Először kezdjük azzal, hogy pontosan mire vonatkozik az első három kérdés „Brüsszel el akarja törölni” illetve „meg akarja szüntetni” fordulata. Az egyes állítások kifejtésnél a konzultációs ív csak homályos fogódzókat nyújt azzal kapcsolatban, milyen forrásokból következtet az EU-tól származó vélt fenyegetésre. A rezsitámogatás esetén az Európai Bizottságot nevezik meg, és az intézmény egyik állítólagos állásfoglalásából idézik.

Valójában a téma az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban merül fel.

1. Az Európai Unióban minden tagállam rendszeresen saját, nemzeti terveket készít: reformprogramokat, valamint stabilitási- illetve konvergenciaprogramokat.
2. Ezeket az Európai Bizottság értékeli, és minden évben elkészíti az országspecifikus ajánlások tervezetét: külön-külön, az egyes tagállamoknak szakpolitikai iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy miként lehet a rendezett államháztartás fenntartása mellett fellendíteni a foglalkoztatást és a növekedést.
3. Az országspecifikus ajánlásokat végül az Európai Unió Tanácsa fogadja el és adja ki. Ez a tesület az egyes tagállamok nemzeti kormányának minisztereiből áll.

A legutóbbi országspecifikus ajánlásokat 2023 júniusában fogadták el, a Magyarországra vonatkozó ajánlások teljes szövege itt olvasható.

A fent részletezett döntéshozatali folyamatból tehát látszik, hogy bár az országspecifikus ajánlások tervezetét a Bizottság munkatársai készítik, az ajánlások kiadásáról a tagállamok közösen döntenek. A konzultáció állításai tehát olyan ajánlásokra vonatkoznak, amelyeket - ha nem is értett velük egyet - a magyar kormány is jóváhagyott és elfogadott.

Ráadásul az országspecifikus ajánlások csak javaslatok, végrehajtásuk nem kötelező, és nem jár semmiféle szankcióval, ha egy tagország úgy dönt, nem kíván eleget tenni a benne foglaltaknak.

A nemzeti konzultáció állításaival ellentétben tehát szó sincs arról, hogy „Brüsszel” egy nemzeti kormány feje fölött átnyúlva hozna ezekben a témákban kötelező jellegű döntéseket.

Mindezek mellett az igaz, hogy a rezsicsökkentés kérdésére valóban kitértek az országspecifikus ajánlások, és egyéb uniós dokumentumok és elemzések is részletezték, hogy milyen negatív hatásokat gyakorol a gazdaságra.

A konzultációs ív első kérdése „Brüsszel” rezsitámogatással kapcsolatos terveivel foglalkozik. Ez a téma a 2017-es nemzeti konzultációban is terítékre került, a konzultációs ív készítői gyakorlatilag a hat évvel ezelőtti kérdést fogalmazták át és egészítették ki. A 2017-es konzultáció állításait, az Európai Bizottság akkor tételesen cáfolta.

„Brüsszel” rezsieltörlésre vonatkozó állítólagos terveit a 2023-as országspecifikus ajánlásokból vehették, ugyanis a dokumentum 18. oldalán valóban szerepel az “energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni” szövegrészlet. A teljes bekezdés így hangzik:

„Ugyanakkor a fennmaradó (a Bizottság jelenlegi becslése szerint 2023-ban a GDP 1,2 százalékának megfelelő) energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni, az energiapiaci fejleményekhez igazodva és a legkevésbé célzott intézkedésekkel kezdve, az ebből eredő megtakarításokat pedig a költségvetési hiány csökkentésére kell felhasználni.”

Az EU tehát valóban tett ajánlást energiatámogatási intézkedések fokozatos megszüntetésére, és részletezte ennek feltételeit is - mindezt pedig azért, hogy az elszállt költségvetési hiányt csökkentse a kormány.

Ráadásul nem „Brüsszel”, hanem maga a kormány törölte már el konzultációban védelmezett rezsicsökkentés egy részét. A kormány tavaly augusztusban kivezette az átlagfogyasztás feletti részre vonatkozó kedvezményes árszabást. És miközben a konzultációban a rezsivédelemről és „Brüsszel” beavatkozásáról kérdezi az állampolgárokat, a magyar kormány már korábban felvette a célkitűzései közé a villamosenergia támogatási rendszerének jövőbeni átalakítását, és vállalásokat tett a Bizottság felé a rezsicsökkentés átalakításával kapcsolatban is.

A rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó kérdést azzal egészítették ki, hogy Brüsszel egy olyan intézkedést akar kikényszeríteni, amely „havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit.” Ez azonban félrevezető, hiszen ez a spórolt összeg csak úgy jön ki, ha a földgáznak a holland gáztőzsdén 2022 augusztusában jegyzett árát (230 euró/MWh), illetve a hatósági – a kormánykommunikációban „rezsicsökkentett” – áron megvásárolható maximális gázmennyiséget (144 m3) vesszük a fogyasztás alapjául. Arra azonban 2022 szeptembere óta nem volt példa, hogy a gáz ára ilyen magas legyen (akkor rövid időre a 300 euró/MWh-t is meghaladta). Október végén, a konzultáció bejelentésének idején 50 euró körül, vagyis jóval alacsonyabb a 2022-es árnál.