“A nemzeti konzultáció eredménye világos: a magyar emberek elutasítják a brüsszeli szankciókat!”
Ezt írta nemrég Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig egy emailben kiküldött hírlevélben közölte:
“A kormány összesítette a nemzeti konzultáció eredményeit, amelyek egyértelműek: a magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat.”
Részletek a Kormányzati Tájékoztatási Központ hírleveléből.
Korábban több cikkben is foglalkoztunk a tavaly ősszel lefolytatott nemzeti konzultációval, amely olyan EU-s szankciókról szólt, amelyeket korábban Magyarország is megszavazott. Megírtuk többek közt, hogy a konzultáció eredménye önmagában nem von maga után semmilyen jogi következményt, legfeljebb politika, kommunikációs jelentősége lehet. Jelenleg a kormányzati retorika azt hangsúlyozza, hogy a “magyar emberek” 97 százaléka mondott nemet ezekre a szankciókra - ez azonban valójában csak retorikai fordulat.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ osztotta meg a konzultáció részletes eredményeit: e szerint összesen 1 millió 389 ezer ember vett részt a konzultációban, és az egyes kérdésekre 96,3 és 97,6 százalék között válaszoltak nemmel.
Az összes kérdésre átlagosan a válaszadók 97,33 százaléka írt nemet, azaz 1 351 894 fő.
A választási névjegyzék adatai alapján 2022-ben az országgyűlési választások idején 8 215 304 választásra jogosult magyar állampolgár volt. Ez természetesen azóta változhatott valamennyit, de nagyarányú eltérés azért nem valószínű (csak a viszonyítás végett: 2018-ban 8 312 264 volt ez a szám).
Az egyszerűség kedvéért a 2022-es adatokkal számoltunk, így az jött ki, hogy a választásra jogosultak közel 16,5 százaléka válaszolt nemmel a konzultációs kérdésekre.
Vagyis nagyjából minden hatodik választóról van szó.
Egyébként az Európai Bizottság már jelezte: nem fogadják el a nemzeti konzultáció eredményét. Peter Stano, az EU külügyi szóvivője úgy kommentálta a helyzetet: az Európai Bizottság megállapította, hogy „a megkérdezett polgárok nagyon alacsony részvételi arányban vesznek részt”.
Ha az elmúlt 12 év nemzeti konzultációinak kitöltési adatait nézzük, a szankciós konzultáció a középmezőnyben teljesített.
A kormány jelenleg azt hangsúlyozza: a “magyar emberek” mondtak nemet a szankciókra. Csakhogy a nemzeti konzultáció egyik legfőbb problémája, hogy nem tekinthető reprezentatívnak. Erről nemrég a Lakmusz podcastjában mi is beszélgettünk Hann Endre közvélemény-kutatóval. .
Ahhoz ugyanis, hogy egy minta reprezentatív legyen, arányaiban le kellene fednie a társadalom egészét, különféle szempontok alapján (nem, kor, lakóhely, nemzetiség, anyagi helyzet, pártpreferencia, stb.), annak függvényében, hogy éppen milyen témában kérdezik az embereket. Erről a KSH is írt egy hosszabb elemzést, de például a Szegedi Tudományegyetem Általános statisztika II. online is elérhető tananyagában így fogalmazzák meg:
“A reprezentatív mintavételhez szükséges, hogy a sokaság minden egyedének legyen esélye a mintába kerülni.”
Ám hiába juttatta el a kormány (2,7 milliárd forintból) minden postaládába a konzultációs borítékot, arról semmit sem tudunk, hogy kik töltötték ki azt.
Feltételezések azonban lehetnek, erről beszélt podcastunkban Hann Endre is: vélhetően a kormány politikájával elégedettebbek nagyobb arányban töltötték ki, mint azok, akik nem szimpatizálnak a kormány intézkedéseivel.
Ez nem csak annak köszönhető, hogy a kormány a saját táborát aktivizálta, de annak is, hogy az ellenzéki pártok épp ennek az ellenkezőjére buzdítottak:
A momentumos akcióból is látható: az ellenzéki elköteleződésű választópolgárok egyik eszköze a véleményük kifejtésére a kérdőív nem kitöltése volt.
Tehát az, hogy a kormánya “magyar emberek” véleményeként összegzi a konzultáció végeredményét, elsősorban retorikai fordulat.
Egy népszavazás például ennyi kitöltővel érvénytelen lenne, az Alaptörvény értelmében egy országos népszavazás ugyanis csak akkor eredményes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Így lett például eredménytelen a tavaly április 3-án az országgyűlési választásokkal egy időben tartott gyermekvédelmi népszavazás is, a kormányzati kommunikációban mégis sikerként értékelték a referendum eredményeit.
A nemzeti konzultáció manipulatív kérdéseiről itt írtunk korábban, az előző konzultációkról készített elemzésünk pedig itt olvasható.
Címlapkép: Németh Dániel/444
