Megafon: A németeknek elegük van abból, hogy a kormányuk az orosz-ukrán háborúra és a migránsokra költi a pénzt

Mi az állítás?

A Némtországban tüntető gazdák azért elégedetlenek a kormánnyal, mert a németek támogatása helyett az orosz-ukrán háborúra és a migránsokra költik a pénzt.

Ki mondta és mikor?

Január folyamán a Megafon influenszerei tettek közzé videókat, amelyekben arról beszéltek, hogy a német gazdaság romokban hever, és ennek okait fejtegették.

Címlapon: részlet Szarvas Szilveszter FB-videójából

Milyen hirdetésekben szerepelt az állítás?

A megafonosok összesen 7 videót tettek közzé a témában, amelyek tartalmukban alig térnek el egymástól. Ezeket január 17-e óta fizetett hirdetésekkel tolja a Megafon, alig több mint egy hét alatt 10,5-11 millió forintot költöttek rájuk, és több mint 3,3 millió emberhez jutottak el.

Hogy pontosan mely videókat mennyi pénzért reklámozták, ebben a táblázatban gyűjtöttük össze.

Mire jutottunk az állítás ellenőrzésekor?

A friss közvélemény-kutatások alapján erős túlzás azt állítani, hogy a németeknek elegük van Ukrajna támogatásából, és a videókban kontextusából kiragadva idézték a német külügyminiszter egyik megszólalását. Az viszont igaz, hogy a németek az országuk migrációs politikájával szemben egyre kritikusabbak.

Bővebben?

Hogy mit gondolnak a németek Ukrajna támogatásáról, több felmérésből is leszűrhetjük. A legújabb, őszi Eurobarometer felmérés szerint a németek 73 százaléka egyetért azzal, hogy Ukrajnának pénzügyi támogatást kell nyújtani (az EU-s átlag 72 százalék), azt pedig 61 százalék elismeri, hogy támogatni kell az ukránok fegyverbeszerzését (az EU-s átlag 60 százalék).

Hasonló kérdést találunk a legújabb, 2024. januári DeutschlandTREND nevű közvélemény-kutatásban is, amely a pénzügyi támogatás mértékére is rákérdez. Ebben a közvélemény-kutatásban 40 százalék mondta azt, hogy éppen megfelelő az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás, 41 százalék szerint pedig azt, hogy túlságosan bőséges. A fegyverekkel való támogatásra 35 százalék mondta azt, hogy elégséges, 36 százalék pedig azt, hogy túl sok.

Ezek alapján túlzás azt állítani, hogy a német embereknek elegük van abból, hogy a kormányuk Ukrajnát támogatja.

Ezt a narratívát a megafonosok egy néhány másodperces videóval is megpróbálják alátámasztani, ahol Annalena Baerbock német külügyminiszter 2022. augusztus 31-én, egy konferencián azt mondja, hogy „No matter what my German voters think”, amelyet a megafonos videókban úgy fordítanak, hogy „Nem érdekel, hogy mit gondolnak a német választóim”.

Ezt a mondatot egy hosszabb felszólalásból ragadták ki, és már 2022 szeptemberében született róla egy tényellenőrzés, amely szerint ezt a mondatot - különösen orosz nyelvű források - előszeretettel ragadják ki a kontextusából és értelmezik úgy, hogy Baerbock számára Ukrajna támogatása fontosabb a német választók érdekeinél. A felszólalás teljes szövege szerint azonban Baerbock azt mondta, hogy “ha megígérem Ukrajnának, hogy támogatni fogunk benneteket, ameddig csak szükségetek van ránk, akkor ezt az ígéretet be akarom tartani, függetlenül attól, hogy mit gondolnak a német választóim”. Ezek után pedig azt is részletezte, hogy az európai politikusoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy az országaikban különböző szociális intézkedésekkel enyhítsék a gazdasági szankciók által okozott gazdasági nehézségeket, például, ha télen megemelkednek az energiaárak, és ez problémát okoz a lakosságnak.

És mit gondolnak a németek a bevándorlásról?

Szarvas Szilveszter és társai videóiból azt is megtudhatjuk, hogy a német kormány „több mint 48 milliárd eurót költött migránsokra, csak 2023-ban.” Ezt egy Tagesspiegel cikkre hivatkozva állítják, amely egy másik német lapot, a Weltet idézi. A Welt kalkulációi szerint a „bevándorlással kapcsolatos várható összkiadás idén {vagyis 2023-ban} eléri a 48,2 milliárd eurót.” A lap azt is megjegyzi, hogy mindezt a rendelkezésükre álló, a szövetségi és a 16 tartományi pénzügyminisztérium adataiból számították ki. Az adat tehát minden valószínűség szerint pontos.

A videókban, miután megtudtuk, hogy mennyit költ a német állam a bevándorlókra, beidéznek egy Euronews cikket, amely szerint „a németországi bevándorlók töredéke érkezik csak munkavállalási céllal”, majd az utcán tűzijátékozó fiatal férfiakat mutatnak néhány másodpercig, mondván, hogy a migránsok nem dolgozni jönnek, hanem ezt csinálni. Hogy a videón valóban bevándorlók láthatók, és Németországban készült, nem tudjuk.

A cikk a német kormány legfrissebb migrációs jelentésére hivatkozva közöl számokat (az adatok a 2021-es évre vonatkoznak). Ezek alapján jól látszik, hogy abból a 1,3 millió emberből, akik 2021-ben Németországba érkeztek, több mint 600 ezren az Európai Unióból vándoroltak be, körülbelül 500 ezren pedig Európán kívüli országokból.

A harmadik országból érkezők közül valóban csupán 40 ezren érkeztek munkavállalási céllal, ahogy az is igaz, hogy jelentősen megemelkedett a menedékkérők száma: míg 2020-ban 102 ezren voltak, addig 2021-ben már 148 ezren. Az viszont, hogy milyen más indokokkal érkeznek a harmadik országbeli bevándorlók Németországba, változó: sokan érkeznek családi okok vagy tanulmányok miatt, illetve érkeznek olyanok, akiknek például nem kell tartózkodási engedélyért folyamodniuk.

És hogy mi a véleménye a migrációról a németeknek? Itt már kevésbé támogató a német társadalom: a 2023 októberében végzett DeutschlandTREND felmérés szerint a menekültek társadalomba és munkaerőpiacra való integrációja a megkérdezettek 78 százaléka szerint nem mondható sikeresnek, a határellenőrzés megerősítését pedig 82 százalék támogatná.

A válaszadók 64 százaléka gondolja úgy, hogy inkább hátrányt jelent a bevándorlás Németországnak, mint előnyt. Ugyanennyien mondták azt, hogy kevesebb embert kellene befogadnia Németországnak.

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyert a European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.
Lakmusz