A Közép-európai Sajtó és és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozó Origo jelenleg az egyik legolvasottabb internetes újság, a kormányközeli lapok közül ezt nyitják meg a legtöbben – még úgy is, hogy a háború kezdetekor a lap látogatottsága nem ugrott meg (ellentétben más lapokéval). Ezt követően azonban újra nőtt az olvasottság, májusban például már napi átlagos látogatottságban csak a blikk.hu előzte meg.
Február 24-én hajnalban Oroszország háborút indított Ukrajnában. Kezdetben a kormánypárti lapok is mértéktartó, kiegyensúlyozott módon tudósítottak az eseményekről, törekedve arra, hogy bemutassák a valós helyzetet, ismertetve minden fontosabb eseményt.
Az Origo címlapjának teteje 2022. február 24-én.
Az Origo címlapja is leképezte ezt az irányt: az oldal tetején, a “Rendkívüli” címke alatt Orbán Viktor miniszterelnököt idézték (“Nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba!”), a cikkben pedig külön kiemelik Orbántól:
“Közösen elítéltük Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben, és egységesen szankciók bevezetéséről döntöttünk.”
A címlapon külön blokk foglalkozott a háborúval:
A cikkekben a magyar vonatkozású hírek mellett beszámoltak többek közt arról is, hogy
Egyedül az egyesült ellenzék által szervezett tüntetés kapcsán jelent meg elfogultság az erről szóló posztban (22:41-kor jelent meg).Ebben jelezték, hogy “nagyon kevesen voltak” a demonstráción, emellett pedig Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt “rendkívüli tájékozatlanságát” emelték ki, aki az Origo szerint arról beszélt, hogy Európában 1945 óta először van háború. (Ugyanerről a tüntetésről a Telex úgy tudósított: több ezren vettek rajta részt, Márki-Zay pedig úgy fogalmazott: “a második világháború óta először van szuverén országok között háború.”)
A következő időszakban az Origo hasonló módon számolt be az orosz-ukrán háború alakulásáról.
Március 18-án például az élő közvetítésben többek közt olvashatunk:
Vagyis összességében még mindig azt a képet közvetítette a kormánypárti lap, hogy Ukrajnában orosz agresszió történik épp.
Március 19-én a címlapon a leghangsúlyosabb elem Orbán Viktor határlátogatása volt. Emellett azonban az oroszok “fenyegetése” kétszer is megjelent, illetve a választásokhoz közeledve a Fidesz egyre hangsúlyosabban igyekezett az ellenzékre rásütni a háborúpártiság bélyegét, ahogy az például az Origo szemléjében is kitűnik: “Gulyás Gergely: Ha ma a baloldal lenne kormányon, akkor hadviselő fél lenne Magyarország”.
Az Origo címlapja 2022. március 19-én.
Március végén, kicsivel több, mint egy héttel az országgyűlési választások előtt azonban fordult egyet az Origo irányvonala.
A vezető anyagok továbbra is azt hangsúlyozták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a béke pártján áll, és Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, illetve az ellenzék háborúpártiságát sulykoló írások is tartották magukat.
Emellett azonban megjelentek például az USA felelősségét feszegető cikkek is (Lásd például: “Az Egyesült Államok tényleg harmadik világháborút akar?”)
Origo címlap, 2022. március 24-én.
Március 26-án a címlap tetején, “Rendkívüli” címke alatt Vlagyimir Putyin megszólalt “az amerikai eltörlésvitáról”. Az orosz elnök a Mandinerről szemlézett cikkben kiállt J. K. Rowling írónő mellett, aki szerinte az amerikai eltörléskultúra („cancel culture”) áldozatává vált, és akit azért próbálnak ellehetetleníteni Nyugaton, mert nem állt ki a transzneműek jogai mellett. Putyin szerint “ehhez hasonlóan próbálják a nyugatiak ellehetetleníteni Oroszországot is.”
A következő napokban a Rendkívüli címke alatt már a következő szalagcímek váltották egymást:
A címeket már az Oroszországot bombázó Ukrajna, illetve az erre adott “kemény” reakciók, továbbá Joe Biden fenyegetőzése és az erre érkező válasz uralták.
Ezzel párhuzamosan pedig megjelentek a Volodimir Zelenszkijt negatív színben feltűntető cikkek is, míg Putyinról egyre gyakrabban olyan cikkek láttak napvilágot, amelyekben erőt mutat, válaszlépéseket jelent be, üzen a Nyugatnak vagy az USÁ-nak.
Annak szemléltetésére, hogyan változott meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos narratíva, a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről szóló szalagcímeket mutatjuk be.
A háború első heteiben Vlagyimir Putyin neve elsősorban olyan cikkek címében jelent meg, amelyek arról tudósítottak, hogy valakivel éppen tárgyal, vagy reagál valamilyen eseményre.
Így például március 6-án az volt a hír, hogy "Putyin vasárnap ismét üzent. Az orosz elnök szerint a konfliktus csak akkor szűnik meg, ha Ukrajna felhagy a harcokkal, és teljesíti Oroszország követeléseit", illetve ugyanazon a napon megtudtuk azt is, hogy Putyin két órán át tárgyalt Macronnal. Az ezt követő hét pedig így alakult:
Azonban a választásokhoz közeledve egyre gyakrabban jelentek meg olyan cikkek is, amelyek már az orosz elnök erőfölényét hangsúlyozták, vagy éppen az Oroszországgal szemben álló országokat tűntették fel negatív színben. Az első ilyen március 18-án jelent meg: Oroszország: Biden fáradt és ingerlékeny, sértegeti Putyint. Egyre feszültebb a viszony a két vezető között.
Így történt, hogy áprilisra Putyin már
És így jelentek meg olyan cikkek, amelyekben például Putyin “válaszcsapást” jelentett be, vagy éppen Oroszország ellenségeinek küldött “drámai üzenetet”. Mindeközben pedig jelent meg olyan elemzés “vezető nyugati katonai stratégiát” idézve, amely szerint Putyin meg tudja nyerni a háborút.
Zelenszkij viszont Putyinnal épp ellentétes utat járt be az Origo hasábjain.
Február 24. és március 24. között az ukrán elnök neve leginkább semleges módon jelent meg a cikkek címében:
Március 24-én jelent meg az első olyan cikk, amely már nem semleges módon számolt be az ukrán elnökről: “Az ukrán elnök betiltotta az ellenzéket”, amit közvetlenül ezután egy olyan cikk követett, amelyben idézték Kim Iversen amerikai újságírót, aki szerint “az amerikai mainstream média figyelmen kívül hagyja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök antidemokratikus törekvéseit.”
Májusban pedig már így néztek ki a napok:
Zelenszkij az Origón.
Ezzel párhuzamosan pedig megjelentek az olyan hírek is, amelyek már az orosz-ukrán háborúban
az ukrán fél támadó hozzáállását hangsúlyozták.
Erre jó példa április elseje, amikor először megjelent a hír, miszerint Oroszországot kezdte bombázni Ukrajna, lángol egy olajtároló. Néhány órával később pedig arról írtak egy cikkben, hogy Keményen megbünteti Putyin Ukrajnát, mert Oroszországot kezdték bombázni, egy órával később pedig következő címmel jelent meg cikk: Kemény választ küldött Putyin, miután ukránok bombáztak Oroszországban.
Hasonló hangvételű cikkek később is születtek, így például május 15-én az alábbi hír volt Rendkívüli címkével ellátva az Origó címlapjának tetején:
Újabb dráma: Ukrajna bombázni kezdte Oroszországot
És míg például jelent meg cikk arról, hogy az ukránok félretájékoztattak Kijev Szelleméről (Lelepleződött az ukrán propagandahazugság: csak kitalálták a hős pilótát, május 2.), az orosz dezinformációs gépezetről szinte alig az Origón (és akkor is csak elég érintőlegesen, mint például ebben az interjúban).
Így jutunk el június 8-ig, amikor az Origo a címlapon, rendkívüli hírként közölte:
Ez egyébként egy előző nap, tehát június 7-én megjelent cikk, amelyben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelentette be, hogy az orosz erők elfoglalták Szeverodonyeck lakónegyedeit, s amely még másnap is uralta egy ideig a címlap tetejét.
Volt azonban aznap egy másik rendkívüli hír is, ami még az orosz győzelem bejelentésénél is jobban felkelthette az érdeklődők figyelmét:
A cikkben egyébként nincs szó semmilyen hivatalos álláspontról, a szöveg mindössze az orosz állami televízió egyik műsorvezetőjét idézi (nem először), aki szerint “mindent elpusztító nukleáris háború jöhet akkor, ha Ukrajnába továbbra is nyugati fegyverszállítmányok érkeznek.”
Bár ez a cikk címéből nem derül ki, de a szövegben hozzáteszik: “a nukleáris háborúra utalás csak egy kommunikációs fogás, miként természetesen a harmadik világháború kifejezés is.”
Egy valami azonban nem változott a háború következtében sem: az amerikai elnök megjelenítése. Joe Biden nevére rákeresve az Origón legfeljebb a témák változnak, az viszont, hogy az amerikai elnök egy teszetosza figura, állandó.
A teljesség igénye nélkül néhány cím:
A CEU Demokrácia Intézete a választások utáni vizsgálatában kimutatta: a magyarok körében Oroszország a legkevésbé, Ukrajna pedig a második legkevésbé szimpatikus ország. A Medián már április végén jelezte, hogy a magyarok mind Ukrajnát, mind Oroszországon meglehetősen negatívan ítélik meg, a CEU kutatása is ezt az eredményt erősítette meg. A kutatásban kiemelték, hogy azok, akik az országgyűlési választáson pártválasztásukat az orosz-ukrán háborúval (illetve az abból való kimaradás igényével) indokolták, inkább Oroszország felé hajlottak, és negatívabban viszonyultak az EU-hoz és Amerikához.
A címlapképet Kiss Vera készítette, a cikkben látható képek összegyűjtésében Haszán Zoltán segített.
