Közép-Európában nem kiemelkedő, de valóban jó az emberek szubjektív biztonságérzete. Viszont Magyarország ebben a mutatóban éppen hogy kicsúszott az európai élmezőnyből az elmúlt években.

A 43 ezer fős követőtáborral rendelkező ‘MI, magyarok’ nevű Facebook-oldal júliusban tette közzé az alábbi, első ránézésre hitelesnek tűnő térképet és adatsort arról, hogy mennyire biztonságos éjszaka az utcán sétálni Európa különböző országaiban. Arra jutottak, hogy „ Közép-Európában (beleértve Magyarországot is) a legbiztonságosabb”, ami „ sok mindent elmond Európáról”.

Megvizsgáltuk a Facebookon terjedő térképet, és azt találtuk, hogy több okból is félrevezető, így alkalmatlan arra, hogy megalapozott következtetéseket vonjunk le belőle az európai országok biztonsági helyzetéről.

Cikkünk fontosabb állításai röviden:

Csúsztatáson alapuló következtetés

A Facebook-poszt magyar szövege és a térképen lévő nagyobb angol felirat félrevezetően sugallja, hogy a térképen ábrázolt adat az utcák biztonságosságát mutatja: azt, hogy milyen gyakran történnek közterületen atrocitások, rendőri bejelentések, bűnesetek.

Ezzel szemben az adat valójában a szubjektív biztonságérzet kérdőíves mérését tükrözi: azt, hogy az adott országban élők mit válaszolnak az éjszakai utcai biztonsárzektükre vonatkozó kérdésre.

Az egyének szubjektív biztonságérzetét viszont rengeteg, akár a tényleges bűnözéstől teljsen független kulturális és lokális faktor befolyásolja. Ezért a biztonságérzet nem feltétlenül függ össze a bűnözés tényleges előfordulását mérő mutatókkal.

Ezt jól érzékelteti egy friss nemzetközi Ipsos-felmérésben szereplő ábra is: az egy főre vetített valódi bűnözési ráták szintje nem mutat összefüggést azzal, hogy a népesség hány százaléka számol be gyakoribb bűnesetekről saját lakóhelyének környékén.

Forrás: Attitudes of crime and law enforcement, 2024 június, Ipsos.

Így például Hollandiában jelentősen csökkentek a bűnözési ráták 2012 és 2022 között, de a népesség majdnem 30 százaléka számol be mégis növekedésről a környékén az elmúlt egy évben. Az Egyesült Királyságban viszont számottevően növekedtek a bűnözési ráták, de ugyanúgy a népesség 30 százaléka számol be romló tendenciáiról.

Ennél is látványosabb a következő látszólagos statisztikai paradoxon: előfordulhat – például Brazíliában ez történt -, hogy a biztonságérzet romlása (többen gondolják, hogy a bűnözés a legagasztóbb dolog) mellett az előző évinél kevesebben számolnak be növekvő bűnözésről a környezetükben.

Hiteltelen adat

A Facebookon terjedő térképre tett adatsor forrása a Numbeo nevű, fogyasztói árak, ingatlanárak és életminőség-mutatók összehasonlítását könnyítő közösségi alapú online adatbázis.

A Numbeón a különböző kategóriákban bárki feltölthet adatokat, de az oldal saját közlése szerint általában az összesített mutatóikon dolgoznak szerkesztők is. Félévente állami-hivatalos és magán adatbázisokat is betesznek az adatok közé, majd ezeket kombinálják a feltöltött felhasználói adatokal úgy, hogy a szerkesztői gyűjtések nagyobb súllyal szerepelnek a végeredményben.

Ez az eljárás azonban nem áll a szóban forgó adatsorra. A Numbeo „ bűnözési indexét” a saját felületén elérhető kérdőív alapján állítja össze, vagyis a módszertan semmilyen értelemben nem reprezentatív az adott ország népességére nézve. A felhasználók közvetlenül a saját városuk biztonságosságáról mondanak véleményt, de ezeket az oldal országonként is összegzi.

Leegyszerűsítve: a végeredmény nem az ország biztonságát mutatja meg, hanem azt, hogy internethasználók véletlenszerű kis csoportja szubjektíve hogyan vélekedik az ország egyes városainak éjszakai köztéri biztonságról.

Arról nincs információnk, hogy az oldal tudja-e ellenőrizni, hogy az adott városról véleményt formáló internethasználó valóban abban a városban él-e, illetve egyáltalán járt-e már ott, ahogy nem látszik az sem, miként garantálják, hogy egy felhasználó csak egyszer töltse ki a kérdőívet.

A válaszadói minta kicsi és aránytalan eloszlású: például a Budapest biztonságára vonatkozó adatoknál az oldal összesen 746 résztvevőt, a Magyarországra vonatkozóknál pedig 1074 résztvevőt mutat. Debrecen biztonságáról összesen 43 kitöltő döntött. Amszterdamnál a kitöltők száma 447, Hollandiánál 1993.

Módszertani leírás a magyarországi biztonságra vonatkozó adatról. Forrás: numbeo.com

Az ugyanakkor tény, hogy az elismert közvélemény-kutató cégek és a statisztikai hivatalok is végeznek felméréseket a szubjektív biztonságérzetről. Ezt teszi például a Központi Statisztikai Hivatal is egy hasonló kérdéssel . Ezek a felmérések azonban megfelelően nagy reprezentatív mintán alapulnak, ellentétben a Numbeo online kérdőívével.

A Baltikum a legbiztonságosabb, Magyarország visszacsúszott

Megbízható és összehasonlítható adatokat a témában az Eurostat oldalán találunk. Az alábbi lista azt mutatja, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiban emberek milyen arányban számolnak be a környezetükben bűnelkövetésről, erőszakról vagy vandalizmusról (ehhez nem szükséges, hogy a válaszadó közvetlenül, személyesen áldozata legyen ilyennek).

Ezen a listán Magyarország a kilencedik helyen szerepel, megelőzi többek között Románia, Norvégia és Lettország is. A listát Horvátország és Litvánia vezeti, és Görögország zárja. Látványos a Baltikum pozitív szereplése.

A magyar adat egyébként jóval kedvezőbb az EU-átlagnál, és megelőzi például a svéd vagy osztrák adatot. Uniós összevetésben Magyarország jól áll szubjektív biztonságérzetben, ahogy Nyugat-Európával összehasonlítva a többi közép-kelet-európai ország is – bár Norvégia azért megelőzi Magyarországot, Dánia Csehországot, és mindkét nyugati ország Szlovéniát.

Ugyanakkor 2020 és 2023 között Magyarország négy helyet csúszott vissza ezen a listán, miközben a környezetükben közbiztonsági problémákról beszámolók aránya 5,3 százalékról 6,1 százalékra nőtt. Három év alatt megelőzött minket Észtország, Románia és Lettország is (Lengyelországról 2020-as adat nem érhető el, 2023-ban viszont Magyarország előtt szerepelt).

Jól látszik az is, hogy az Eurostat-adatok némileg más képet mutatnak a szubjektív biztonságérzetről, mint a Numbeo bizonytalan módszertanú felmérése. Az Eurostat alapján például Norvégiában, Lettországban, Romániában és Lengyelországban jobb az emberek biztonságérzete, mint Magyarországon. Ezek az országok a Numbeo statisztikájában és a Facebookon terjedő térképen kevésbé biztonságosnak tűntek, mint Magyarország.

De van példa az ellenkezőjére is: Csehország vagy Portugália az online kérdőív alapján biztonságosabbnak tűnt, miközben a hivatalos statisztikában mögöttünk szerepelnek.

Fotó: Hegedüs Róbert/MTI/MTVA

Azonban még a hivatalos összevetésekkel is érdemes óvatosan bánni: a köztéri bűnelkövetés gyakoribb nagyobb településeken, lényegében és leegyszerűsítve a népsűrűség növekedésével jár. Mivel az országok eltérő településszerkezetéből adódóan jelentős különbségek vannak a városi népesség vs. kistelepülési népesség arányában, két ország összevetésekor figyelembe kell venni, hogy az adatokban a városi népességarány-különbség köszönhet vissza.

Az objektív bűnügyi mutatók közül az országok összehasonlításában a leggyakrabban az olyan egyértelmű, kulturálisan nem vagy alig változó tényállásokat használják, mint például a szándékos emberölés vagy az autólopás. (Arról, hogy például a szexuális bántalmazás és erőszak esetei az eltérő és akár pár év alatt sokat változó törvényi környezet miatt milyen nehezen összehasonlíthatók, ebben a cikkben írtunk hosszabban. )

A szándékos emberölések népességarányos listáján hivatalos Eurostat- adatok szerint Magyarország az európai középmezőnyben található: ebből a szempontból a legbiztonságosabb Svájc, Norvégia és Olaszország. A listán a közép-európai országok viszonylag jól szerepelnek, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Horvátország is előzi Magyarországot.

Óvatlan adatkezelés és félrevezetés

Szélsőjobboldali és jobboldali csoportok, politikusok gyakran vonnak le téves vagy félrevezető következtetéseket bűnözési statisztikákból. Ezekkel a csúsztatásokkal a saját, gyakran társadalmi csoportok ellen irányuló politikai agendájukat igyekeznek bizonyítani.

Hasonló esetekkel a Lakmuszon is foglalkoztunk korábban.

Tavaly például Rétvári Bence parlamenti államtitkár és a magyar közmédia egy francia biztonságérzet-kutatásról számolt be eltorzítva: a „ problémás környékekre” vonatkozó adatokat egyszerűen „ migránsok lakta negyedekre” cserélték, azt sugallva, hogy maga a felmérés mutatta ki, hogy a magyarnál kedvezőtlenebb francia biztonságérzet-mutatók mögött a „ migránsok” jelenléte áll.

Szintén tavaly ősszel próbálta a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen azzal alátámasztani a „ migránsbűnözés” létezését, hogy az emberölés miatt elfogatóparanccsal körözött személyek nagy többsége külföldi. Ez azonban megtévesztő adat, valójában a Magyarországon regisztrált emberölések 95 százalékát magyar állampolgárok követik el.

Az EU-s szexuális erőszak statisztikák és a migráció kapcsolatát a megafonos Bohár Dániel is félrevezető módon terjesztette.

(Borítókép: Hegedüs Róbert/MTI/MTVA)