„A választások óta a kormány 20-szor emelt adót és 50 megszorítást vezetett be"

Ki mondta és mikor?

Az állítás a Momentum 2023. őszi plakátkampányában két hasonló üzenet is szerepelt, az egyik szerint „A választások óta 20-szor emelt adót a kormány", a másik szerint „2022 óta 50 megszorítást vezetett be a kormány".

Milyen hirdetésekben szerepelt az állítás?

A Google felületein, YouTube-on futó reklámokban, például itt.

Mire jutottunk az állítás ellenőrzésekor?

A plakáton szereplő állítások megállják a helyüket, ám a két üzenet együttes használata megtévesztő lehet: bár a plakátokon 20 adóemelést és 50 megszorítást tüntettek fel, a Momentum ezeket nem külön-külön számolta, hanem az 50 megszorításba beleszámították az adóemeléseket is.

Bővebben?

A Momentum kérésünkre elküldte, hogy pontosan mely adóemelésekre és megszorításokra utaltak a plakátokon: adóemelések listáját itt, a megszorítások listáját itt lehet megnézni.

A párt az összállított listák forrásaként megjelölt különböző sajtóanyagokat és jogszabályokat is, valamint a megszorításokról azt írta: “Korábban a Vastagbőr blog szedett össze számos megszorítást.” Azt nem tudni, hogy a Vastagbőr listáját ki állította össze.

Az plakátokon szereplő állítások értelmezéséhez fontos figyelembe venni: a politikai kommunikáció szintjén egyáltalán nem egységes, milyen intézkedéseket hívnak megszorításnak. Az Index például már több mint 10 évvel ezelőtt bemutatta, hogyan változott a Fidesz fogalomhasználata e téren: 2010 előtt (ellenzéki pozícióból) “kis túlzással minden kormányzati lépést – a konkrét pénzosztást leszámítva – megszorításként értékelt a Fidesz, tehát nem csak azokat, amelyek közvetlenül a társadalmi juttatások csökkenésében csapódtak le” - írta akkor az Index. Kormányra kerülve azonban csak “a szociális támogatások, a bér és nyugdíj csökkentése” volt megszorítás a gazdasági minisztérium szerint.

A Fidesz a 2022-es választások előtt is azzal riogatott, hogy ha az ellenzék kerül kormányra, megszorítások jönnek, mert “megszorítani a baloldali kormányok szoktak”. Végül azonban a fideszes győzelemmel záruló választások után is bevezettek egy sor kiigazító intézkedést, különadóktól kezdve az állami kiadáscsökkentésig - csakhogy ezeket a kormányzati kommunikációban nem hívják megszorításnak. A kormányzati narratíva szerint ugyanis ezek az intézkedés nem az embereket, hanem egyes cégeket, illetve az állam működését érintik. Ezzel az érveléssel azonban több probléma is van:

• A piacgazdaság logikájából az következik, hogy a plusz terheket, adóemeléseket a cégek előbb-utóbb áthárítják a fogyasztókra, beépítik az áraikba (bár a kormány az ilyen eseteket fogyasztóvédelmi vizsgálatokkal és bírságokkal igyekszik fékezni, kérdéses, hogyan lenne lehetséges minden hasonló áremelést vizsgálni és szankcionálni);
• Egyes bevezetett adóemelések nem is cégeket, hanem közvetlenül a lakosságot érintik (pl. a bankbetétek különadója, a jövedéki adó emelése, népegészségügyi termékadó emelése és kiterjesztése);
• Az állami kiadáscsökkentés (például állami alkalmazottak elbocsátása, nagy kormányzati beruházások elmaradása) szintén közvetlenül és közvetve is érinthetik a lakosságot, például konkrét állások megszűnésével vagy az állami szolgáltatások színvonalának csökkenésével

A kormányzati kommunikációval ellentétben a Momentum a bevezetett intézkedések széles körét tekinti megszorításnak. Bár a plakátokon 20 adóemelést és 50 megszorítást tüntettek fel, a megküldött válaszukból kiderül, hogy ezeket nem külön-külön értelmezték, hanem az 50 megszorításba beleszámították az adóemeléseket is.

Ahogy írták:

“A felsorolt 20 adóemelésen túl még 37 egyéb megszorítást gyűjtöttünk össze, így akár 57 megszorítással is számolhatunk, ugyanis az adóemelés is messzemenőkig megszorítás”.

(Bár a nagyságrendeken ez kevéssé változtat, valójában a 20 adóemelésen túl a Momentum listája 35 egyéb megszorítást tartalmaz, mivel a jövedéki adó és a szabad felhasználású diákhitel kamatának emelése mindkét listában szerepel.)

De nézzük meg közelebbről az egyes tételeket!

Az adóemelésekről szóló 20-as lista lefedi a 2022. júniusában, kormányrendeletben részletezett 15 különadót, illetve hozzátesz még 5 intézkedést. Utóbbiak a következők:

• a megtakarítások (lakossági bankbetétek) 13 százalékos különadója
• az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásának megemelése
• a szén-dioxid adó
• a KATA jogosultak körének szűkítése
• a szabad felhasználású diákhitel kamatának két és félszeresére emelése.

A legtöbb elem valóban adóemelésnek tekinthető, azonban az utolsó két intézkedés megítélése nem egyértelmű.

• A KATA esetében egy, az állam által hosszú ideje garantált adózási kedvezmény visszavonásáról van szó. A jogosultak körének szűkítése nem adóemelés, bár indirekt módon valóban jelenthet plusz adóbevételt az államnak, hiszen a volt katások egy része kénytelen az általános szabályok szerint, azaz magasabb adókulccsal adózni.
• A diákhitel kamatának emelése sem egyértelműen adóemelés, hiszen a közgazdaságtan szerint a hitel (és kamata) nem adó. Ugyanakkor a diákhitel egy állami finanszírozású, kamatkedvezményes kölcsöntípus. A kamatkedvezmény megvonása (és a konstrukció piaci referenciakamatokhoz való közelítése) növelheti az állami bevételeket.

A 20 adóemelés mellett további 35 egyéb megszorítás szerepel a Momentum listájában:

• 23 vonatkozik a minisztériumok és háttérintézményeik kiadáscsökkentésére (10 százalékos létszámkeret leépítéssel);
• 2 szól a nagyobb állami beruházások leállításáról (a 300 projektet érintő beruházási stopról és a Liget Budapest projekt leállításáról);
• 6 tartalmazza a családi kedvezmények megnyirbálását: a CSOK-szűkítését, a bölcsődei támogatás elvételét, a babaváró támogatás szigorítását, a babatápszer TB-támogatásának csökkentését, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának csökkentését, valamint a GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitele célzott támogatásának keret csökkentését
• 1 irányul a rezsi (átlagfogyasztás feletti) megemelésére.

Emellett a Momentum listáján szerepel 3 olyan elem is, amelyek esetében nem világos, mi alapján kerültek a bevezetett megszorítások közé. Ide sorolták a

• pedagógusok béremelésének elmaradását,
• a kastélyok fenntartásának átadását, és hogy
• az autóbuszokra is bevezetik a kilométer alapú e-útdíj szabályokat.

Bár kétségtelenül indokolható, hogy ezek milyen alapon tekinthetők megszorításnak (állami költségek csökkentése, illetve beszedett állami díjak növelése), azonban a kastélyokra vonatkozó szabályok módosítását még nem szavazták meg, és az autóbuszokra vonatkozó változások is csak jövőre lépnek életbe.

Címlapi kép forrása: Momentum Facebook