A kamatstop témája az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban merül fel. Mit jelentenek ezek az ajánlások?

1. Az Európai Unióban minden tagállam rendszeresen saját, nemzeti terveket készít: reformprogramokat, valamint stabilitási- illetve konvergenciaprogramokat.
2. Ezeket az Európai Bizottság értékeli, és minden évben elkészíti az országspecifikus ajánlások tervezetét: külön-külön, az egyes tagállamoknak szakpolitikai iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy miként lehet a rendezett államháztartás fenntartása mellett fellendíteni a foglalkoztatást és a növekedést.
3. Az országspecifikus ajánlásokat végül az Európai Unió Tanácsa fogadja el és adja ki. Ez a tesület az egyes tagállamok nemzeti kormányának minisztereiből áll.

A legutóbbi országspecifikus ajánlásokat 2023 júniusában fogadták el, a Magyarországra vonatkozó ajánlások teljes szövege itt olvasható.

A fent részletezett döntéshozatali folyamatból tehát látszik, hogy bár az országspecifikus ajánlások tervezetét a Bizottság munkatársai készítik, az ajánlások kiadásáról a tagállamok közösen döntenek. A konzultáció állításai tehát olyan ajánlásokra vonatkoznak, amelyeket - ha nem is értett velük egyet - a magyar kormány is jóváhagyott és elfogadott.

Ráadásul az országspecifikus ajánlások csak javaslatok, végrehajtásuk nem kötelező, és nem jár semmiféle szankcióval, ha egy tagország úgy dönt, nem kíván eleget tenni a benne foglaltaknak.

A nemzeti konzultáció állításaival ellentétben tehát szó sincs arról, hogy „Brüsszel” egy nemzeti kormány feje fölött átnyúlva hozna ezekben a témákban kötelező jellegű döntéseket.

Mindezek mellett az igaz, hogy a kamatstop kérdésére valóban kitértek az országspecifikus ajánlások, és egyéb uniós dokumentumok és elemzések is részletezték, hogy milyen negatív hatásokat gyakorol a gazdaságra. A konzultáció készítői forrásként meg is nevezik az országspecifikus ajánlást, amelyben az ide vonatkozó rész valóban megtalálható, a dokumentum 30. oldalán:

[a magyar kormány] „fokozatosan szüntesse meg az ár- és kamatplafonokat a torzító hatások csökkentése és a monetáris transzmissziós mechanizmus zökkenőmentes működésének megkönnyítése érdekében.”

Az ajánlás többek közt az Európai Központi Bank elemzésére hivatkozik, amelyben a kamatplafon negatív hatásairól készített. A tanulmány a 2021 óta bevezetett ideiglenes szakpolitikai intézkedéseket vizsgálja, amelyekkel a kormány a háztartások vásárlóerejét akarta megőrizni. A kamatstop mellett ide sorolják az üzemanyag- és élelmiszerár-sapkákat, az energiatámogatásokat, valamint a kamatplafonokat, amelyek a változó kamatozású jelzáloghitelekre, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelekre, egyes diákhitelekre és a nagy bankbetétekre vonatkoznak. A tanulmány következtetése, hogy ezeknek az intézkedéseknek a költségei – a magasabb közvetett adók révén – elsősorban a vállalkozásokat és a pénzügyi ágazatot terhelték, az intézkedések torzító hatásai pedig hozzájárultak a hazai termelés visszaeséséhez és az árplafonok által közvetlenül nem érintett termékek árának emelkedéséhez, és megakadályozták, hogy a kereslet az új gazdasági környezethez igazodjon.