Megvan az első fideszes politikus, aki megafonos influenszernek állt

László András egykori miniszteri biztos és külpolitikai tanácsadó a kormánypárti véleményvezér-keltető európai embere. Bemutatjuk, ki ő és mit csinál az X-re átnevezett Twitteren.

A Megafon azzal a küldetéssel kezdte működését 2020 augusztusában, hogy nemzeti-patrióta fordulatot hajt végre a közösségi médiában. Ehhez a projekthez elsősorban a kormánypárti médiumoknál dolgozó riporterekből, újságírókból, veterán televíziós személyiségekből és műsorvezetőkből verbuvált csapatot. Hangjukat milliárdos reklámköltésekkel erősítette fel, elsősorban a Facebookon.

Tavaly novemberben azonban egy olyan személy is feltűnt a Megafon közelében, aki 2010 óta különböző pozíciókat töltött be az Orbán-kormányokban és a Fideszben is. Ő László András nemzetközi kapcsolatok szakértő, aki dolgozott már

  • kabinetfőnökként az Emberi Erőforrások minisztériumában,
  • sajtósként a Fidesz európai pártcsaládjában Büsszelben és Strasbourgban,
  • fejlesztéspolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztosként az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, és
  • külpolitikai tanácsadóként a Fidesz Külügyi Titkárságán.

A Fidesz 2022-es negyedik elsöprő választási győzelme után azonban László karrierje egy következő állomásához érkezett: a közösségi médiában több kép és videó utal arra, hogy

a Megafon kifejezetten nemzetközi közönségnek szánt influenszere lett.

László kizárólag a nemrég X-re átnevezett Twitteren aktív, angolul tweetel és teszi közzé kormánypárti narratívákra épített, angol nyelvű videóit. Míg azonban a platformon szintén tevékeny Déri Stefi vállaltan a Megafon arca, László működésének szponzorálásáról a cég még nem tett bejelentést. A “támogatott partnerek” között sem tüntetik fel a nevét a honlapjukon.

Cikkünkben bemutatjuk,

  • milyen bizonyítékokat találtunk mégis László András megafonos kötődésére,
  • hogyan nyergelt át a politikusiból a politikai influenszer-szakmába,
  • és hogy milyen tartalmakkal igyekszik eladni a nemzetközi, főleg uniós közegben a Fidesz politikai üzeneteit.

Kikre bízza a Megafon az X-et?

A Megafon háza tájáról két fő, Déri Stefi és László András tavaly év vége óta jelentkezik rendszeresen X-re készült, angol nyelvű tartalommal Elon Musk platformján. A felületen jelenleg nincs lehetőség hirdetésekkel növelni az elérésüket, és jóval kisebb is a követőtáboruk, mint a reklámköltésekkel megtolt megafonos oldalaknak a Facebookon. (Déri Stefinek a Facebookon 44 ezer követője van, az X-en háromezer, László X-oldalát pedig egyelőre alig kétezren követik.) A platformon a kormánypárti influenszerképző több arca is jelen van, ők azonban vagy magyar nyelven vagy meglehetősen ritkán tesznek ki tartalmat.


Megafon-influenszerek a céghez való kapcsolatuk átláthatósága szerint. A közismert mémformátumon a jéghegy csúcsára azokat a projekteket írtuk ki, akiket a Megafon a saját honlapján név szerint említ. A többi projekt státusza már nem ilyen egyértelmű: minél lejjebb került egy név, annál kevésbé tiszta, milyen viszony fűzi őket a kormánypárti influenszerképzőhöz. (A kép csak illusztráció, nem fért ki rá mindenki).

Míg Déri Stefi megafonos háttere nyilvánvaló, László András esetében a cég még nem tett bejelentést (és a támogatott projektek között sem tüntetik fel honlapjukon).


Az Ez itt a kérdés műsorában az M5-ön, forrás: YouTube

László megafonos bekötéséről egyelőre a közösségi felületeken szétszórt fényképek és videók árulkodnak. Ezeken 2022 szeptembere óta rendszeresen feltűnik

  • a központ óbudai székhelyén készült csoportképeken,
  • a “Mi vagyunk a Megafon” feliratú reklámokban, sőt
  • megafonos mezben látható a csapat közösségépítő programjain.


“Hétfői Megafon foci”. Forrás: Bohár Dániel - Riporter, Facebook

A közösségi médián több olyan bejegyzést is találtunk, amelyek arra utalnak, hogy László a Megafon nemzetközi projektjében Déri Stefi közvetlen kollégiája lehet. A brüsszeli és a strasbourgi Európai Parlamentből is jelentkeztek már be egy stábként.


Balra: “A Fidesz európai parlamenti képviselője a Megafonnak is nyilatkozott Brüsszelben.” Forrás: Déri Stefi, Facebook. Jobbra: “My crew (a stábom), akik nélkül nem készülnének ilyen jó tartalmak.”, forrás: Déri Stefi, Facebook

A Megafonnál nem ritka, hogy az egyes stábtagokról csak jóval később vagy egyáltalán nem tájékoztatják a nyilvánosságot. Szintén a Lakmusz derítette ki, hogy Lénárd Péter áll a Demokratikus mémek nevű trash csatorna mögött, aki a Petőfi Irodalmi Ügynökségtől igazolt a Megafonhoz. Az oldalt azonban a cég, más projektekhez hasonlóan, sohasem vállalta.

Politikusból influenszer

László politikai karrierjét a 2010-es évek elejéig tudtuk visszakövetni. A Fidesz első kétharmados választási győzelme után az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozott: Soltész Miklós államtitkár mellett a Szociális és Családügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöki posztját látta el. Kormányzati jogviszonya alól a 2014-es országgyűlési választások után mentették fel. Ezután az európai parlament néppárti frakciójának (EPP) sajtómunkatársa lett. Saját elmondása szerint hat évig élt Brüsszelben.


Forrás: EPP Group

Arról, hogy László pontosan mettől meddig látta el Brüsszelben ezt a feladatot, nem találtunk pontos információt. Az Európai Parlament sajtóreferense a személyi adatok védelmére hivatkozva nem adott felvilágosítást László alkalmazásáról, az Európai Néppárt sajtóosztálya pedig nem válaszolt kérdéseinkre. László egy 2018-as felvételen viszont még együtt szerepel az Európai Néppárt alelnökével, az EP választások kampányfőnöki posztját is betöltő Dara Murphyvel, akit Semjén Zsolt, a KDNP elnöke látott vendégül a 2019-es kampány előtt Budapesten.


Semjén Zsolt az Országházban fogadta az Európai Néppárt alelnökét. László András balról a második. Forrás: semjenzsolt.hu

László Andrást 2019 áprilisában már Magyarországon találjuk: ekkor nevezték ki a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium “fejlesztéspolitikai kommunikáció összehangolásáért felelős miniszteri biztosának”. Az itt végzett tevékenységéről egy-két alkalommal a sajtó is beszámolt, például amikor a Körös-Maros Nemzeti Parkban letette a magyar szürkemarha génmegőrzését szolgáló állattartó komplexum alapkövét, vagy Pécsett uniós és állami finanszírozású felsőoktatási fejlesztéseket ismertetett.

László még miniszteri biztosként működött, amikor neve felkerült a Fidesz 2019-es európai parlamenti választási jelöltlistájára is (de a 63 jelölből csak a 38. helyen). Ezen a listán szerepelt egyébként még jóval előkelőbb helyen (14.-ként) Kovács István, a Megafon későbbi alapítója is. Mivel végül a Fidesz listájáról 13-an jutottak be az Európai Parlamentbe, ez sem Kovácsnak, sem Lászlónak nem sikerült.

László András 2020 januárjában, egy évvel a megbízása lejárta előtt távozott az Innovációs Minisztériumból. Ezek után szorosabbra húzta kapcsolatát a Fidesszel: 2020-tól kezdve a párt Külügyi Titkárságának munkatársaként tűnik fel:

  • a Magyar Nemzetben megjelent cikkei alatt ez a titulus szerepel 2020-ban és 2021-ben,
  • a 2022-es magyarországi parlamenti választások előtt ebben a státuszban találkozott az ENEMO nemzetközi választási megfigyelő szervezet munkatársaival,
  • nemzetközi médiaszereplései alkalmával a Fidesz tanácsadójaként mutatták be (például itt és itt), illetve a
  • a külügyi kabinet munkatársaival vett részt a Fidesz-KDNP éves balatonfüredi frakcióülésén tavaly februárban.


Független választási megfigyelőkkel a 2022-es országgyűlési választások előtt a Képviselői Irodaházban. Forrás: ENEMO.org

Az nem világos, hogy a választások után László felmondta-e a párthoz fűződő megbízásait, majd továbbállt a Megafonhoz, vagy ezt a két tevékenységét a mai napig párhuzamosan végzi.

Annyi biztos, hogy László továbbra is kapcsolatban áll Magyarország nemzetközi partnereivel. Azt azonban nem tudni, hogy ezeken a találkozókon külügyi tanácsadói vagy influenszeri minőségében szerepel.


Balra: László András Jean-Paul Garrauddal, a a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagjával az európai parlamentben. Forrás: László András, X. Jobbra: Jorge Buxadéval, a spanyol VOX politikusával. Forrás: László András, X.

Politikai tétek az X-en: Magyarország kontra EU

László András 2022 végén új területen próbálta ki magát: november utolsó napjaiban rövid, pörgős, explainer-típusú “megmondó” videókkal jelentkezett az egykori Twitteren. A közösségi platform erősen figyelemhiányos környezetéhez alkalmazkodó videóiban általában maximum 45 másodperc alatt vesézi ki a kiválasztott témákat.

Két első videójában László az Európai Unió vezetőit dorgálta az Egyesült Államokkal kialakított túlzott energiafüggőség, majd a “brüsszeli elit” szemellenzős bevándorláspolitikája miatt.

Az első két anyagot továbbiak követték gyors egymásutánban: cikkünk megjelenéséig összesen 28 mini epizód került ki az X-re.

A videók a fő kormánypárti narratívákat ismétlik és magyarázzák el a nemzetközi közönségnek.

A témák között kitüntetett helyet foglal el

A Reszkessetek betörők című filmklasszikus képsoraival illusztrált káosz az EU-ban. Forrás: László András, X.

A kormány üzeneteinek sulykolása mellett a videókban olyan állítások is elhangzanak, amelyeket független tényellenőrző oldalak ( többek közt Lakmusz is), már jóval korábban megcáfoltak. Az EU vakcinabeszerzésével kapcsolatban például László ebben a videójában “leleplező” anyagként mutatja be a felvételt, amelyben a Pfizer egyik vezetője az Európai Parlament meghallgatásán elmondja, nem tesztelték, hogy az oltóanyag a vírus továbbadását megakadályozza-e. Miközben a Pfizer soha nem állította ennek ellenkezőjét, a Fidesz-közeli elemzők már fél éve turnéznak a gyógyszergyártó cég “nagy beismerésével”.

László legnézettebb videói is egyelőre még csak pár száz (maximum 1500) Twitterezőt érnek el, de a saját követőtáborának építésén túl a kommentjeivel más fiókoknak – például a miniszterelnökének és más megafonosoknak – is felhajtja a nézettségét.


Balra: László Orbán migránsos videója alá is betette a sajátját. Forrás: Orbán Viktor, X.

Mit ajánl a Megafon az európai hírolvasóknak?

László lelkesen terjeszti az X-en olyan kormánypárti angol nyelvű hírportálok tartalmait is, mint a Brussels Signal vagy a Remix. Előbbi csak néhány hónapja indult és a Szabad Európa írta meg róla, hogy a kormány egyik korábbi, amerikai kommunikációs tanácsadója alapította az európai közbeszéd befolyásolására. De a Fidesz egyik amerikai kormánytanácsadójához kötődik és hasonló célt szolgál az évek óta alacsony láthatósággal működő Remix is, amelyről az Átlátszó derítette ki, hogy az üzemeltetését magyar közpénzből is fedezik.



A Remix a megafonos megosztások révén is bejut az /X vérkeringésébe. Forrás: László András, X.

Az olvasottsági adatok alapján a Remixre és a frissebb Brussels Signalra is ráfér a népszerűsítés a Megafon felületein, a kormánypárti hírmagazinok egyelőre meg se közelítik az európai politikával foglalkozó fősodratú sajtótermékek, mint például az Euronews elérését.


A Remix és a Brussels Signal 3 havi olvasottsági adatait az Euronews elérésével mértük össze. Forrás: Similarweb

Első fecskék a Twitteren

Míg a Statista tavalyi felmérése alapján a Facebookot a hazai internethasználók 85 százaléka használta naponta, addig az egykori Twittert ennek töredéke, mindössze 5 százaléka.


A Twitter/X viszont a globális közéleti diskurzus egyik meghatározó felülete, amelyet vezető politikusok és újságírók használnak világszerte. Jelentőségét a hazai politikai szereplők mégis viszonylag későn ismerték fel: Orbán Viktor például csak tavaly októberben indította el hivatalos oldalát a Twitteren. A bejelentésről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy az Orbán munkájáról és politikájáról megjelenő angol nyelvű információk “elsősorban a nemzetközi közvélemény tájékoztatását” szolgálják.


Forrás: Bohár Dániel - A riporter, Facebook

A miniszterelnök első tweetje után pár nappal a Megafon is megvetette a lábát a felületen: október végén Déri Stefi televíziós bemondóból lett influenszer a Megafon történetének első angol nyelvű explainer videóját tette közzé az egykori Twitteren.

Az októberi dátum valószínűleg annak is szólt, hogy Elon Musk amerikai tech milliárdos ekkor zárta le a Twitter felvásárlására vonatkozó, tavaly április óta húzódó egyeztetéseket. A platformcég új tulajdonosaként Musk egyik első lépése volt, hogy visszaállítsa a korábban szélsőséges megnyilvánulásaik miatt felfüggesztett közszereplők fiókjait: Donald Trump volt amerikai elnöktől egészen a Ku-Klux-Klant vezető David Duke-ig.

A Twitter korábbi vezetése a magyar kormány hivatalos oldalaival sem bánt kesztyűs kézzel, 2020-ban például “minden előzetes magyarázat nélkül” letiltották a nemzetközi kommunikációra szánt About Hungaryt. De a tulajdonosváltás utáni lépések a hazai nyilvánosságban is átformálták a platformcég megítélését, amelyről korábban kormánypárti szereplők egyhangúlag állították, hogy “nagyüzemben tiltja, törli és blokkolja a jobboldali-konzervatív hangokat”, alapítója, Jack Dorsey pedig egy “meggyőződésés marxista”.

Musk hatalomátvételével minden látszólagos akadály elhárult az elől, hogy a jobboldali véleményvezérek is bekapcsolódjanak a globális diskurzusba a Twitteren, a platformot csak kevéssé használó belföldi szavazók helyett pedig a nemzetközi színtér szereplőit szólítsák meg. Fontos terepe lehet ennek a munkának az orosz-ukrán háború árnyékában zajló 2024-es európai parlamenti választási kampány, amelynek elemzésére már a politikusból lett influenszer, László András is bejelentkezett.


Forrás: András László, X.

László Andrást telefonon kerestük, hogy az influenszerkedésről és a Megafonhoz való kapcsolatáról kérdezzük. A szóbeli beszélgetés során azonban rögtön elzárkózott a válaszadástól, helyette a Megafonhoz irányított minket. A beszélgetést követően írásban küldtünk kérdéseket Lászlónak és a Megafonnak is, egyelőre azonban egyik féltől sem érkezett válasz a megkeresésünkre.

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.