben (sem).
Abban, hogy valamilyen képet mégis kapjunk a közmédiában szereplő politikusokról, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendszeresen közzétett havi összegzése segíthet, amelyben a politikusok médiaszereplési gyakoriságát és annak milyenségét vizsgálják az említések, interjúk száma, a megnyilatkozások műsorideje, a bemutatásuk és mondanivalójuk témája alapján.
Ez egy jóval összetettebb elemzés, amely nem kizárólag az M1 és a Kossuth Rádió egyes műsoraira terjed ki, épp ezért összehasonlításként is szolgálhat a tekintetben, hogy a közmédiában és mondjuk az RTL Klubon vagy az ATV-ben mennyit szerepelnek a kormánypárti, és mennyit az ellenzéki politikusok.
Az alábbi táblázatban az NMHH összesítése látható arról, hogy egyes csatornák hírműsoraiban hogyan oszlott meg az egyes politikusok közt a beszédidő 2023. márciusában. Ami látható: a közmédiában és a kormánypárti csatornákon a Fidesz és a KDNP politikusai beszélnek túlnyomó többségben (extrém eset a TV2, ahol több mint 80 százalékban fideszes politikusok szólaltak meg, miközben az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Mi Hazánk egy másodpercet sem kapott, a Párbeszéd 0,1 százalékát birtokolta a megszólalásoknak, a legláthatóbb pedig a DK volt, 1,7 százalékkal).
A közmédiának az alábbi kérdéseket tettük fel a témával kapcsolatban:
1. Arról vezettek-e statisztikát, hogy kormánypárti politikusokat milyen számban hívtak meg, és hányan fogadták el a meghívást? Ha igen, akkor ezt a listát miért nem tették közzé?
2. 2023. április 2. óta egyáltalán nem frissül a meghívásokról szóló dokumentáció. Mi ennek az oka? Küldenek-e meghívásokat hasonló gyakorisággal, mint korábban az egyes ellenzéki pártoknak? Ha nem, miért nem?
Az MTVA sajtóosztályától kapott válasz főbb megállapításai:
Aki szeretné teljes egészében elolvasni a választ, alább megteheti.
“Tisztelt Diószegi-Horváth Nóra!
Mindenekelőtt megragadjuk az alkalmat, hogy gratuláljunk a szerkesztőségüknek ahhoz, hogy az Európai Unió a költségvetésük több mint 70 százalékát kitevő, rendkívül bőkezű támogatást biztosít úgynevezett „tényellenőrző” tevékenységük finanszírozására.
A kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a hírháttér műsorok szerkesztősége a kormánypárti meghívásokról is vezet statisztikát. Tekintettel az Önök közmédiával szembeni elfogultságára – amelyről kiadójukkal és társoldalaikkal együtt számos alkalommal bizonyítékkal szolgáltak – a kimutatásokat nem küldjük meg.
Felhívjuk figyelmét, hogy a 2022. évi országgyűlési választásokat követő egy évben 6764 alkalommal hívtuk a közmédia rádiós és televíziós hírháttér műsoraiba az ellenzéki pártokat, illetve képviselőiket, akik mindössze 161 alkalommal tettek eleget a meghívásnak.
A Demokratikus Koalíció részére például 888 meghívót küldtünk, és ebből mindössze egyszer éltek a lehetőséggel, de nem sokkal jobb az arány az MSZP esetében sem, hiszen a 2964 megkeresés esetében 4 alkalommal delegáltak megszólalót. A Jobbik a nekik címzett 718 invitációból 16 témánál érezték fontosnak, hogy közöljék álláspontjukat, miközben például a Párbeszéd-Zöldek a több mint 600 meghívás ellenére egyszer sem küldtek megszólalót.
Meghívási statisztikáinkat azért tettük hétről hétre közzé, hogy egyértelmű nyilvános bizonyítékként szolgáljanak az ellenzéki pártok hazugságaira, hiszen miközben folyamatosan érkeztek a pártokhoz a meghívásaink, hónapokon keresztül azt a hazugságot ismételgették, hogy ők nem kapnak megszólalási lehetőséget a közmédiában.
Tekintettel arra, hogy az ellenzéki pártok a meghívásainkra távolmaradással demonstráltak, az összefoglalók közzétételi gyakorlatával felhagytunk. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy ez nem jelenti a meghívások felfüggesztését. A hír és hírháttér műsorok szerkesztősége folyamatosan próbálja az ellenzéki pártok képviselőit a politikai aktualitásoknak alapján meghívni a stúdiókba.
Egyúttal felhívjuk a lakmusz.hu tényellenőrnek titulált munkatársai figyelmét, hogy valójában az ellenzéki politikusokat kellene számon kérniük, miért nem reagáltak a folyamatos meghívásra.
Bízunk abban, hogy nagymértékű elfogultságuk mellett is érthetővé válik a Lakmusz oldal számára, hogy milyen okkal szüntettük meg a meghívások statisztikájának közlését. Még ha egy „tényellenőrző újságírónak” nagy nyilvánosság előtt lehetetlen is lenne beismerni, Ön és kollégái pontosan tudják, hogy miért voltak hamisak azok az állítások, amelyek az elmúlt időszakban a közmédia diszkreditálására szolgáltak mind az ellenzéki politikusok, mind az őket kiszolgáló ellenzéki médiumok részéről.
Munkájukhoz sok sikert kívánunk!
Üdvözlettel,
MTVA Sajtó és Marketing Iroda“
Címlapkép forrása: M1- Híradó
