Miről konzultált a kormány oktatásügyben és mi sült ki belőle?

Rétvári Bence államtitkár a rendszerváltás óta eltelt 30 év legintenzívebb egyeztetésének nevezte a kormány tanárokkal és szülőkkel folytatott, sokat vitatott oktatási konzultációját. A nem sokkal később benyújtott státusztörvény azonban nem azt tükrözi, hogy a kormány mindenben meghallotta volna a kérdőíveket kitöltő pedagógusok szavát.

Oktatási hét a Lakmuszon: a napokban több cikkünkben is az oktatással, illetve az oktatási tüntetésekkel kapcsolatos állításokat ellenőrzünk. Ez a második része a sorozatunknak, az első itt olvasható. A korábbi oktatási témájú cikkeink pedig itt érhetők el.


Április vége óta új lendületet vettek a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó tüntetések. Legutóbb május 3-án demonstráltak a miniszterelnök hivatalának helyet adó Karmelita kolostornál diákok, akik az épület előtt elhelyezett kordonok megbontása után másodszor is kemény rendőri fellépéssel, könnygázzal és gumibotokkal találták szemben magukat.

Nem meglepő tehát, hogy a tüntetést követő első adandó alkalommal, május 8-án, amikor a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnöknek azonnali kérdésekre kellett válaszolnia, már az első napirend előtti felszólalás témája az oktatás volt. Ezen belül a státusztörvénynek nevezett jogszabálytervezet, amellyel a kormány jelentősen szigorítana a pedagógusok munkakörülményein - e tervezet ellen tiltakoznak most a tüntetők is.

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a PSZ és a PDSZ közös közleményét olvasta fel, amiben a kormányt teszik felelőssé “az elmúlt évek békés tüntetései után az utóbbi hetekben kialakult erőszakos cselekményekért”, mert “nem vette figyelembe a pedagógusok, a diákok és a szülők közös követeléseit, nem kezdődött meg a párbeszéd az oktatás egyre sürgetőbb átfogó reformjáról”.

“Tudja, Magyarországon az elmúlt 30 évben nem nagyon volt olyan időszak, amikor annyi egyeztetés történt pedagógusokkal, pedagógus szakszervezetekkel, szülőkkel, tanárokkal, érdekképviseletekkel, mint az elmúlt hónapok”

- kezdte válaszát az elhangzottakra Rétvári Bence miniszterhelyettes, az oktatásért felelős Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd hosszú példálózásba kezdett.

Eszerint a kormány a pedagógus szakszervezetekkel tartott 9 egyeztetésen kívül az elmúlt hónapokban

  • három körben, “digitális konzultáció” keretében kérte ki a pedagógusok véleményét “több fontos kérdésben”. (Az első körben 25 ezer, a második körben 33 ezer, a harmadik körben 18 ezer válasz érkezett);
  • “Szülői konzultáció” keretében 130 ezer szülő válaszolt a kormány oktatással kapcsolatos kérdéseire.
  • Tavaly decemberben pedig 400 iskola képviselője részvételével tartottak “egész napos konzultációt” a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

De miről szóltak pontosan a felszólalásban említett konzultációk? Milyen eredménnyel zárultak? Visszaköszönnek ezek az eredmények az egyeztetések lezárulása után benyújtott státusztörvényben? Ennek járunk utána cikkünkben.

Röviden összefoglalva:

  • Az már a 2022 júniusában és szeptemberében szervezett első két digitális konzultációból kiderülhetett a kormány számára, hogy a felmérésben részt vevő pedagógusok többsége túl nagynak tartja a jelenlegi munkaterhelést, “a megtartott órák száma mellett nem látják biztosítottnak a megfelelő felkészülést és a színvonalas nevelő-oktató munkát”. A státusztörvény tervezete mégis lehetővé tenné, hogy hogy a pedagógusokat az eddiginél is többet dolgoztassák az iskolákban, óvodákban. A jelenlegi heti 22-26 órás kötelező óraszámon sem csökkentenének.
  • Annyiban viszont valóban tükrözi a státusztörvény a konzultáció eredményeit, hogy a . pedagógusok rendszeres teljesítményértékelését az igazgató hatáskörévé tenné, az értékelés pedig nagyjából a pedagógus-konzultációban is bemutatott szempontok alapján zajlana, és hatással lenne a pedagógusok bérére.

Nézzük részletesebben a hivatkozott konzultációkat!

2022. június 13-26. és szeptember 1-20.: Általános digitális konzultáció a pedagógusokkal

Sajtóhírek alapján a kormány valóban háromszor küldött anonim kérdőíveket a magyar közoktatásban dolgozó összes pedagógusnak az elmúlt egy évben, hogy különböző oktatási kérdésekben kikérje a véleményüket.

Az első anonim kérdőív tavaly június közepén érkezett meg az érintettekhez, június 13. és 26. között tölthették ki a pedagógusok. A kérdések listája ugyan nyilvánosan már nem elérhető, de sikerült megszereznünk, ezen a linken elolvasható.

A Belügyminisztérium rákérdezett benne

  • a pedagógusok munkakörülményeire,
  • a jelenlegi munkaterhelésükről alkotott véleményükre,
  • a teljesítményük értékelésével kapcsolatos igényeikre és bérezési kérdésekre,
  • és az iskolaőrség intézményéről alkotott véleményükre is.

A második konzultációs kört szeptember 1-je és 20-a között tartották. A kérdőív pontos kérdéseit ebben az esetben nem ismerjük. Az Új Köznevelés folyóiratban azonban megjelent egy tanulmány Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és Kisfaludy László helyettes köznevelési államtitkár tollából, ahol azt írják, a második kérdőív kifejezetten a pedagógusok minősítésével, a teljesítményértékelés szempontjaival foglalkozott.

Ez a tanulmány mutatja be a két felmérés eredményeit is.

Eszerint a júniusi kérdőívet 24 ezer fő töltötte ki, az összes megkérdezett 15 százaléka. A szeptemberi kérdőív kérdéseire 33 ezer ember, a megkérdezettek 24 százaléka válaszolt.

A válaszaikból ezeket a főbb következtetéseket vonta le a kormány:

  • A válaszadó pedagógusok kicsivel több mint a fele túl nagynak tartja a munkaterhelést, a megtartott órák száma mellett nem látják biztosítottnak a megfelelő felkészülést és a színvonalas nevelő-oktató munkát.
  • Óvodában és középiskolában a jelenleg adottnál kisebb létszámú csoportokat, osztályokat tartanának megfelelőnek.
  • Legtöbben a béremelés szükségességét hangsúlyozták, de a többség szeretné, ha a béreket a pedagógusok teljesítménye alapján differenciálnák.
  • A teljesítmény értékelésében szerintük az igazgató értékelésének kéne a leghangsúlyosabbnak lennie.
  • Az értékeléshez pedig figyelembe kellene venni az óralátogatások során szerzett tapasztalatokat, a megtartott órák számát és minőségét, a munkafegyelmet, az adminisztráció pontosságát, a munkatársakkal való együttműködést, a tehetséggondozó és felzárkóztató pedagógiai munkát, a fiatalabbak pedagógusok mentorálását, az etikai normák betartását, sőt, általános iskola felső tagozatában és középiskolában a tanulók véleményét is.

A kétkörös digitális konzultációt a pedagógus szakszervezetek komoly kritikával fogadták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) részletes értékelésében kifogásolta, hogy a kérdőívekben épp a pedagógustársadalom legégetőbb problémáiról, “a fizetésekről, a napi megélhetésről, a lakhatási körülményekről, a másod- és harmadállási kényszerről” nem voltak kérdések. A béremelési igényüket csak a saját szavas véleménykifejtésre kijelölt helyen jelezhették a kitöltő pedagógusok.

Azok a kérdések viszont, amiket a BM tett fel, sokszor “a nemzeti konzultációk előre megválaszolt kérdéseire hajaznak”,

fogalmazott a szakszervezet elemzése.

Az iskolaőrség intézményéről szóló részt hozták fel példaképp, ahol olyan kérdésekkel vezetik rá a kitöltőt, hogy helyes megoldásnak találja az iskolaőrség intézményét a biztonság fenntartására, amikre szinte lehetetlen nem egyetértően válaszolni. Közben az iskolaőrségen kívüli más lehetséges módszerekről nem tesznek említést.

Forrás: Szülői Hang

2023. március 6-26.: Kérdőív az új teljesítményértékelési rendszer tervezetéről

A harmadik anonim kérdőívet március 6-án küldte ki az Oktatási Hivatal a pedagógusoknak, ebben már a bevezetni kívánt új teljesítményértékelési rendszer kész tervezetét kellett értékelniük, amit a kormány beépítene a státusztörvénybe.

Ennek a kérdőívnek a tartalmát sem tették közzé semmilyen kormányzati felületen, és a 18 ezres részvételi létszámot is csak Rétvári Bence nyilatkozataiból és egy a Facebook-on közzétett videóüzenetéből ismerhetjük.

Részleteiben az sem ismert, milyen következtetéseket vontak le a felmérésből a Belügyminisztérium oktatási illetékesei. Egy március 13-án, az MTI-ben kiadott belügyminisztériumi közleményt találtunk, ahol még szűk két héttel a kitöltési határidő, március 26-a előtt számoltak be a felmérés részeredményeiről. Eszerint március 6-13. között 15 ezer pedagógus töltötte ki a felmérést, többségük “meghatározó szerepet tulajdonít” az értékelési szempontrendszerben az adott intézmény sajátosságainak, és szeretné, ha nem más intézmények pedagógusaihoz, hanem az adott nevelőtestületen belül dolgozókhoz viszonyítva értékelné az oktató-nevelő munkát. Az értékelésben pedig “az igazgató szerepét tartják elsődlegesnek”.

Személyes konzultáció a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A másik esemény, amire hivatkozva Rétvári bizonyítani igyekezett, hogy a kormány igenis folytatott párbeszédet az oktatás reformjáról a pedagógusokkal, a 2022. december 16-án, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konzultáció volt. A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium budapesti és vidéki iskolák egy-egy képviselőjét hívta szakmai egyeztetésre az NKE épületébe, olyan iskolákból is, ahol a pedagógusok aktívan részt vettek a polgári engedetlenségi akcióban vagy sztrájkot vállaltak, és olyanokból is, ahol nem. Az egyeztetés nem volt sajtónyilvános, de a résztvevők beszámolóiból és hangfelvételeiből kiderültek róla részletek.

Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét is tüntetők fogadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületénél, amikor megérkezett a Belügyminisztérium pedagógusokkal szervezett konzultációjára 2022. december 16-án. Fotó: Kristóf Balázs/444

A HVG cikke szerint a kormányoldalt Rétvári Bence parlamenti és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár képviselte, ő ismertette a kormány terveit a bérezés teljesítményalapúvá alakításáról, és előadást tartott Pintér Sándor belügyminiszter is. A pedagógusi oldalról összesen húsz iskolaigazgató és tanár szólalt fel 3-3 percben, és szót kapott Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. A polgári engedetlenségben részt vevő, nagyrészt fővárosi iskolák felszólalói közül többen arra használták fel a három percet, hogy a pedagógusok kilenc követeléséből egyet-egyet kifejtsenek. De volt olyan meghívott is, aki alapvetően elégedett a rendszerrel, a bérrendezést viszont fontosnak tartja, és olyan, főként vidéki pedagógusok is, akik a tankerületek intézményfenntartói működéséről is elismerően beszéltek.

A konzultációval sem a szakszervezetek, sem a tiltakozó pedagógusokat összefogó Tanítanék Mozgalom vezetői nem voltak elégedettek. Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint valódi egyeztetés nem volt, az eseményen csak felszólalókat hallgattak meg. Törley Katalin, a Tanítanék másik alapítója, kirúgott tanár “színjátéknak”, Nagy Erzsébet, a PDSZ vezetője “össznépi panasznapnak” minősítette a konzultációt, aminek a valódi célja szerinte az volt, hogy a pedagógusok szervezett keretek között ereszthessék ki a gőzt, miközben a szervezők jóvoltából kormánybarát megszólalókat is meghallgatnak.

De mit kezdett ezekkel az információkkal a kormány a státusztörvényben?

A magyar pedagógusok március 2-án szembesülhettek vele, hogy a kormány fontos változtatásokra készül a munkakörülményeiket, előmenetelüket és munkavállalói státuszikat illetően. Ekkor tette közzé a Belügyminisztérium “a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról” szóló új törvény tervezetét. A státusztörvény megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és helyette létrehozná a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt", ami a jövőben a mostaninál több ponton szigorúbban szabályozná a nevelési-oktatási intézményekben dolgozók munkafeltételeit, munkáltatóval szembeni jogait, kötelességeit. A törvény ellen tiltakozik mindkét ismert pedagógus szakszervezet is, akik a kormány eddigi minimális engedményeivel sem elégedettek.

Címlapon: Tanárok, diákok és politikusok tiltakoznak a belügyminisztérium előtt a státusztörvény ellen 2023. április 24-én. Fotó: Kristóf Balázs/444


Bár a Belügyminisztérium tisztviselői Maruzsa Zoltántól Rétvári Bencéig gyakran hangoztatják, hogy a státusztörvény tervezete a kormány és az oktatási szféra szereplői közötti komoly egyeztetés eredménye,

a konzultációk eredményei között mégis találtunk olyan témát, amiben a pedagógusok többsége az ellenkezőjét kérte annak, amit aztán a kormány végül a státusztörvény tervezetébe iktatott.

Ilyen a munkaterhelés kérdése. Mint láthattuk, a köznevelési államtitkár közlése szerint a konzultációban részt vevő pedagógusok többsége, “több mint 50 százaléka” túl nagynak tartja a jelenlegi munkaterhelést, “a megtartott órák száma mellett nem látják biztosítottnak a megfelelő felkészülést és a színvonalas nevelő-oktató munkát”.

A státusztörvény tervezete mégis lehetővé tenné, hogy hogy a pedagógusokat az eddiginél is többet dolgoztassák.

A tervezet alapján

  • az eddig heti 32 órában maximált munkaidő heti 40 vagy akár 48 órára is feltornázható lenne;
  • a napi munkaidő maximuma 8-ról 12 órára emelkedne, a heti munkaidőé 40 helyett 48 órára;
  • a helyettesítések száma a korábbi heti 6 helyett akár heti 28 is lehetne;
  • elrendelhető lenne a vasárnapi munkavégzést;
  • a tanárok pedig ezután nemcsak továbbképzésre vagy ügyeletre, de bármilyen, az intézmény működési körébe eső feladatra, például szertárrendezésre vagy pakolásra is berendelhetők lennének a szabadságukról;

Ezen kívül a pedagógusok heti 22-26 órás kötelező óraszáma sem csökkenne, ha a tervezetet a mostnai formájában fogadnák el.

Annyiban viszont valóban tükrözi a státusztörvény a konzultáció eredményeit, hogy a pedagógusok rendszeres teljesítményértékelését az igazgató hatáskörévé tenné, az értékelés pedig nagyjából a pedagógus-konzultációban is bemutatott szempontok alapján zajlana, és teljesítmény hatással lenne a bérekre.

Szülői kérdőívek

Rétvári a parlamenti felszólalásában azt is megemlítette, hogy a kormány nemcsak a pedagógusokkal és szakszervezetekkel, hanem a szülőkkel is egyeztetett.

A Belügyminisztérium 2022. december 1-jén, a KRÉTA közoktatási adminisztrációs rendszeren keresztül tájékoztatta a magyar közoktatási intézményekben tanuló diákok szüleit, összesen 334 ezer embert, hogy december 15-ig lehetőségük van egy kérdőív kitöltésével véleményt mondani a gyerekük iskolájáról.

A felmérés eredményeiről, azaz a kitöltők számáról és a kérdésekre adott válaszok tartalmáról azonban semmilyen hivatalos, írott ismertetőt nem találtunk az illetékes Belügyminisztérium felületein. Ezekről egy televíziós interjúban tájékoztatta a nyilvánosságot Rétvári Bence parlamenti államtitkár a köztévé M1-es csatornáján, 2022. december 22-én.

Az interjúban azonban kritikus kérdések híján Rétvári Bence szabadon keretezhette úgy a felmérés eredményeit, szinte mindig a pozitív értékeléseket kiemelve, hogy a szülők döntő többsége teljesen elégedett a gyereke iskolájával, és a legnagyobb problémájuk, hogy néhány rossz magatartású gyerek zavarja az osztályban a többiek előmenetelét.

A kérdéssort online már nem találtuk meg, de a Szülői Hang nevű szülői érdekérvényesítő szervezet megosztotta a Lakmusszal annak pontos szövegét. Erre a linkre kattintva a kérdések alatt olvasható az is, milyen válaszokat kapott rájuk a Belügyminisztérium Rétvári elmondása szerint.

Az M1 hírcsatorna esti híradójában a Rétvári-interjúban elhangzott eredményekhez már infografikát is készítettek, szintén hurráoptimista keretezéssel.

Forrás: M1 - Youtube

Kiemelésre érdemes az infografikán látható utolsó kép, ami a kérdőív utolsó előtti kérdésére utal. A kérdés pontosan így hangzik:

Kérjük jelölje, hogy egyetért-e ön azzal, hogy a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?

A kérdést a kérdőív nyilvánosságra hozatala után sok kritika érte, miszerint manipulítív, a tanárok ellen hangolhatja a szülőket, ráadásul valótlanságot tartalmaz - hamisan azt sugallja, hogy a mostani demonstrációk csak a pedagógusok bérezéséről szólnak, illetve hogy a demonstrációkon részt vevő diákok kivétel nélkül a pedagógusok buzdítására tiltakoznak.

A már említett Szülői Hang nevű szervezet ezek miatt az utolsó kérdés üresen hagyására kérte a szülőket, és arra, hogy a véleménynyilvánító részhez a következőt írják:

„Utolsó kérdésük hazugságokat tartalmaz: a pedagógusok - a szülőkkel és diákokkal közösen - nem csupán a bérezésük miatt demonstrálnak, hanem a közoktatás súlyos, gyermekeink és az ország jövőjét veszélyeztető rendszerszintű problémái miatt is, melyek kialakulásáért Önöket terheli a felelősség. A demonstrációkon a tanulók saját elhatározásból vesznek részt, önálló véleményüket képviselik, ezen jogukat az ENSZ Magyarország által is aláírt Gyermekjogi Egyezménye rögzíti (12. és 13. cikk). A demonstrációk azt a célt szolgálják, hogy végre Önök is észrevegyék azokat a problémákat, amelyeket a pedagógusok, szülők és diákok is évek óta hangoztatnak. A hazugságok terjesztése morális vétség, kérjük, hogy a jövőben tartózkodjanak a hasonló viselkedéstől, és oldják meg a magyar közoktatás súlyos válságát!”

Rétvári Bence köztévés interjújából nem derült ki, hogy végül hány szülő járt el ennek megfelelően.

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.