10 csúsztatás Tucker Carlson Magyarország-riportjából

Tényszerűnek szánt állításokat veszünk sorra az Orbán politikáját csodáló dokumentumfilmből, amelyek az ellenőrzésünk alapján nem, vagy csak részben fedik a valóságot.


“Magyarország kontra Soros György – harc a civilizációért” címmel debütált múlt héten az amerikai Fox News műsorvezetőjének, Tucker Carlsonnak a dokumentumfilmje. A tavaly nyáron forgatott, 25 perces filmben Carlson csodálattal mutatja be Magyarországot és Orbán Viktor politikáját, amelynek két fő elemét emeli ki:

  • szembeszáll Soros Györggyel és a migrációval,
  • miközben a magyar családoknak nyújt támogatást.

A dokumentumfilmben Carlson számos olyan üzenetet ismétel és erősít meg, amelyet mind a magyar kormány, mind az amerikai konzervatívok előszeretettel használnak Soros Györggyel szemben. Ezek jellemzően erősen véleményes és közvetlen bizonyítékokkal nem alátámasztott állítások. Tucker Carlson összegzése szerint például

  • Soros évtizedek óta "egyfajta gazdasági, társadalmi, demográfiai háborút vív",
  • milliárdokat költött a nemzeti határok felszámolására és demokratikusan megválasztott vezetők megbuktatására, 
  • számára ideológiailag megfelelő “bábokat” segített hatalomra szerte a világon. 

Orbán Viktor szerint Soros György befolyása Európában még annál is nagyobb, mint az USA-ban. “Ez a fő vadászterülete” - mondja a videóban a miniszterelnök. 

A véleményes kijelentések és teóriák mellett azonban számos tényszerűnek szánt állítás is elhangzik a dokumentumfilmben - mi ezeket ellenőriztük. Most azokat a tényállításokat vesszük sorra, amelyek az ellenőrzésünk alapján nem, vagy csak részben fedik a valóságot.

 

1. Csak 9 millió magyar van a világon

 
 
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarország népessége 9,7 millió fő. A világon azonban ennél több magyar él. Az anyaországot és a külhoni magyarságot is beleszámítva a Kárpát-medencében jelenleg körülbelül 12 millió magyar él, a Kárpát-medencén kívül, diaszpórában élők számát pedig további 2-2,5 millióra becsüli a kormány.
 

2. Soros György hálózatának több mint 60 szervezet a tagja Magyarországon, amelyek mind kormányellenesek

 
 

Amióta a harmadik Orbán-kormány terjeszteni kezdte, hogy létezik egy "Soros-terv", amely szerint Soros egy civil- és nemzetközi szervezetekből álló hálózatot pénzel azért, hogy Magyarországot és egész Európát bevándorlókkal árassza el, több kormánypárti sajtótermék is összeállította a saját listáját a Soros-hálózat tagjairól: a 888.hu 2016-os cikke szerint ennek 21 szervezet a tagja, a Magyar Idők viszont 66 tagot számolt össze, a Pesti Srácok pedig - a Schmidt Mária vezette XXI. század intézet elemzésére hivatkozva - 14 magyarországi, Soros érdekeit képviselő “lobbista irodáról” számolt be 2020 júliusában. A Figyelő személyenként listázta azokat, akik szerintük benne vannak "Soros 2000 fős zsoldoshadseregében". Köztük halott embereket is felsoroltak.

A sajtótermékek nemcsak a Soros-hálózat tagjainak számában nem tudtak megegyezni, de azt  sem fejtették ki, hogy milyen kritériumok alapján bélyegeztek egy-egy szervezetet a hálózat tagjának, és az állításaikat milyen bizonyítékokkal támasztják alá. Orbán állítása szerint a Soros-szervezetek mind kormányellenesek - azt azonban nem közli, pontosan mely szervezetekre gondolt, és miben nyilvánul meg, hogy ezek kormányellenesek lennének. 

A Soros György által alapított Open Society Foundations nevű alapítvány évente közzéteszi azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyeknek a munkáját abban az évben támogatásra érdemesnek ítélte. Ezek között 2020-ban, az OSF nyilvános adatbázisában kereshető legutolsó évben 39 magyar szervezetet támogatott. Ezek közül sok szervezet tevékenysége semmilyen módon nem kapcsolódik a politikához, sőt, olyanok is vannak köztük, amelyek a munkájukért állami támogatást is kapnak.

A Suhanj! Alapítvány például fogyatékos embereknek is használható, integrált edzőtermet tart fenn Budapesten, a Pressley Ridge Magyarország Alapítvány problémás fiatalokkal foglalkozik, a Motiváció Oktatási Egyesület, a Csodaműhely Egyesület pedig tanodát tartanak fenn Csongrád-Csanád, illetve Pest megyében, amihez állami támogatást is kaptak. Az Igazgyöngy Alapítvány a Hajdú-Bihar megyei Toldon pedig a kormány partnere a Felzárkózó települések programban, amelyet a 300 leghátrányosabb helyzetű magyar település felzárkóztatására indítottak.
 

3. Orbán Viktor minden csütörtökét olvasással tölti

 

A miniszterelnök programjai jól követhetőek Orbán politikusi Facebook-oldalán, ahol csak az elmúlt hónapok csütörtökjeit átnézve több olyan napot találtunk, amit biztosan nem csak olvasással töltött.
  • Tavaly december 16-án az Ürömi Állatotthon lakóinak adott át karácsonyi ajándékként kutyatápot.
  • November 25-én az Aktív Magyarország Korszaknyitó Konferencia megnyitóján mondott beszédet Siófokon.
  • November 4-én a V4 + Dél-Korea csúcson vett részt Budapesten.
  • Október 21-én európai uniós csúcstalálkozóra utazott Brüsszelbe.
  • Szeptember 23-án előbb Mike Pence amerikai alelnököt fogadta, majd közösen részt vettek a magyar kormány által összehívott IV. Budapesti Demográfiai Csúcson.

4. A magyar-szerb határon 2015 júniusában kezdték építeni a kerítést, amely szeptemberben lett kész 

 
  

2015 júniusában Szijjártó Péter külügyminiszter még csak azt jelentette be, hogy a kormány utasítást adott a teljes magyar–szerb határ lezárásának előkészítésére. A kerítés mintaszakaszát (175 métert) 2015. július 13-án kezdték el építeni Mórahalomnál.

A tényleges építkezés első szakasza augusztus 29-én fejeződött be, a magyar-szerb határ lezárásával. Ekkor azonban még csak egy gyorstelepítésű drótakadályt (GYODA) telepítettek. A második szakaszban a magyar–szerb határszakaszon az építkezés 2015. szeptember 17-én fejeződött be, míg a jóval hosszabb magyar–horvát szakaszon október 21-én. 2016. augusztus 26-án Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a magyar–szerb határszakaszon újabb kerítéssor létesítése vált szükségessé, ez az építkezés csak 2017 áprilisában fejeződött be.

 

5. Az illegális határátlépések száma rögtön a határkerítés megépítése után szinte nullára csökkent

 
 

A videón szereplő grafikon szerint a migránsok száma 2015 januárjában 14,647 fő, 2015 szeptemberében pedig 138,396 fő volt, majd novembertől csökkent ez a szint "szinte nullára". Az idézett számok valószínűleg a Wikipedia “Hungarian border barrirer” angol nyelvű szócikkéből származnak. Ez az oldal korábbi (jelenleg már nem elérhető) rendőrségi statisztikákra hivatkozik, amelyek szerint októberben 99,497 illegális határátlépés történt. Az ezt követő három hónapban pár száz fős adatokat regisztráltak (november: 315, december: 270, január: 553). 2016 februárjában azonban már újra közel 2400 illegális határátlépést rögzítettek, majd márciusban már 3000 fölé, áprilisban pedig csaknem 4000-re emelkedett ez a szám.

Ezzel szemben a Frontex adatai alapján bár valóban csökkent az illegális határátlépések száma a nyugat-balkáni útvonalon, ez a csökkenés nem volt olyan mértékű, mint ahogy a Wikipedián és a dokumentumfilmben szerepel - még 2015 decemberében is közel 100 ezer illegális határátlépést regisztráltak:

  • 2015 januárjában: 12927
  • 2015 szeptemberében: 141207
  • 2015 októberében: 205703
  • 2015 novemberében: 163879
  • 2015 decemberében: 97200
     

6. Az Európai Unió a határkerítés megépítése miatt megbüntette Magyarországot

 
 
 


“Azért, mert meg merte védeni a hazáját, az Európai Unió megbüntette Orbán Viktort és Magyarországot” - magyarázza Carlson, miután a film bemutatta a magyar határkerítés megépítését. A következő jelenetben pedig egy CNN-interjúban Szijjártó Péter külügyminisztert kérdezik az EU alapszerződésében hetes cikknek nevezett eljárásról. 

Mindezzel a film ugyanazt sugallja, amit korábban fideszes politikusok is rendszeresen állítottak: az EU által 2018-ban indított eljárás nem más, mint a migráció támogatóinak bosszúja azért, mert Magyarország megvédte Európát a bevándorlóktól.

A 7-es cikk szerinti eljárást valójában akkor használják, ha úgy vélik a kezdeményezők, hogy egy tagállamban rendszerszinten, súlyosan sérülnek az EU alapvető demokratikus értékei. Az EU szerint pedig Magyarország esetében nemcsak a menekültek helyzetével, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségével, a véleménynyilvánítás szabadságával és a kisebbségek jogaival kapcsolatban is felmerültek aggályok.

Ráadásul a Magyarországgal szembeni vizsgálat már jóval a menekültválság előtt, egy 2012 februári döntéssel kezdődött el. 

Ekkor még azt állította a kormány, hogy az EU a rezsicsökkentés miatt indította a folyamatot. 

Az eljárás még jelenleg is folyamatban van, amelynek végső eredményeképpen elméletileg megfoszthatják a magyar kormányt a szavazati jogától, és egyes uniós kifizetéseket is befagyaszthatnak. Ehhez azonban a tagállamok egyhangú szavazatára lenne szükség, amely a magyar-lengyel szoros szövetség miatt jelenleg nagyon valószínűtlen lehetőség.

7. A bevándorlók többsége nem szíriai volt
 


A dokumentumfilm szerint a korábbi migrációs hullámok alapján tudható, hogy a bevándorlók többsége nem Szíriából származik, csak azért hazudják magukat szíreknek, hogy menekültstátuszt kaphassanak.

A menekültügyi eljárás során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a menekülése okairól, és át kell adnia a rendelkezésre álló bizonyítékokat, személyazonosító okmányokat a hatóságoknak - ezek alapján dönt a menekültügyi hatóság arról, hogy jogosult-e a kérelmező menekültstátuszra. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság statisztikái szerint a 2015-ben a regisztrált menedékkérők száma összesen 177 135 fő volt, közülük legtöbben (36,74%) szíriai állampolgárságúnak vallották magukat.

A 2015-ös menedékkérők közül mindössze 146 fő menedékkérelmét ismerték el a hatóságok. Az elutasítás gyakori indoka az volt, hogy a kérelmező biztonságos harmadik országból, Szerbiából érkezett. Azonban arról, hogy az egyes kérelmezők esetében pontosan mi volt az elutasítás indoka - például volt-e olyan, akinek azért utasították el a kérelmét, mert hazudott a származásáról - sem magyar, sem nemzetközi statisztikák nem állnak rendelkezésre, ezzel kapcsolatban hivatalos közleményeket nem adtak ki. A magyar nyilvánosságban egyedül Tarlós István, Budapest akkori főpolgármestere beszélt erről a témáról 2015 szeptemberében egy közgyűlésen, de állításait nem támasztotta alá bizonyítékokkal. 
  
Carlson videóján egyébként az látható, ahogy két fiatalt visszakényszerítenek Szerbiába anélkül, hogy lehetőségük lenne hivatalos úton menedékjogot kérni. Az Európai Unió Bírósága 2020. december 17-én mondta ki, hogy a visszakényszerítést lehetővé tevő magyar jogszabályok az uniós jogba ütköznek. Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bíróságának ítéletei a tagállamokra nézve kötelező érvénnyel bírnak, vagyis ha egy tagállam jogszabálya uniós jogba ütközik, annak alkalmazását fel kell függeszteni, hazánkban ez nem történt meg: a Magyar Helsinki Bizottság összegzése szerint csak 2020 december 17. és 2021. január 7. között a magyar rendőrség több mint 2000 visszakényszerítést hajtott végre.
 

8. A születések száma 24%-kal növekedett az elmúlt tíz évben, ez a legmagasabb emelkedés az egész EU-ban

 
 

Novák Katalin családügyi miniszter a születések számáról (birth rate-ről) beszél, azonban az adat, amit idéz, nem erre a mérőszámra, hanem a teljes termékenységi arányszám (total fertility rate) alakulására igaz.

A KSH honlapján elérhető legfrissebb éves adatok szerint ugyanis 2020-as 92 233 élveszületés történt Magyarországon, tíz évvel korábban, 2010-ben 90 335 - ez mindössze 2,1 százalékos növekedés. 

A többi demográfiai adatnak utánanézve összevetettük a 2010-re és a 2020-ra kiszámolt termékenységi rátát is, amely azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyereket szülne. 2010-ben ez az érték 1,25, 2020-ban pedig 1,56 volt, ez 24,8 százalékos növekedés.

Szintén nem a születésszám növekedésére, hanem a termékenységi arányszám növekedésére igaz az az állítás is, hogy a növekmény tízéves összehasonlításban az uniós országok közül Magyarországon a volt a legnagyobb.

Az Eurostat oldalán 2019-esek a legfrissebb termékenységi rátára vonatkozó adatok, ezeket tudtuk összevetni a tíz évvel korábbi, 2009-es számokkal. Magyarországon a termékenységi arányszám ez idő alatt 0,23-mal magasabb értékre nőtt, ami Csehországot, Németországot és Lettországot megelőzve valóban a legnagyobb növekmény az EU-ban.

9. A sajtótermékek közül sokkal több a kormánykritikus, mint a kormánybarát

 


Orbán ennek alátámasztására egy konkrét példát hoz a dokumentumfilmben: amikor elment egy újságoshoz, sok olyan újságot tudott venni, amelyben őt kritizálják.

 


Az ominózus videóból be is vágtak a dokumentumfilmbe egy részletet, de nem azt, amelyiken látszik, valójában mennyi, a kormánnyal kritikus újságot nyomott Orbán kezébe az újságárus. Pedig akkor látszott volna, hogy 6 újságot kapott a miniszterelnök, amelyek körülbelül ujjnyi vastagságú paksamétát adtak ki, nem egy egész stócot, mint amire Orbán a filmben kézmozdulatával utal.

Ráadásul a Szigony utcai újságárusnál nem vetették össze a kormánybarát és a kormánnyal kritikus sajtótermékek számát, noha Tucker Carlson dokumentumfilmjében Orbán egyértelműen erre utal. (“Far more against us, than for us./ Sokkal több van ellenünk, mint velünk.”)

A CEU Média, Adat és Társadalom Központjának adatai alapján az Átlátszó újságírói adatvizualizációval mutatták be a kormánypárti és független médiumok arányait a magyar hírmédia-piacon: eszerint 2020-ban 54 kormánypárti orgánum és 36 független orgánum működött Magyarországon. A Válasz Online 2021. januári cikke pedig azt állapította meg, hogy 88 országos jelentőségű médium közül 44 van kormányközeli tulajdonban, a politikával is foglalkozó televíziók és napilapok piacán pedig kétharmados ez az arány. A megyei újságokat egyetlen termékként számolták.

 

10. A STOP-Soros törvény „győzte meg” az Open Society Foundationst és a CEU-t, hogy elhagyják Magyarországot

 
 


A szervezet sajtóközleménye szerint az “egyre elnyomóbb politikai- és jogi környezet” sarkallta arra az Open Society Foundationst, hogy a budapesti irodájának tevékenységét Berlinbe helyezze át. “A Stop Soros törvény - amely létrehozta a "jogellenes bevándorlás elősegítése" nevű büntetőjogi kategóriát - az OSF szerint egy újabb eszköz a civil szervezetek elnyomására.

Az OSF 2018 májusában jelentette be, hogy Berlinbe helyezi az irodáját, azonban a videó erről szóló narrációja alatt a Közép-Európai Egyetemtől (CEU-ról) készült képeket mutatnak. A Soros György által támogatott egyetem szintén elhagyta Magyarországot, azonban később, és egy másik törvény miatt. A CEU Bécsbe helyezte át az amerikai akkreditációjú programját 2019 szeptemberétől, a magyar felsőoktatási törvény lex CEU-ként ismert 2017-es módosításai miatt.

A dokumentumfilmben szereplő hibás állításokkal kapcsolatban kérdéseket küldtünk Tucker Carlsonnak, Orbán Viktornak és Novák Katalinnak. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.



Címlapi kép: botost/444.hu

Szerző

Diószegi-Horváth Nóra, Neuberger Eszter, Zöldi Blanka