Nem könnyű kiigazodni a kormányzati kommunikáció költségein. Ebben a cikkben megmutatjuk, mi az a kevés, ami a közbeszerzési adatbázisokból kiolvasható - és mi az a sok, ami rejtve marad.
A kormány január közepén összesítette az EU Oroszország elleni szankcióiról szóló nemzeti konzultációra beérkezett válaszokat.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ január 14-én
úgy interpretálta a konzultáció eredményeit, hogy „a magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos gazdasági károkat okozó szankciókat”.
Ezt az értelmezést követte az ezután indult plakátkampány és a kormány
videós hirdetése is. Az „a magyarok döntöttek: 97 százalék NEM a szankciókra” szöveg egyértelműen azt sugallja, hogy a teljes magyar lakosság túlnyomó többsége utasítja el a szankciókat.
Plakátkampány a konzultáció eredményéről Fotó: Kisbenedek Attila/AFP
A Lakmusz korábban bemutatta,
miért félrevezető ez az állítás. A nemzeti konzultáció kérdéseire a kormány tájékoztatása szerint átlagosan a kérdőívet visszaküldők 97,33 százaléka válaszolt nemmel, ami nagyjából 1,35 millió főt jelent. Ez a 8,22 millió választópolgárnak csak 16,5 százaléka.
A konzultáció nem értelmezhető közvélemény-kutatásként. A beküldők hátteréről semmit nem tudunk, így ők biztosan nem reprezentálják a teljes magyar lakosságot úgy, ahogy egy közvélemény-kutatás mintájába bekerülők. Már a konzultáció kérdései sem követték a közvélemény-kutatások módszertanát,
manipulatívak és irányítottak voltak.
A fenti okokból csúsztatás azt állítani, hogy a magyarok 97 százaléka mondott nemet a szankciókra. A közvélemény pedig joggal lehet kíváncsi arra, mennyi közpénzt költött a kormány ennek a félrevezető állításnak a hirdetésére.
De vajon mennyit? És milyen hirdetési felületeken, milyen médiumokat vagy plakátcégeket gazdagítva?
Ennek próbált utánajárni a Lakmusz a nyilvánosan elérhető adatok és dokumentumok alapján. Bár pontos számhoz egyelőre nem jutottunk, érdemes bemutatni, milyen technikával éri el a kormány – közelebbről a Rogán Antal által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda - a kommunikációs költések részleteinek homályban tartását, és mi az, amihez ennek ellenére bárki hozzáférhet a közbeszerzési adatbázisokból.
A kommunikációs közbeszerzések és az adatbázisok értelmezéséhez segítséget nyújtott Merényi Miklós és Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársai, valamint Zeisler Judit a Transparency International Magyarországtól.
Amit tudunk
A Miniszterelnöki Kabinetiroda január 13-án közzétett
dokumentumából kiderül, hogy csak a szankcióellenes nemzeti konzultáció lebonyolításának technikai költségei (postai és nyomdaköltségek) meghaladták a bruttó 2,7 milliárd forintot.
A kommunikációs költésekről általában két forrásból tájékozódnak az újságírók:
A kommunikációs feladatokat az NKOH központi közbeszerzés keretében osztja ki. Bizonyos időközönként kiírnak egy nagyértékű közbeszerzést, és ennek eredményeképp aláírnak egy keretmegállapodást egy vagy több céggel vagy cégcsoporttal. A nyertes a megállapodás keretösszegének kimerüléséig végezheti az állami kommunikációs feladatokat.
A gyakorlatban az állami kommunikációs munkákat már jó ideje a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó két, a New Land Media kft. és a Lounge Design kft. konzorciuma nyeri el.
2018-ban az NKOH eredetileg három cégcsoporttal írt alá kommunikációs keretmegállapodást, a Balásy-cégek mellett Kuna Tibor és Csetényi Csaba érdekeltségeivel. Kuna és Csetényi cégeivel azonban a közbeszerzési törvény megsértése miatt
felbontották a szerződést, így a New Land és a Lounge Design konzorciuma maradt az egyedüli nyertes.
2019-ben a New Land – Lounge Design konzorcium már egyedül nyerte el a következő,
nettó 50 milliárdos kommunikációs keretmegállapodást az NKOH-tól, és azóta is monopolhelyzetben van az állami hirdetési piacon.
A jelenleg is futó,
nettó 75 milliárd forintos keretmegállapodást 2022. május 11-én írta alá Balásy cégeivel a Kommunikációs Hivatal.
A keretmegállapodás alapján a New Land és a Lounge Design végezheti el a kommunikációs feladatokat az összes minisztériumnál, a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló valamennyi költségvetési intézménynél és a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál.
Az egyes kommunikációs munkákra az állami intézmények és cégek már nem versenyeztetik meg a gazdasági szereplőket, hanem az NKOH keretmegállapodása alapján egy úgynevezett írásbeli eljárásban megbízzák Balásy cégeit.
Ezt az eljárást követi a Miniszterelnöki Kabinetiroda is a központi kormányzati kampányoknál.
Az ügymenet olyannyira gördülékeny, hogy
a K-Monitor cikke szerint a Kabinetiroda tavaly október 18-án kiküldött egy felhívást a Balásy-cégeknek, majd 19-én kiküldtek egy módosított felhívást, azzal, hogy az ajánlattételi határidő aznap (!) 12 óra.
A Kabinetiroda által közzétett
legutóbbi szerződéslistából az derül ki, hogy 2022. október 20-án – a fenti villámgyors ajánlattétel eredményeképp - 3,42 milliárd forintra, december 7-én pedig 1,26 milliárd forintra szerződtek a New Landdel és a Lounge Designnal.
Az NKOH 2022 negyedik negyedévéről szóló közbeszerzési beszámolójában ezek mellett látszik még egy 11,81 milliárdos szerződés is a Balásy-cégek és a Kabinetiroda között, amit december 15-én írtak alá. (A Kabinetiroda szerződéslistájából ez azért maradhatott ki, mert az nem az év végéig nézte a szerződéseket.)
A közbeszerzési adatbázisból magukat a szerződéseket is el lehet érni, ha az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalán (ekr.gov.hu) a „keretmegállapodás alapján indított beszerzések” fülnél beírjuk az NKOH nagy, 75 milliárdos keretmegállapodásának azonosítóját (EKR001611812021). A 3,42 milliárdos szerződés
innen tölthető le, az 1,26 milliárdos
innen, a 11,81 milliárdos pedig
innen.
A szerződéseket a közbeszerzési törvény értelmében a szerződéskötést követően haladéktalanul közzé kellene tenni, de ez a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Balásy-cégek közötti kontraktusoknál nem valósult meg. A tavaly október 20-án aláírt szerződés idén január 12-én került fel az EKR-be, a december 7-i szerződés január 26-án, a december 15-i pedig február 28-án.
Azonban hiába tették közzé legalább késedelmesen a dokumentumokat, sem ezek szövege, sem az NKOH összegző beszámolói nem árulnak el sokat a szerződések voltaképpeni tárgyáról.
Ami homályban marad
A Kabinetiroda és a Balásy-cégek között 2022 negyedik negyedévében aláírt három kommunikációs szerződés tárgyát – ahogy a korábbiakét is - meglehetősen nagy vonalakban határozták meg. Sorrendben így néznek ki a tárgyleírások:
- Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 27., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 35.;
- Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 28., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 36.;
- Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 29., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 37.
Az egy sémára íródott szerződésekből semmi érdemi nem derül ki arról, hogy pontosan
mit akar kommunikálni a Kabinetiroda, és az elvégzendő feladatokat is csak elnagyoltan tartalmazzák a dokumentumok.
Megtudjuk például, hogy „kreatív koncepcióalkotás, kreatív szövegírás és grafikai tervezés”, „online ügynökségi feladatok” vagy „média tervezés és vásárlás” végezhető a szerződések keretein belül.
A homályos megfogalmazás oka, hogy a Kabinetiroda kommunikációs szerződései sem konkrétan meghatározott feladatokra szólnak, hanem „vállalkozási keretszerződések”.
Az NKOH keretmegállapodása alapján tehát a Kabinetiroda keretszerződéseket köt a Balásy-cégekkel. Az elvégzendő feladatokat azonban nem ezekben írja le, hanem – ahogy maguk a szerződések fogalmaznak – “egyedi megrendelők” kibocsátásával közli a vállalkozóval.
Az egyedi megrendelők nem szerződések, a közbeszerzési adatbázisba sem kell feltölteni őket – így pedig a nyilvánosságnak nem lehet pontos információja arról, mire költi el a Kabinetiroda a keretszerződésekben meghatározott összegeket.
Biztosak abban sem lehetünk, hogy
mennyit költ el belőlük. A keretszerződések egységesen 30 százalékos opciót tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a Kabinetiroda csak a szerződéses összegek 70 százalékát köteles elkölteni, a maradék 30-ról szabadon határozhat. A 2022. december 15-én aláírt 11,81 milliárdos szerződésnél például 8,27 milliárd forint a kötelezően elköltendő összeg, 3,54 milliárd az opció.
Tippünk azért ilyen kevés információ alapján is lehet arról, hogy melyik szerződés takarhatja a nemzeti konzultáció „eredménykampányát”, a “97 százalék NEM” üzenet köré épülő hirdetéseket.
A 3,42 milliárdos októberi és az 1,26 milliárdos decemberi szerződés a keretösszegek kimerüléséig, de legkésőbb 2022. december 31-ig szólt.
A konzultáció eredményeit ugyanakkor 2023. január közepén közölték, így értelemszerűen az eredménykampány tervezése és kivitelezése sem kezdődhetett el korábban. Az összesen 4,68 milliárd keretösszegű két szerződésből inkább a magát a konzultációt reklámozó “bombás” hirdetéseket fizethették.
A január közepén induló „97 százalékos” kampány így kizárásos alapon csak a 2022. december 15-én aláírt, 11,81 milliárdos keretszerződésből futhatott.
A nyilvánosan hozzáférhető adatokból azt nem lehet megállapítani, hogy pontosan mennyi pénz ment el az eredménykampányra, mert a keretszerződés 2023 év végéig szól, elvileg másra is költhettek belőle, és eleve csak a keretösszeg 70 százalékát kötelező elkölteni. Azt sem tudjuk, hogy a reklámköltések hogyan oszlottak meg a különböző hirdetési felületek (plakát, nyomtatott és online média, TV, online, Facebook, Youtube) között.
Elméletileg az is előfordulhat, hogy a 11,81 milliárd nem volt elég a kampány költségeire, és a Kabinetiroda a kampány egy részét egy újabb keretszerződésből fedezte. Arról azonban nincs információnk, hogy december 15. óta újabb szerződés jött volna létre a Kabinetiroda és a Balásy-cégek között. Cikkünk megjelenéséig az EKR szerződéstárába ilyen szerződést nem töltöttek fel, és az NKOH 2023 első negyedévéről szóló tájékoztatója sem jelent még meg.
És amit szeretnénk tudni
A Lakmusz közérdekű adatigénylése ezért a 11,81 milliárdos keretszerződésre fókuszál. A Miniszterelnöki Kabinetirodától a szerződés alapján kibocsátott egyedi megrendelőket kértük ki, illetve a szerződés három - a közbeszerzési adatbázisban nem szereplő - mellékletét. A mellékletek tartalmazzák a Balásy-cégek ajánlatát és ártáblázatát, valamint a feladatok műszaki leírását.
Kikértük továbbá a konkrét feladatokról a cégek által kiállított és a Miniszterelnöki Kabinetiroda által elfogadott dokumentumokat, különösen a koncepciókat, stratégiákat, feladatmeghatározásokat, médiaterveket és a hozzájuk tartozó költségvetéseket.
A Balásy-cégek által a Kabinetirodának megküldött néhány korábbi kampány médiaterve
az Átlátszó 2017-es adatigénylései nyomán a kimittud.hu oldalon ma is fellelhető. Ezekből látszik, hogy pontosan mennyi pénzért, milyen felületeken vásároltak hirdetést, és bár a konkrét hirdetések tartalma nem derül ki, az igen, hogy melyik kampány részeként rendelték meg őket.
Így nézett ki például a „Magyarország erősödik” kampányhoz tartozó egyik médiaterv.
Hasonló dokumentumok alapján a konzultáció eredménykampányának részleteire is fény derülhetne.
A Rogán-minisztériumnak első körben 15 napja van válaszolni adatigénylésünkre, a fejleményekről beszámolunk majd.
(Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP)
