A Lakmusznál elsősorban tényellenőrzéssel foglalkozunk, úgyhogy most 4 olyan könyvet ajánlunk, amelyek más-más módon ugyan, de kivétel nélkül kapcsolódnak a dezinformációhoz, és amiket mi is érdeklődéssel olvastunk idén.
Kezdjük egy nagy kedvencünkkel, ami ráadásul gyerekkönyv – és mint ilyen, hiánypótló a maga nemében.
“Minden, amit tudnod kell az álhírekről, az átverésekről és az összeesküvés-elméletekről” – olvasható Annamarie Bon Fake! című könyvének borítóján, és ez tulajdonképpen így is van, sőt, ennél azért néhol többet is ad. 10-12 éves kortól ajánlják, de garantáltan szórakoztató – és hasznos – olvasmány idősebb korban is.
Sok gyakorlati tanács és szemléletes példa mentén mutatja be, hogy az ember mennyire lehet babonás, miért hisznek sokan az összeesküvés-elméletekben, de arra is megtanít, hogyan használhatjuk biztonságosan az internetet. Mindezt ráadásul könnyed stílusban teszi, így elkerüli az izzadtságszagú tankönyvi stílust, cserébe szórakoztató feladatokkal rögzíti a megszerzett tudást, a könnyen befogadható tartalom mellé pedig szemet gyönyörködtető illusztrációk társulnak.
Kiadja: Pagony Kiadó
Ez a könyv már nem fiataloknak, de fiatalokról (12 és 27 év köztiekről) szól. Vagyis a Z generációról: egy olyan generációról, amelyiknek már természetes közege a TikTok, a világ híreit pedig nem a nyomtatott Népszavából próbálják meg begyűjteni.
De olyan nagy baj ez? Milyen veszélyeknek vannak kitéve? Hogyan tájékozódnak? Hogyan válhatnak tudatosabb tartalomfogyasztóvá? Mennyire hatnak rájuk a hamis hírek? Miként védekezhetnek ellenük? Guld Ádám médiakutató végigvezeti az olvasót ezeken a kérdéseken, és segít abban is, hogy megértsük, mitől olyan különleges ez a generáció. Igaz, az embernek néha olyan érzése van, mintha őskövület lenne azok közt a fiatalok közt, akik számára már teljesen természetes a digitális kommunikáció – azonban mindazok számára hasznos lehet ez a kötet, akik szeretnék tényleg érteni az ő világukat.
Guld Ádámmal korábban arról beszélgettünk a Lakmuszon, hogy a tizen-huszonévesek által kedvelt platformok hogyan váltak a dezinformáció terepévé (is).
Kiadja: Libri Kiadó
A Föld lapos, madarak nem léteznek, földönkívüliek viszont igen, de minden bajunkra gyógyír lehet, ha megfontoljuk a tévéműsor horoszkópjában olvasott tanácsokat. Vagy nem. Ebben a kötetben elsősorban arra keresik a választ a téma szakértői, hogy kik és miért fogékonyabbak a jelenleg is zajló áltudományos forradalom egyre többeket elérő manipulációira, és hogyan lehet ez ellen védekezni.
Ezt a könyvet azoknak ajánljuk, akik szeretik megérteni az okokat és felfedezni az összefüggéseket. A szerzők nem ítélkezni akarnak az áltudományos “érvelésekben” hívők fölött, hanem megérteni, hogy miért hatnak rájuk ezek az elméletek, és bemutatják azt is, hogy hogyan használják ki az erre fogékonyak hiszékenységét azok a sarlatánok, akik (nem ritkán anyagi) hasznot akarnak húzni belőlük.
A Lakmuszon korábban beszélgettünk már Krekó Péterrel (az orosz dezinformációról) és Falyuna Nórával (arról, hogy lehet-e vitatkozni az online térben) is.
Kiadja: Athenaeum Kiadó
„Semmi nem lehetséges tények nélkül. Egy tények nélküli világban nincs igazság, és nincs bizalom” – mondta 2021-ben Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíró, amikor kiderült, hogy ő lett a Nobel-békedíj egyik kitüntetettje, Dmitrij Muratov orosz újságíró mellett. Ressa a Rappler alapítójaként hosszú ideje folytat harcot egy olyan rezsim ellen, amely kifejezetten fegyverként használja a közösségi médiát, azon belül is a Facebookot. Rodrigo Duterte, Fülöp-szigeteki elnök külön trollhadsereggel és politikai influenszerekkel támadta kritikusait, miközben félelmet és gyűlölködést szított. Ezzel a mérgező közeggel szállt szembe Ressa és a Rappler, a most megjelent könyv azonban nem csupán az ő történetükre és megoldásaikra fókuszál, hanem azt is bemutatja, milyen kíméletlen módszerekkel uralják és manipulálják az életünket a nagy tech cégek.
Egy könyv, amit mindenkinek el kellene olvasnia, pláne, ha elnyomó rendszerben él.
Kiadja: Open Books és 444
