Az Európai Unió területén folyó orosz befolyásolási kísérletet leplezett le március végén egy nemzetközi titkosszolgálati akció - erről számolt be legalábbis az ügy részleteit fokozatosan feltáró nemzetközi sajtó, élen a cseh DeníkN hírportállal. A nyomozás szerint a prágai székhelyű Voice of Europe hírportál orosz pénzből, közvetve a Kremlből irányítva terjeszt az orosz érdekeknek megfelelő üzeneteket az Európai Unióban.

Az EU-val erősen kritikus, szélsőjobboldali politikusoknak biztosítanak szereplési lehetőséget, és főként olyan narratívákat terjesztenek, amelyek alkalmasak Ukrajna uniós támogatottságának aláásására.

A HVG - a felderítésben részt vevő forrásokra hivatkozva - rövidesen azt is megírta: az orosz befolyásolási hálózat felderítésekor magyar szálakat is találtak.

A cikk szerint Magyarországon az elhárító szervek látókörébe került:

• egy Budapestről szerkesztett weboldal, a Visegrád Post is (amely a Voice of Europe-hoz hasonló modellben, orosz pénzből működhet);
• a Visegrád Post alapítója, a Budapesten élő, francia-magyar állampolgár Almássy Ferenc
• és az oldal egyik állandó szerzője, a szintén Budapesten élő, francia Nicolas de Lamberterie.

Ebben a cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt években a lepeplezésben érintett személyek és orgánumok hol és milyen tartalmakat közvetítettek.

Két fő megállapításunk röviden:

• A Voice of Europe főként kormánypárti angol nyelvű hírportálokról vette a magyar vonatkozású híreket, vagy szemlézte fideszes politikusok, kormánytagok közösségi médiás megnyilvánulásait. A portál felkérésére uniós témákat kommentáló szakértők között pedig feltűnt a fideszes László András, és a magyar kormánypárti média két újságírója is.
• Almássy és Lamberterie állandó vendégek volt a kormánymédiában, elsősorban a Hír TV, és az azóta megszűnt, a Hír TV-be olvasztott Echo TV műsoraiban. Eközben Almássy az EU-ban mostanra betiltott Russia Today francia nyelvű csatornáján szakértett különböző, Magyarországgal kapcsolatos témákban.

Voice of Europe: hírek a kormány angol nyelvű szócsövétől, elemzések fideszes politikai elemzőktől

1. Mi ez az oldal?

A DeníkN által megnevezett oldal, a Voice of Europe egy prágai székhelyű hírportál, amely európai vonatkozású, jórészt szöveges tartalmakat kínál. A honlapja szerint egy megegyező nevű cég, a Voice of Europe s.r.o üzemelteti. Kinézetre és tartalomra egy sajtótermék szinte minden ismertető jegyét magán hordozza, kivéve az egyik legfontosabbat: nincs rendes impresszuma, azaz nem tudni, hogy a rajta olvasható tartalmakért kik a felelősek. A cikkek is szerző nélkül jelennek meg az oldalon (kivéve a más oldalakról átvett szövegeket, ahol a linket követve sokszor beazonosítható a szerző személye), és a szerkesztőséggel is mindössze egy központi e-mail címen keresztül lehet felvenni a kapcsolatot.

A Voice of Europe a titkosszolgálati akció, és ennek nyomán a cég háttérembereire kivetett cseh szankciók ellenére folyamatosan frissül új tartalmakkal. A portál ugyan a leleplezés után bő két hétig elérhetetlen volt, április 11-e óta viszont újra működik - az Euractiv szerint immár kazahsztáni szerverről. Politikus-interjúkkal teli YouTube-csatornáját és Facebook-oldalát azonban valószínűleg végleg elvesztette az oldal. A közösségi médiában a Twitteren és a Telegramon maradtak jelen.

2. Milyen forrásokat használ?

A magyar vonatkozású híreket többnyire három helyről veszik a Voice of Europe névtelen szerkesztői, szerzői, a hírforrások között csak elvétve jelennek nemzetközi lapok. A három fő hírforrás:

• A Hungary Today nevű angol nyelvű hírportál, amelyet a kormányközeli, jobboldali-konzervatív értelmiségiek és volt kormánytagok által vezetett Magyarország Barátai Alapítvány ad ki,
• az About Hungary portál, amelyet egyenesen a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodából szerkesztenek
• és magyar nyelvű kormánypárti sajtótermékek (leggyakrabban a Magyar Nemzet, ritkábban a Mandiner és a Világgazdaság) cikkei.

3. Milyen személyek jelennek meg rajta interjúalanyként, esetleg szerzőként?

Fotók balról jobbra: Bankó Gábor/444, Németh Dániel/444, @v_of_europe X

• Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és parlamenti képviselője, akivel saját interjút készítettek.
• Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ vezetője, akivel eredetileg a Remix News nevű angol nyelvű hírportálon jelent meg interjú, a Voice of Europe ezt vette át egy az egyben. (A Remixet a kormány egyik korábbi, amerikai kommunikációs tanácsadója alapította az európai közbeszéd befolyásolására, és az üzemeltetését magyar közpénzből is fedezik. Az interjút egy bizonyos Olivier Bault jegyzi, aki egyben a Visegrád Post impresszumában is szerepel állandó szerzőként.)
• Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa, aki az MCC brüsszeli irodája háza táján is sokszor feltűnő Sergio Velasco spanyol politológussal közösen értékelte Sulyok Tamás államfői kinevezését a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin helyére.
• László András, a miniszteri biztosból lett megafonos influenszer (aki a Fidesz EP-listájának 10. helyéről idén nagy valószínűséggel képviselőként bekerül az Európai Parlamentbe), szintén Velascoval párban elemezte Orbán Ukrajna-politikáját és a magyar soros EU-elnökség kilátásait.
• Őry Marianna, a Demokrata újságírója, az Eurasia Magazin főszerkesztője, a munkáspárti Thürmer Gyula lánya, akiről az Átlátszó írta meg korábban, hogy a Magyar Hírlap külpolitikai rovatvezetőjeként bőven jegyzett az euroszkeptikus szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártokról, illetve Putyinról szóló szimpatizáns cikkeket, menekültkérdésben pedig a Russia Today magyarországi szakértője volt a 2010-es évek második felében. Ő az ukrán-magyar kapcsolat elemzőjeként tűnik fel a portálon.

Visegrád Post: kiemelt együttműködés a Magyar Nemzettel, interjúk a magyar szélsőjobb és a Fidesz háza tájáról

1. Mi ez az oldal?

A Visegrád Post már jóval többet árul el magáról, mint a Voice of Europe. Honlapja szerint 2015-ben alapította, és 2016-ban indította el az oldalt egy Almássy Ferenc nevű francia-magyar újságíró, aki 2010 óta él Magyarországon. A bemutatkozás szerint a Visegrád Post keresztény-konzervatív értékrendű tartalomkínálatát elsősorban a közép-európai “Visegrád Csoport” országairól (Lengyelországról, Szlovákiáról, Csehországról és Magyarországról) szóló hírek, interjúk és politikai elemzések alkotják. A portál finanszírozását illetően pedig mindössze annyit árulnak el, hogy működésüket nem előfizetési díjak és reklámbevételek, hanem adományok fedezik. A honlapon pedig azt is feltüntetik hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2019-2020-ban 4 millió forinttal támogatta a működésüket. A HVG azt is megírta, hogy Kásler Miklós akkori emberierőforrás-miniszter saját keretéből támogatta a portál fejlesztését. Mindezek ellenére hiába kerestük, nem találtuk a Visegrád Postot a magyar médiahatóság bejegyzett sajtótermékeket összegyűjtő nyilvántartásában.

2. Milyen forrásokat használ?

Ha a Visegrád Postot hasonló szemmel végignézzük, erről a portálról is látszik, hogy Magyarországról főkéntkormánypárti forrásokból tájékozódik és tájékoztat. A leggyakoribb hivatkozások között a Mandinert, a Magyar Nemzetet, és a közmédia különböző felületeit (Kossuth Rádió, M1 Híradó, hirado.hu), az MTI-t és kormányzati portálokat találunk.

A Visegrád Poston azonban a Voice of Europe-hoz képest egyszerű hírszemlék helyett jóval több saját kútfőből született írást találtunk: a KSH demográfiai statisztikáiról szóló elemzéstől az amerikai republikánusok budapesti kihelyezett kongresszusáról, a CPAC-ről készült tudósításig.

Az pedig már a nyitólapot végig görgetve látszik, hogy a Visegrád Post különös figyelmet szentel a Magyar Nemzet anyagainak.

Képernyőkép a Visegrád Post nyitóoldaláról

Közölték például a Magyar Nemzet 2022-es választási nagyinterjúját Orbán Viktorral, egy szintén az országgyűlési választások napján publikált interjút a beiktatás előtt álló Novák Katalin köztársasági elnökkel, egy Varga Judit-interjút, és Matolcsy György jegybankelnök vendégcikkét 2022 márciusából.

3. Milyen személyek jelennek meg rajta interjúalanyként, esetleg szerzőként?

Sokkal több magyar vonatkozású közéleti interjú is készült a lapba, mint a Voice of Europe esetében. Interjúztak például

• Gyürk András fideszes EP-képviselővel,
• Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral,
• Kövér László házelnökkel,
• Azbej Tristan üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárral (kétszer is),
• Bencsik András és Bogár László fideszes publicistákkal.

Fotók: felső sor: Koszticsák Szilárd/MTI, Botos Tamás/444, Németh Dániel/444, alsó sor: Bruzák Noémi/MTI, Botos Tamás/444, Hír Tv

A magyar szélsőjobbot az interjúalanyok között pedig

• Toroczkai László Mi Hazánk-elnök,
• és Bódi Ábel, az Identitás Generáció nevű szervezet vezetője

képviselte.

A Voice of Europe-on vagy a Visegrád Poston interjúalanyként vagy szakértőként megjelenő magyar közéleti szereplők közül többet is megkerestünk cikkünk megjelenése előtt, hogy a két portálhoz fűződő kapcsolatáról kérdezzük őket. Egyedül Toroczkai Lászlótól érkezett válasz. Toroczkai azt állítja, már nem emlékszik, mi volt annak az újságírónak a neve, aki megkereste a Voice of Europe interjúfelkérésével, és a megkeresés előtt nem is ismerte a portált. Kérdésünkre azt is leszögezte, hogy az interjúért nem fizetett neki a Voice of Europe. A Visegrád Post esetében sem végzett “hatalmas kutatómunkát” a lap finanszírozási hátteréről, amikor, még 2017-ben, Almássy Ferenc megkereste, hogy interjút kérjen tőle - mondta, hozzátéve, úgy tudta, Almássy Ferenc volt akkoriban “az egyedüli főmunkatársa” a Visegrád Postnak. Almássyt egyébként szabadúszó újságíróként ismerte meg “már vagy tíz éve”. Azt nem részletezte, hogy Lamberterie-t hogyan ismerte meg, helyette megírta, hogyan kötődik közel húsz éve a francia férfi a magyar szélsőjobboldalhoz. Levelezésünket Toroczkai kérésére ezen a linken teljes terjedelmében közzétesszük.

Almássy és Lamberterie: bérelt hely a Hír TV stúdiójában

Az orosz befolyásolási kísérletet lebuktató akció során a titkosszolgálatok látókörébe került Almássy Ferencről és Nicolas de Lamberterie-ről a HVG azt írta, mindketten szélsőjobboldali körökben mozognak és aktív kapcsolatban állnak a Mi Hazánk néhány politikusával.

Közéleti szerepléseiket, médiamegjelenéseiket kutatva azonban legalább annyira erősnek látszik a jelenlétük a fideszes, mint a szélsőjobboldali nyilvánosságban.

Almássy visszatérő vendég a Hír TV-ben és az volt az egykori Echo TV-ben is, amely 2019-ben szűnt meg és olvadt be a Hír TV-be. A kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó két csatornán összesen 16 szereplését számoltuk össze.

• A legrégebbi 2016-ból származik, amikor Bayer Zsolt Mélymagyar című Echo TV-s műsorában szerepelt a Visegrád Postot akkoriban indító Almássy.
• A legfrissebb pedig egy idén március közepi Hír TV-s szereplés, amikor a Háború Ukrajnában című műsorban elemezte az orosz-ukrán háború friss fejleményeit és a kapcsolódó nemzetközi eseményeket Vukics Ferenc katonai szakértő és Szomráky Béla Olaszország-szakértő társaságában.

De a Visegrád Post alapító-főszerkesztője többször is volt a Megafon egyik központi embere, Déri Stefi beszélgetőpartnere is Déri tévés korszakában, 2021-ben az Európai Híradó és a Globál című műsorokban.

Forrás: Hír Tv Youtube

Médiamegjelenéseiben Almássy kezdetben leggyakrabban Franciaországgal kapcsolatos témákban nyilvánult meg szakértőként - a Magyar Katolikus Rádióban például egészen gyakran -, az elmúlt két évben viszont az orosz-ukrán háborúval fejleményeit is többször kommentálhatta, főként a Hír TV már említett háborús műsorában. De tudósított már ennek a csatornának Varsóból, a 2023-as lengyelországi választásokról, és idén január közepén a berlini gazdatüntetésekről is.

Almássy neve egyéb kormánypárti médiumokban is rendszeresen forog, de nemcsak megszólalóként, hanem szerzőként is. A Demokrata hetilapnak ő készített például interjút Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali politikussal, a francia Front National (Nemzeti Tömörülés) alapítójával és lányával, Marine Le Pennel, amikor 2021 októberében ennek a pártnak az elnökjelöltjeként Budapesten Orbán Viktort látogatta meg. De jegyez ugyanezen a portálon cikkeket francia politikáról és gazdaságról és Párizs bevándorló-problémájáról is, a Magyar Nemzeten pedig portrét a szélsőjobbos Éric Zemmourról, és egy cikket a francia Génération Identitaire mozgalomról.

De miközben a magyar sajtóban a francia politika szakértőjeként mozgott, a francia nyelvű sajtó egyes szegleteiben Magyarország-szakértőként tűnt fel.

2021-2022-ben rendszeres megszólaló volt az orosz állami fenntartású hírtelevízió, az Európai Unióban az orosz-ukrán háború kezdetén betiltott Russia Today (RT) francia csatornáján.

2022 februárjában elemezte az uniós források visszatartásáról szóló döntésre adott lengyel és magyar reakciókat és beszélt az élelmiszerárstopról is. 2021 júniusában és júliusában a “homoszexualitás népszerűsítését tiltó” magyar pedofiltörvényről beszélt a csatorna közönségének, szeptemberben a budapesti Demográfiai Csúcsról tudósított, októberben Marine Le Pen budapesti látogatását kommentálta, decemberben pedig Macron budapesti látogatásáról nyilatkozott.

Nicolas de Lamberterie is bőven kitört már a szélsőjobboldali nyilvánosságból. A francia, aki a kétezres évek közepén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom franciaországi elnökeként is tevékenykedett, de jelenleg a Visegrad Post mellett Toroczkai László lapjába, a Mi Hazánk pártlapjának számító Magyar Jelenbe ír cikkeket, szintén többször szerepelt már a Hír TV-n.

Sőt, Lamberterie Google-kereséssel beazonosított magyarországi médiamegjelenései több mint kétharmadát (nem számítva a Magyar Jelenbe írt saját cikkeit) Hír TV-s szereplések teszik ki.

Lamberterie összes Hír TV-s szereplése a már említett Háború Ukrajnában című műsorhoz kapcsolódik, ahol Almássy Ferenc mellett már a Voice of Europe kapcsán említett Őry Mariann, sőt, a Voice of Europe-on is gyakran szereplő Thierry Baudet, a holland szélsőjobboldali Forum voor Democratie (FvD) párt vezetője társaságában is járt már a stúdióban.

Címlapi illusztráció: Szulágyi Réka