„Brüsszel alázatos szolgái” – így szól a Fidesz fő kampányszlogenje a június 9-i európai parlamenti választás előtt.
Az ellenzéki politikusokat a háború, a migráció és a „gender” ügyében az EU kiszolgálóiként ábrázoló plakátok az egész országot ellepték. A Fidesz a Facebookon is rengeteg pénzért, a Meta hirdetéstárának május 8-i adatai szerint legalább 19 millió forintért hirdetett két, a témában forgatott kampányvideót (ezt, illetve ezt).
Fotó: Kisbenedek Attila/AFP
A plakátok és a videók vagy egyáltalán nem tartalmaznak a „Brüsszel alázatos szolgái” szlogent alátámasztó tényállításokat, vagy ellenzéki politikusok egy-egy kiragadott mondatát használják az üzenet erősítésére.
A Fidesz azonban egy szórólapot is kiadott a témában, és ez az ellenzéki nyilatkozatok mellett arra is hivatkozik, hogy a „baloldal” milyen jogszabályokat vagy állásfoglalásokat szavazott meg az Európai Parlamentben.
Fotó: Bankó Gábor/444
A szórólap április közepén jelenhetett meg először a választók postaládáiban, egy felhasználó ekkor töltött fel róla képeket a Redditre, és a HVG újságírója is ekkoriban kapta meg.
Ebben a cikkben a szóróanyagon található állítások közül egyet vizsgálunk, miszerint „a baloldal megszavazta az EU katonai misszióját”. A fideszes szóróanyag azt az üzenetet próbálja alátámasztani ezzel, hogy „a baloldal támogatja a háborút”.
A valóságban azonban az EP és annak magyar képviselői nem szavaztak az EU Ukrajnát támogató katonai missziójáról. A misszióról az EU külügyi tanácsa döntött, Szijjártó Péter „konstruktív tartózkodása” mellett.
A szórólap nem jelöli meg pontosan, milyen katonai misszióról beszél, de az erről szóló mondatot megelőző, még a 2022-es kampányban elhangzott Márki-Zay Péter-idézet és a kampány egyéb elemei egyértelműen arra utalnak, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos misszióról lehet szó.
A szórólap azt állítja, hogy „a baloldal” 2024. február 27-én, az Európai Parlamentben szavazta meg a missziót.
Az EP honlapján található információk szerint február 27-én 14 szavazást tartottak, ezek közül egynek volt köze az orosz-ukrán háborúhoz: annak, amivel az úgynevezett Ukrajna-eszköz (Ukraine Facility) felállításáról döntöttek a képviselők.
Az Ukrajna-eszköz felállítását megszavazta mind a nyolc magyar ellenzéki EP-képviselő: a jobbikos Gyöngyösi Márton, a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna, a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba és Rónai Sándor, valamint az exszocialista, független Ujhelyi István.
A tíz jelenlévő fideszes képviselő tartózkodott a szavazásnál.
Hogy az Ukrajna-eszközből hivatalos uniós jogszabály váljon, ahhoz még a tagállami kormányok képviselőinek is meg kellett szavazniuk a parlament által elfogadott szöveget az EU Tanácsában. Ez egy nappal később megtörtént, és február 29-én már ki is hirdették az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló rendeletet az EU hivatalos lapjában.
A Tanács honlapján található szavazási jegyzőkönyv szerint a rendeletet 26 igen szavazattal, a magyar kormány tartózkodása mellett fogadták el.
A magyar ellenzék tehát valóban megszavazta a jogszabályt február 27-én, azonban a fideszes szórólap állításával ellentétben az Ukrajna-eszköz egyáltalán nem egy katonai misszió.
Az Ukrajna-eszköz Ukrajna pénzügyi támogatásáról szól 2024 és 2027 között, célja pedig a háború társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek kezelése, Ukrajna uniós integrációjának segítése, illetve az ország támogatása az uniós értékekhez és normákhoz való igazodásban.
Az eszköz keretösszege három évre 50 milliárd euró, amiből 17 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás és 33 milliárd euró a kedvezményes hitel.
A pénzt nem lehet direkt katonai kiadásokra fordítani.
A jogszabályban lefektetett támogatható tevékenységek közül még az aknamentesítésnek és a háborús bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtésének van a legtöbb köze a harcokhoz.
Az Ukrajna-eszköz három pillérre épül: az első pillér alapján Ukrajna az Ukrajna-tervben lefektetett reformokra és beruházásokra kaphat támogatást, a második pillér a beruházások ösztönzéséről szól elsősorban pénzügyi garanciákkal, a harmadik pedig technikai segítségnyújtás az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásához.
A jogszabály megvalósítása jelenleg ott tart, hogy az Európai Bizottság áprilisban elfogadásra javasolta a Tanácsnak az Ukrajna által benyújtott Ukrajna-tervet, és úgynevezett áthidaló finanszírozásként hatmilliárd eurót már ki is fizetett az Ukrajna-eszközből.
Az EU-nak valóban van egy Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtó missziója, az EUMAM Ukrajna.
Erről azonban nem szavazott az Európai Parlament – és így a magyar ellenzéki képviselők sem – ugyanis 2022 októberében egy tanácsi határozattal hozták létre.
A közös kül- és biztonságpolitika területéhez tartozó katonai missziókat a Tanácsban általában egyhangú szavazással fogadják el.
Szijjártó Péter ugyanakkor a külügyi tanács 2022. október 17-i ülése után arról beszélt, hogy Magyarország nem szavazta meg az Ukrajnát támogató előterjesztést, hanem a „konstruktív tartózkodás” lehetőségével élt.
„[Ez] azt jelenti, hogy nem gátoltuk meg a többieket abban, hogy egy ilyen missziót indítsanak, viszont Magyarország […] önmagára nézve nem tekinti kötelezőnek ezt a döntést” – magyarázta Szijjártó.
Az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikke lehetővé teszi, hogy egy tagállam „formális nyilatkozatot” fűzzön a tartózkodásához. „Ebben az esetben nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy a határozat köti az Uniót.”
Az EUMAM Ukrajna misszió célja egyébként, hogy egyéni és kollektív kiképzéssel, illetve a tagállamok kiképzési tevékenységének összehangolásával „hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők katonai képességének növeléséhez a műveletek megalakítása és tényleges végrehajtása érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, ténylegesen gyakorolhassa szuverenitását, és megvédhesse az ukrajnai polgári lakosságot”.
A tanácsi határozat értelmében a misszió a tagállamok területén tevékenykedik. Az ukrán katonák kiképzése tehát nem Ukrajnában valósul meg, hanem egy lengyelországi és egy németországi központban, illetve más helyszíneken az EU területén belül.
Az EU külügyi szolgálatának áprilisi információs anyaga szerint eddig 47 ezer ukrán katona részesült kiképzésben a misszió keretein belül, ezt a számot nyárig 60 ezerre tervezik növelni.
