Az AfD betiltása azért merült fel Németországban, mert túl népszerű.
Január folyamán a Megafon influenszerei tettek közzé videókat, amelyekben arról beszéltek, hogy a német gazdaság romokban hever, és ennek okait fejtegették. Ezekben a videókban tértek ki az AfD népszerűségének emelkedésére is.
Címlapi képen: részlet Szarvas Szilveszter videójából, amelyben az AfD potenciális betiltásáról beszél
A megafonosok összesen 7 videót tettek közzé a témában, amelyek tartalmukban alig térnek el egymástól. Ezeket január 17-e óta fizetett hirdetésekkel tolja a Megafon, alig több mint egy hét alatt 10,5-11 millió forintot költöttek rájuk, és több mint 3,3 millió emberhez jutottak el.
Hogy pontosan mely videókat mennyi pénzért reklámozták, ebben a táblázatban gyűjtöttük össze.
Nem igaz, hogy a szélsőjobboldali AfD betiltása azért merült fel az országban, mert túl népszerű lenne, hanem azért, mert fény derült egy titkos találkozóra, amelyen több millió bevándorló deportálását tervezgették - ám az AfD betiltása jogilag sem lenne egyszerű.
Szarvas Szilveszter videójának végén megjegyzi, hogy a német kormány támogatottsága mélyponton van, míg a „jobboldali-konzervatív AfD folyamatosan tör előre”. Hozzáteszi, a német baloldali demokraták megoldása erre az lenne, hogy „egyszerűen szélsőjobboldalinak bélyegzik és betiltanák az AfD pártot.”
Az, hogy az AfD „folyamatosan tör előre”, igaz, ahogy az is, hogy a kormányzó koalíció minden pártjának csökken a népszerűsége.
A legfrissebb DeutschlandTREND felmérés szerint, ha most lenne a választás, az SPD-Zöldek-FDP (liberálisok) hármasra összesen 32 százaléknyi szavazat érkezne, a kereszténydemokrata CDU/CSU-ra 31, az AfD-re pedig 22. Ugyanezt mutatják az INSA kutatóintézet számai.
Tavaly ilyenkor a hárompárti koalíció 43 százalékon állt, az AfD csupán 15 százalékon. A kormányzó pártok tehát több mint 10 százalékot buktak, az AfD pedig 7-et nyert.
A kormánnyal a januári adatok szerint a megkérdezettek 1 százaléka elégedett nagyon, 16 valamennyire, 46 százalék viszont egyáltalán nem. Ez a szám az AfD szavazói körében 100 százalék.
Az AfD betiltása valóban felmerült, de az oka nem az, hogy egyre népszerűbb a párt, hanem mert kiderült, hogy
a párt több politikusa részt vett egy titkos találkozón, ahol emberek millióinak – köztük bevándorlóknak és olyan állampolgároknak, akik „nem illeszkedtek be” – a deportálásáról szóló „mestertervet” vitattak meg.
Az erről szóló oknyomozó cikk megjelenése óta több mint 100 német városban vonultak utcára az emberek, egyes beszámolók szerint összesen 800 ezren tiltakoztak a szélsőjobboldali párt ellen, mások 1,4 millió emberről írnak.
A párt betiltásáról több szociáldemokrata (SPD) politikus is beszélt (például az SPD társelnöke, Saskia Esken, vagy Nancy Faeser belügyminiszter), de indult az AfD ellen egy online petíció is, amit már több mint 760 ezren aláírtak.
Azzal érvelnek a betiltás mellett, hogy az AfD súlyos fenyegetést jelent a német demokráciára, és egyfajta szükségszerűségnek is érzik ezt a lépést a múltbéli tapasztalatok alapján. Mások viszont attól tartanak, hogy a párt betiltása visszafelé sülne el, az AfD a maga javára fordítaná azt: elmondhatnák, hogy azért tiltják be őket, mert legyőzni nem tudják.
A német alkotmány szerint olyan pártokat lehet betiltani, amelyek „a szabad demokratikus rend aláásására és megszüntetésére törekednek”. Ez eddig kétszer fordult elő: 1952-ben betiltották a náci párt örökösének számító Szocialista Birodalmi Pártot, 1956-ban pedig a Németország Kommunista Pártot.
2017-ben kísérletet tett ugyan a bíróság a neonáci Nemzeti Demokrata Párt (NPD) betiltására is, de ez végül nem történt meg, mert úgy döntöttek, hogy túl kicsi a támogatottsága a pártnak, így nem jelent veszélyt a német demokráciára. A párt azóta is létezik, nevét Hazára (Heimat) változtatta.
Január 23-án, kedden a német bíróság úgy döntött, hogy mivel a párt célja továbbra is a demokrácia aláásása, ezért az elkövetkező hat évben nem kaphat állami támogatást, illetve adókedvezményeket vagy adományokat. Az állami támogatás megvonása az AfD-vel kapcsolatban is felmerült mint a betiltás lehetséges alternatívája.
