Elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt az április 3-án tartott országgyűlési választásokon a Mi Hazánk, így a Toroczkai László vezette, 2018-ban létrejött szélsőjobboldali párt 6 fős frakciót alakíthatott a parlamentben.
Bevonultunk az Országházba, megalakult az Országgyűlés, a Mi Hazánk mától ténylegesen is ott van a parlamentben. Mi hatan több százezer magyar honfitársunkat képviseljük, a hazánkat szolgáljuk. pic.twitter.com/jWuZwsV4uS
— Toroczkai László (@ToroczkaiLaszlo) May 2, 2022
Ezzel az orosz háborús propagandának is bérelt helye lett a parlamenti patkóban.
A Mi Hazánk politikusai az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarország teljes semlegességét támogatják, ellenzik az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, Ukrajna fegyversegélyezését és az ország gyorsított EU-csatlakozását. Rendszeresen úgy foglalnak állást a háború ügyében és magyarázzák a szavazótábornak a szomszédos országban zajló történéseket, ahogyan Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz propagandagépezet szeretné láttatni azokat.
Ebbe pedig beleférnek olyan, valójában nem bizonyított állítások, mint hogy az Egyesült Államok utasítására biofegyvereket fejlesztenek ukrajnai laboratóriumokban, vagy hogy a Nyugat támogatásával az ukrán hadsereg 2014 óta népirtást hajt végre a kelet-ukrajnai Donbasszban.
Összeszedtük a Mi Hazánk vezető politikusainak állításait, amelyekben egyértelműen tetten érhetők az orosz háborús propagandagépezet üzenetei.
Március 3-án, néhány nappal azután, hogy az orosz hadsereg támadást indított Ukrajna ellen, a Mi Hazánk tüntetést szervezett a Külügyminisztérium elé, hogy tiltakozzanak Magyarország katonai és gazdasági részvétele ellen az orosz-ukrán háborúban.
Toroczkai László, a párt elnöke ekkor mesélhette el, hogy értelmezi a Mi Hazánk az akkor történt eseményeket.
“A mai Ukrajna területét a XX. században különböző ajándékokból, vagy adományokból, úgy rakták össze. Ukrajna jelentős része egykor Lengyelország része volt. Kárpátalja Magyarország, a Magyar Királyság része volt. A mai Ukrajna jelentős területein, Keleten pedig oroszok, orosz ajkúak élnek, sosem volt ukrán többség”
- mondta a tüntetésen Toroczkai. Egy héttel később, a háború “valódi okait” magyarázó filmjében pedig azt is hozzátette, hogy a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félsziget eredetileg Oroszország része volt, és csak 1954-ben, Nyikita Hruscsov “önkényes, személyes ajándékaként” került Ukrajnához.
Toroczkai magyarázata szinte egy az egyben megegyezik azzal, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök érvelt február 21-én, a donecki és a luhanszki szakadár köztársaságok függetlenségének elismerésekor:
„A mai Ukrajnát teljes egészében Oroszország hozta létre. A folyamat az 1917-es forradalom után kezdődött. Ennek keretei között eredeti orosz területek kerültek Ukrajnához. Később Sztálin a háború után Ukrajnának adott lengyel és román területeket is. Aztán 1954-ben Hruscsov valamiért elvette Oroszországtól a Krímet.”
- hangzott az orosz elnök beszéde.
Azonban az ukrán állam létjogosultságát kétségbe vonó érvek, amelyeket Putyin és Toroczkai László pártelnök hangoztatnak,
figyelmen kívül hagyják azt a fontos tényt, hogy Ukrajna 1991 óta, több mint 30 éve nemzetközileg elismert független állam, amelynek függetlenségét Borisz Jelcin elnök vezetése alatt Oroszország is elismerte.
Hasonló érvekkel az ausztrál AAP Fact Check tényellenőrző oldal is foglalkozott egy másik videó apropóján, amely Toroczkaiéhoz hasonló érvelést terjesztett.
A lapnak nemzetközi jogi szakértők elmondták: Ukrajna függetlenségének 1991-es kikiáltása óta teljesíti a nemzetközi jogi elismertséghez szükséges államisági feltételeket, azaz rendelkezik
Az ország tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ Nemzetközi bíróságának, és több más nemzetközi szervezetnek is, és a tény, hogy elismert határait Oroszország most vitatja, nem jelenti, hogy Ukrajna ne lenne szuverén állam, mondták a szakértők.
Szintén a március 3-i tüntetésen jelentette kiToroczkai László, hogy az ukrán hadsereg Kelet-Ukrajnában népirtást hajt végre az orosz ajkú lakosság ellen.
Ez az állítás is megtalálható Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én elhangzott hadüzenet-beszédében:
„Meghoztam döntésemet a különleges katonai műveletek lefolytatásáról. Ezek célja megvédeni azokat az embereket, akik az elmúlt nyolc évben megálaztatásoknak és népirtásnak voltak kitéve a kijevi rezsim részéről. Ennek érdekében Ukrajna demilitarizálására és nácimentesítésére törekszünk.”
Ezek a beszéd első mondatai.
Hogy mi történt valójában 2014 óta a kelet-ukrajnai Donbassz régióban, és hogy mindezt miért félrevezető népirtásnak nevezni, azt ebben a cikkünkben magyaráztuk el részletesen.
És bár Toroczkai László beszéde elhangzásakor még csak alig több mint egy hete zajlott az ukrajnai háború, mostanra világosan látszik, hogy az orosz hadsereg a pártelnök állításával ellentétben egyáltalán nem kíméli az ország civil lakosságát sem. A Kijev melletti Bucsában például a település április első napjaiban történt visszafoglalásakor tömegmészárlás nyomaira bukkantak a nemzetközi sajtó tudósítói, amelyet több bizonyíték alapján orosz katonák követtek el.
Toroczkai március 10-én, a már hivatkozott Eltitkolt igazság az ukrajnai háború mögött című, Youtube- csatornáján elérhető félórás filmben mutatta be részletesen Putyin orosz elnök háborút igazoló érvelésének egy másik fontos pontját. Eszerint Oroszország kvázi önvédelemből, a saját biztonsága érdekében indított “különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök “világossá tette, hogy nem mondanak le a Krímről és a Donbasszról sem”, és “belengette, hogy nem fogják betartani a Budapesti Memorandumot, ami azt jelenti, hogy Ukrajna újra atomhatalommá válna”. Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásával pedig “az orosz fővárostól mindössze 500 kilométerre, az ukrán-orosz határ mentén meredhetnének NATO-rakéták Moszkvára” - magyarázta a pártelnök.
Toroczkai a videóban leszögezi: “vannak arra utaló jelek”, hogy “jogosak voltak az orosz aggodalmak”, az utóbbi időszakban a világ vezetői tényleg “mindent megtettek azért, hogy elmérgesedjen az ukrán-orosz viszony”.
Ezt a narratívát terjesztette a Mi Hazánk a párt Telegram-csatornáján is, amikor március 8-án a Szent Korona Rádió oldaláról osztottak meg egy olyan 5 évvel ezelőtt készült felvételt, amin Putyin szentpétervári sajtótájékoztatóján beszél az ukrán katonai fenyegetésről.
“Ha unja a liberális politikusok lózungjait és a CIA által írt hírek olvasását, akkor a hallgassék meg a másik fél elve alapján az alábbi videókat is ajánljuk. Mindenki döntse el maga, hogy egy őrültről, vagy éppen egy racionálisan gondolkozó államférfiről van szó…”
- hangzik a felvezetés a poszt szerint a háború jogosságát igazoló putyini érveléshez.
Ukrajna NATO általi felfegyverzése, ideértve nukleáris fegyverek megszerzését is, Putyin elnök május 9-i, győzelem napi beszédében is újra felbukkant mint érv az ország elleni háború folytatására.
"Kijev bejelentette, hogy nukleáris fegyverkezésbe fog, a NATO-tömb pedig haderejének összevonásába kezdett Oroszországgal határos területeken" - mondta az orosz elnök. Majd azt is újra kijelentette, Oroszország "megelőző" katonai hadműveletet folytat egy olyan ország ellen, amelyik a NATO segítségével "nyíltan" olyan "történelmi orosz területek" megtámadására készült, mint a Krím vagy a Donbassz.
Putyin állításainak valóságtartalmát a német Deutsche Welle ellenőrizte, és arra jutottak:
semmi nem utal arra, hogy Ukrajna nukleáris fegyverkezésbe kezdett volna,
Zelenszkij ukrán elnök pedig hiába beszélt tavaly februárban valóban a Budapesti Memorandum felmondásának lehetőségéről, ez egyébként sem tiltotta meg Ukrajnának újabb atomfegyverek beszerzését. Az 1994-ben Oroszország és Ukrajna között létrejött szerződésben Ukrajna azt vállalta határainak orosz elismeréséért cserébe, hogy lemond a szovjet atomfegyverekről.
Az ország nukleáris fegyverkezését valójában a szintén 1994-ben aláírt atomsorompó-egyezmény (NPT) tiltja meg, amelyet Ukrajna továbbra sem mondott fel.
A Deutsche Welle tényellenőrzéséből szintén kiderül, hogy az az orosz érv sem igaz, hogy Ukrajna fegyverrel készül visszaszerezni a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigetet.
Az ukrán vezetés többször, például a röviddel a háború kitörése előtt rendezett Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián is kifejezte már, hogy nem katonai, hanem diplomáciai úton rendezné a 2014 óta elvesztett területek kérdését.
Amikor az orosz haderő összevonása 2021 őszén megindult az orosz-ukrán határszakaszon, semmilyen jel nem utalt küszöbön álló ukrán támadásra, a Krím-félszigeten sem. NATO-tagállamok is csak 2022 februárjában kezdtek nagyobb mennyiségben fegyverszállítmányokat küldeni Ukrajnába, amikor az orosz katonai támadás már elkerülhetetlennek látszott. Nehéztüzérségi fegyvereket pedig csak a háború kitörése után juttattak Ukrajnának - írja a német közszolgálati portál.
A már említett Eltitkolt igazság… videóban is megjelenik, és Toroczkai a sajtónak adott interjúiban is rendszeresen beszél meggyőződéséről, hogy az ukrajnai háború az új, “egypólusú világrend” kialakítása miatt robbant ki, amelyre az USA, pontosabban a Világgazdasági Fórum (World Economics Forum), azaz maga a “deep state” (mélyállam) törekszik már évek óta.
A deep state eredetileg az államszervezet részét képező, de választói akarattal nem befolyásolható hatóságok (jellemzően titkosszolgálatok, vagy a katonaság) gyűjtőfogalmaként volt használatos, de hamar összeesküvés-elméletek kulcsfogalma lett. A 2010-es évek második felében Donald Trump volt amerikai elnök és követői is ilyen értelemben kezdték el a újra intenzíven használni, a Trump alkalmasságát kétségbe vonó kritikák, és a személyével kapcsolatban kirobbant botrányok gyors elhárítására.
A deep state kifejezést azonban Toroczkai, hiába hivatkozik Trumpra, másképp használja. Egy nemzetek felett álló, a világpolitikára komoly befolyást gyakorló érdekkör létezését érti alatta.
Címlapi kép: Toroczkai László, a Mi Hazánk párt elnöke Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke mellett a parlament alakuló ülésén 2022. május 2-án. Fotó: Németh Dániel/444
A koronavírus-járvány valódi okait magyarázó korábbi videóiban is kifejtette, hogy szerinte a világ legbefolyásosabb cégeit tömörítő, Klaus Schwab közgazdász vezette Világgazdasági Fórum volt a felelős már a koronavírus-járványért is. Ezen ugyanis a társaság tagjai között szereplő Bill Gates és a nyugati oltóanyag-gyártók gazdagodhattak, a piacról kiszorított orosz vakcinagyártás kárára.
Többek között a BBC közszolgálati csatorna is bemutatta, hogy a Világgazdasági Fórum sokat kritizált tevékenysége hogyan lett ellentmondásokkal teli összeesküvés-elméletek melegágya.
Toroczkai a háború kitörése óta fáradhatatlanul hangoztatja azt is, hogy az orosz-ukrán háború legnagyobb nyertesei is az amerikai fegyvergyártó vállalatok, amelyek legnagyobbjai szintén tagjai a Világgazdasági Fórumnak, ahol a legnagyobb orosz vállalatok közül egyet sem találni. A pártelnök szerint az USA célja a háborúval Oroszország és Európa még meglévő kapcsolatainak tönkretétele, az Oroszország és Németország szövetségén nyugvó, az összes többi nagyhatalomnál erősebb “északi civilizáció” létrejöttének megakadályozása.
Ebbe a képbe, ahogyan a Hit Rádión, a Hit Gyülekezete rádióján adott interjújában is látszik, Toroczkai László fejében teljesen beleillik, hogy az Egyesült Államok oroszok ellen is bevethető biofegyverek fejlesztésébe fogott ukrajnai biolaboratóriumokban.
Az amerikai konteóhívők véleménybuborékjából indult, Magyarországon főleg orosz állami tisztségviselők kritikátlanul átvett közleményein keresztül terjedő összeesküvés-elmélet cáfolatáról itt írtunk bővebben.
Szélsőségesen oroszpárti nézeteit már nem terjesztheti a Facebookon, a Magyarországon leggyakrabban használt közösségi platformon. A párt oldalát ugyanis március 29-én törölte a Facebook, a pártelnök Toroczkai oldalát pedig már a 2019-es európai parlamenti választások előtt eltüntették.
Novák Elõd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke örül a parlamentbe jutásnak a párt választási eredményváró rendezvényén, a Budapest Kongresszusi Központban 2022. április 3-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Mi Hazánk közlése szerint a Facebook a “közösségi elveik megsértésére” hivatkozott a lépés indoklásaként, de nem jelölte meg, hogy a párt és Toroczkai posztjai közül pontosan melyeket szankcionálták. A 2019-es tiltás után Toroczkai pert indított a Facebook ellen, de első fokon nem neki adtak igazat.
Torockzai nemrég azt nyilatkozta, hogy rajta van a Facebook tiltólistáján, és azokat a felhasználókat, akik használják a nevét, bünteti a platform. A Lakmusz információi szerint
Toroczkait gyűlöletkeltő személyként tartja számon a Facebook, ezért nem jelenhet meg a platformon.
Toroczkai letiltását a Facebookot üzemeltető Meta vállalat nem kommentálta a Lakmusz kérdésére, Toroczkai nem válaszolt a megkeresésünkre.
A tiltás óta a politikus és a pártja Twitteren, Telegramon és TikTokon kommunikál legaktívabban a táborával, ahol továbbra is rendszeresen osztanak meg Kreml-barát tartalmakat.
A párt április 1-jén tartott kampányzáró rendezvényén Toroczkai László sajnálatát fejezte ki, amiért a háború kezdetén a Russia Today orosz állami hírcsatornát (valójában az orosz háborús propagandagépezet egyik kulcselemét) elérhetetlenné tették az Európai Unióban.
“Pedig hát tudnék mondani Magyarországon is olyan médiumot, ami kevésbé objektív, kevésbé tárgyilagos, mint a Russia Today. Mondjuk, az RTL Klub. És mégis, nem az RTL Klubot tiltották be, hanem a Russia Today-t”
