„Migráns- és cigánybűnözés a tények tükrében.” Ezzel a címmel közölt cikket augusztus 28-án a Magyar Jelen hírportál, amit a Mi Hazánk két politikusa, Novák Előd alelnök, a párt egyik országgyűlési képviselője és Vidó Attila, a párt rendvédelmi kabinetjének elnöke is megosztott a Facebookon.
A cikk az elfogatóparancs alapján körözött személyek police.hu oldalon található nyilvántartását elemzi. Fő állítása, hogy az emberölés miatt körözöttek között nagy többségben vannak a külföldi állampolgárok, tehát „igenis létezik migránsbűnözés”.
Ez a következtetés azonban, ahogy azt cikkünkben részletesen bemutatjuk, súlyosan félrevezető.
Főbb megállapításaink:
A Magyar Jelen szerzője összesen 33 olyan személyt talált a police.hu nyilvántartásában, akit emberölés miatt köröznek elfogatóparanccsal, és közülük csak öt volt magyar állampolgár. „Megjegyezzük, ezek között is három cigány van” - teszi hozzá a cikk.
„Ha tekintetbe vesszük a lakossági arányokat, tehát, hogy hány magyar és ehhez képest hány cigány és migráns tartózkodik hazánkban, akkor nem túlzó kijelenteni, hogy igenis létezik cigány- és migránsbűnözés [az eredeti szövegben hibásan migránsbűnözős]”
– vonja le a következtetést a Magyar Jelen.
A „cigánybűnözés” kifejezést a 2000-es években kezdte el használni a magyar szélsőjobboldal, a Mi Hazánk szótárának pedig ma is része.
A hivatalos bűnügyi statisztikából nem lehet kiolvasni, hogy a bűnelkövetők között mekkora a cigányok aránya, mert nemzetiségre vonatkozó adatot a bűnüldöző szervek nem gyűjthetnek. Egy 2014-es kriminológiai tanulmány ugyanakkor a népszámlálási adatok és a bűnelkövetés területi adatainak összevetésével vizsgálta a kérdést, és azt találta, hogy a legtöbb bűncselekményt éppen azokon a településeken követik el, ahol a cigányok aránya elmarad az országos átlagtól.
Nemzetiségi adat egyébként a körözési nyilvántartásban sem szerepel, tehát a Magyar Jelen szerzője ismeretlen és ellenőrizhetetlen szempontok alapján jutott arra, hogy az emberölésért körözött személyek közül három cigány.
Az elmúlt években a menekültválságra, illetve a növekvő számú Magyarországon dolgozó vendégmunkásra adott reakcióként jelent meg a közbeszédben a „migránsbűnözés” szóösszetétel, amit a Mi Hazánk szintén gyakran használ. Mivel az állampolgárság a körözési nyilvántartásban és a bűnügyi statisztikában is szerepel, a külföldi bűnelkövetőkről, ezen belül az emberölést elkövetőkről már közvetlenebb adatokat szerezhetünk.
Mint azt a továbbiakban kifejtjük, az adatok alapján kijelenthető, hogy az emberölés miatt elfogatóparanccsal körözött külföldiek magas aránya nem támasztja alá a „migránsbűnözés” létezését. Az emberölés összes elkövetője között ugyanis a magyar állampolgárok vannak túlnyomó többségben.
A police.hu elfogatóparanccsal körözött személyekről vezetett listájának szeptember 14-i állapota alapján először azt ellenőriztük, tényleg többségben vannak-e az emberölés miatt körözöttek között a külföldi állampolgárok.
A válasz röviden: igen, bár a Magyar Jelen hibázott a nyilvántartásban szereplők összesítésekor, ezért kissé felülbecsülte a külföldiek arányát.
Szeptember 14-én összesen 74 emberölés miatti elfogatóparancsot találtunk, ezeket 30 személy ellen adták ki, akik közül 25 külföldi és öt magyar volt. (A nyilvántartás öt találtati oldalát az alábbi linkeken archiváltuk: 1, 2, 3, 4, 5.)
Képernyőmentés az elfogatóparancs alapján emberölés miatt körözött személyek nyilvántartásáról Forrás: police.hu
Az elfogatóparancsok száma azért magasabb, mint az érintett személyeké, mert egy ember ellen többfajta elfogatóparancsot is kiadhatnak (belföldi, európai, nemzetközi).
A Magyar Jelen 28 külföldiről és öt magyar állampolgárról írt, de miután a cikkükben szereplő név szerinti listát összevetettük a találati eredményeinkkel, kiderült, hogy három külföldi állampolgárt kétszer számoltak (Nazarovics Strelbytsky Nazart, Mohammad Ridal Al Yamal Al Refait és Tanguin Sergey-t). A hibát részben magyarázhatja, hogy a külföldiek neve a különböző elfogatóparancsokban némileg eltérő szóalakban szerepel.
A Magyar Jelen augusztusi listájához képest szeptember 14-re két magyar állampolgár kikerült az emberölés miatt körözöttek nyilvántartásából (Darabos Ádám Zsolt és Kelemen Imre László), két másik magyar állampolgár viszont bekerült (Fenyő Mónika Patrícia és Csiki Krisztofer Tamás).
Ezen eltérések ellenére szeptember 14-én is 83 százalékos (25:5-ös) többségben voltak a külföldi állampolgárok az emberölés miatt elfogatóparanccsal körözöttek listáján.
A külföldiek tehát erősen felülreprezentáltak a körözési nyilvántartásban.
Ebből azonban nem következik, hogy az emberölés elkövetői között is ugyanekkora vagy hasonló lenne az arányuk.
Elfogatóparancsot a büntetőeljárási törvény értelmében a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bocsáthat ki a bűncselekmény vádlottja vagy gyanúsítottja ellen, leggyakrabban akkor, ha ismeretlen helyen tartózkodik, de elfogása és őrizete indokolt lenne. A büntetésvégrehajtási törvény alapján a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt ellen is adhat ki elfogatóparancsot.
Az elfogatóparancsot visszavonják az érintett elfogása esetén, vagy akkor, ha a bűncselekménye elévült. A nyilvános körözési adatbázis tehát egy pillanatfelvétel, azt mutatja, hogy adott időpontban kik azok a gyanúsítottak, vádlottak vagy elítéltek, akiket nem találnak a hatóságok.
Az emberölés elévülési ideje alapesetben 15 év, bizonyos súlyosbító körülmények megléte esetén pedig soha nem évül el, így nem meglepő, hogy az emberölés miatt körözöttek nyilvántartásában nagyon régóta húzódó körözések is szerepelnek.
A vietnámi Doan Khac Hoang ellen például 1995-ben adták ki az első elfogatóparancsot, az észak-macedón Dehari Dzemist ellen 1999-ben, a kínai Wu Zhong Deng ellen 2001-ben. Megtaláltuk a nyilvántartásban a kínai Yao Gaopenget is, akit 2017-ben - távollétében - jogerősen 18 év börtönbüntetésre ítéltek Magyarországon az úgynevezett „Nancy-gyilkosság” vádlottjaként.
„A rendőrség elfogatóparanccsal körözött személyekről vezetett nyilvános adatbázisa nem bűnügyi statisztika, nem kerül bele minden bűnelkövető, semmit nem árul el azokról, akiket nem kell kerestetni” – mondta a Lakmusznak Bátki Pál büntetőügyvéd.
Az emberölés elkövetői közül nem szerepelnek a nyilvántartásban azok, akik ellen soha nem adtak ki elfogatóparancsot, mert például tetten érték őket és azóta fogva vannak, vagy mert önként feladták magukat.
Nem szerepelnek az adatbázisban azok sem, akik ellen a múltban volt elfogatóparancs, de már visszavonták, mert elfogták őket, vagy mert elévült a bűncselekményük. Mint láttuk, a Magyar Jelen cikkének megjelenésétől szeptember 14-ig két magyar állampolgár kikerült az adatbázisból. De egy másik esetet is felidézhetünk a közelmúltból: a barátnője meggyilkolásával gyanúsított T. Róbertet július 18-án fogta el a rendőrség. Adtak ki ellene elfogatóparancsot, de az elfogás után értelemszerűen visszavonták, így ma már nem találjuk a körözési listán.
A rendőrségi nyilvántartás állampolgársági arányai tehát mindössze annyit jelentenek, hogy aktuálisan többségben vannak a külföldiek az olyan emberöléssel gyanúsított, vádolt vagy emberölésért elítélt személyek között, akiket a hatóságok keresnek, de még nem tudtak elfogni.
„Ezt elég természetes dolognak tartom, már csak azért is, mert a külföldiek külföldi kapcsolatrendszerük, esetleg külföldi lakóhelyük miatt könnyebben tudnak elszökni és akár hosszú ideig bujkálni a magyar hatóságok elől, mint a magyar állampolgárok” – mondta a Lakmusznak Bátki Pál.
Hogy meg tudjuk ítélni az emberölés külföldi elkövetőinek valós arányát, ahhoz nemcsak a rendőrség által elfogatóparanccsal keresett személyek, hanem az összes elkövető körében kellene ismernünk az állampolgárság szerinti megoszlást.
Az Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENyÜBS) nyilvános felületén azonban csak nem és korcsoport szerint lehet szűrni az elkövetőket. Azt megtudhatjuk a nyilvános adatokból, hogy hány emberölést regisztráltak Magyarországon az egyes években, de azt nem, hogy az elkövetők milyen állampolgárságúak voltak.
Ezért megkérdeztük a rendőrségtől, az ügyészségtől és a Belügyminisztériumtól, hogy 2017 és 2022 között az emberölés elkövetői között milyen arányban voltak a magyar és a külföldi állampolgárok.
A Belügyminisztériumtól kaptuk meg az ENyÜBS-ben tárolt elkövetői adatokat állampolgárság szerinti bontásban. A táblázatot innen lehet letölteni.
Az adatkérésünkkel lefedett hat évben így alakult az állampolgársági megoszlás az emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölés bűncselekményeknél:
A belügy felhívta a figyelmünket arra, hogy a statisztika „követő jellegű”, ami azt jelenti, hogy az adatokat nem feltétlenül a bűnelkövetés évében regisztrálják, hanem akkor, amikor a büntetőeljárást befejezik.
A 2018-as év közben módszertani változás is volt az adatgyűjtésben. Ekkor vált lehetővé, hogy egy elkövetőhöz több állampolgárságot és több egyidejűleg elkövetett bűncselekményt is hozzárendeljenek. Korábban mindig csak a legsúlyosabb bűncselekmény került be a statisztikába.
Mivel az emberölés többes elkövetésnél is jellemzően a legsúlyosabb bűncselekmény, a módszertani változás ellenére nem okoz nagy torzítást, ha összeadjuk a 2018 júliusa előtti és utáni adatokat.
A teljes hat évre így az jön ki, hogy 1187 elkövetőt regisztráltak emberölés bűncselekménnyel, közülük 1125 volt magyar állampolgár, három magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgár, 57 külföldi állampolgár és két ismeretlen állampolgárságú személy.
Vagyis a regisztrált elkövetők 95 százaléka magyar állampolgár volt.
Ha a konkrét állampolgárságokat nézzük, akkor a külföldiek közül csak a románok jelennek meg jelentősebb számban az emberölési statisztikában, hat év alatt 22 román elkövetőt regisztráltak. Az összes többi állampolgárságra éves átlagban kevesebb mint egy elkövetés esik.
Az Eurostat bűnelkövetői statisztikájában nem lehet bűncselekményre szűrni, de az kiderül belőle, hogy az adott évben bármilyen bűncselekménnyel meggyanúsított, megvádolt, illetve bármilyen bűncselekmény miatt elítélt személyek között mennyi volt a magyar és mennyi a külföldi állampolgár.
A Magyarországra vonatkozó legfrissebb, 2021-es adatok az ENyÜBS emberölési statisztikájához nagyon hasonló képet mutatnak.
A gyanúsítottak és a vádlottak között 96 százalékos, az elítélteknél 95 százalékos volt a magyar állampolgárok aránya.
Frissítés szeptember 21-én: Cikkünk megjelenése után választ kaptunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól és a Legfőbb Ügyészségtől is. Az ORFK statisztikai adatait az emberölés elkövetőiről innen, a Legfőbb Ügyészség által elküldött táblázatot innen lehet letölteni.
A számok nem egyeznek pontosan a Belügyminisztériumtól kapott adatokkal, mert az ORFK csak a rendőri eljárásokról, az ügyészség pedig a vádemeléssel érintett elkövetőkről szolgáltatott adatokat, továbbá az ügyészség csak 2021-ig. Az ugyanakkor e két adatsor alapján is elmondható, hogy az emberölés elkövetőinek 95 százaléka magyar állampolgár.
(Nyitókép forrása: police.hu)
