Az orosz dezinformáció állami pénzből fenntartott, most a háborús propaganda szolgálatába állított csatornái, amilyen a Szputnyik, a Ria Novosztyi vagy a Russia Today, az orosz-ukrán háború kirobbanása óta elérhetetlenek az Európai Unióban.
Ezzel a hivatalos orosz dezinformációs gépezet meggyengült ugyan, de maradt még sok más eszköz, amivel az orosz állam képes az érdekeinek megfelelő narratívákat terjeszteni
- mondta Krekó Péter dezinformációs szakértő, a Political Capital ügyvezető igazgatója a Lakmusz élő beszélgetésén, ahol a másik meghívott vendéggel, Rácz András biztonságpolitikai szakértővel együtt arról kérdeztük,
az orosz háborús dezinformáció.
Az orosz kormányzat a kétezres években lezajló, a posztszovjet térség több országát nyugatbarát irányba mozdító úgynevezett “színes forradalmak” hatására kezdte el kiépíteni (dez)információs gépezetét, mindezt “jogos önvédelemként” tálalva a nyugat információs arzenáljával szemben - magyarázta Krekó.
Ez a gépezet egyszerre több eszközzel igyekszik az orosz állami politikai érdekeknek megfelelően keretezni az orosz kormányzat lépéseit és a világ eseményeit.
Az egyik eszköz a már említett, orosz állami pénzből fenntartott hírmédia: a Russia Today, a Szputnyik vagy a Ria Novosztyi, amelyek azonban teljesen félrevezető módon nevezik magukat sajtóorgánumokak. Valójában az orosz hivatalos propaganda kritikátlan terjesztői, akik magukra is inkább “az információs háború harcosaiként” tekintenek - fogalmazott Krekó. Az orosz dezinformáció a háború előtt jelentős részben rajtuk keresztül terjedt a nemzetközi nyilvánosságban.
“Hiába keressük ezeknek a csatornáknak a nyugati megfelelőit” - tette hozzá Rácz András, hangsúlyozva, az USA állami pénzből fenntartott médiája: a Szabad Európa Rádió, vagy az uniós narratívát közvetítő Euronews egyaránt szakmai alapelvek alapján működő sajtótermékek.
Az orosz dezinformáció “alaplogikája”, hogy zavart okozzon a fejekben, és olyan mennyiségű információval árassza el a megcélzott közönséget, hogy az olvasó, teljesen összezavarodva, már ne tudja eldönteni, kinek higgyen. Vagy, a jelenleg zajló orosz-ukrán háború esetében, ki az áldozat és ki az agresszor - magyarázta Rácz és Krekó.
Ehhez az információs hadviseléshez kiváló eszközök a trollok,
az orosz államról pedig oknyomozó újságírók munkája nyomán tudjuk, hogy magáncégeken keresztül komplett trollfarmokat tart fenn - magyarázta Rácz András többek között a finn Jessikka Aro munkásságát említve. A trollfarmokon dolgozó embereknek pedig egyetlen feladata van: összehangolt működésükkel azt a látszatot kelteni, hogy az alulról szerveződő többség Oroszország pártján áll.
Fontos láncszemei a gépezetnek azok az emberek is, akik egy ország helyi nyilvánosságában közvetítői lesznek az orosz narratívának.
“Ott tud igazán erős lenni az orosz dezinformáció, ahol a mainstream politikában támogatást nyer”, ahol a közbeszédben hitelesnek tartott emberek, például választott politikusok jelenítik meg, a helyi környezetben értelmezve, az orosz narratívát - magyarázta Krekó Péter.
Magyarországon az elmúlt években az oroszbarát narratíva szélesebb nyilvánosságban is erőteljesen jelen volt a kormány nyíltan oroszbarát politikája nyomán, ezért is van most, Ukrajna orosz lerohanása után “információs káosz”, és jelenik meg egyszerre a történések nyugat- és oroszbarát keretezése a kormány és holdudvara kommunikációjában - fogalmazott a szakértő.
A Vlagyimir Putyin irányítása alatt álló orosz államapparátus jelenleg azt szeretné elhitetni mind az orosz, mind a nemzetközi nyilvánossággal, hogy az orosz hadsereg joggal szállta meg a szomszédos Ukrajnát.
Az érvelés szerint - mutatta be Rácz András - erre az Ukrajnában hatalmon lévő “fasiszták és nácik” oroszajkú lakossággal szembeni agressziója jogosította fel Putyinékat, akik már 2014-ben is csak szemlélői voltak, ahogyan a Krím-félszigeten élők népszavazáson nyilvániították ki Oroszországhoz csatlakozási szándékukat, majd ahogyan kelet-ukrajnai szakadárok demokratikus úton kivívták függetlenségüket.
Krekó Péter (Political Capital) és Rácz András (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) a 444 stúdiójában
Az orosz narratíva alapelemeit mind megtalálhatjuk Putyin másfél órás hadüzenet-beszédében - mondta Krekó Péter, Rácz András pedig hozzátette: az egyetlen új dezinformációs elem ennek elhangzása óta az orosz vád, hogy Ukrajnában amerikai támogatással biofegyvereket fejlesztenek, amit a szakértő “orosz mércével mérve is durva fake”-nek nevezett.
“Ezekkel árasztják el orosz állami tisztviselők is a nemzetközi nyilvánosságot, kihasználva, és ellenünk fordítva, hogy ha egy nagyhatalom minisztere valamit mond, arról tudósítunk. Alapvetően így vagyunk szocializálva” - tette hozzá.
A beszélgetés utolsó harmadában arról is kérdeztük a szakérőket, hogyan lehet hatékonyan fellépni a dezinformációval szemben.
Rácz András szerint a kulcs itt a tudatosság növelése lenne, az orosz dezinformációt Magyaroszágon ugyanis leggyakrabban nem fizetett trollok, hanem nem eléggé körültekintő internetezők terjesztik. Ennek megállításában pedig
“fontos kimondani, hogy az információ-fogyasztónak is van felelőssége”
-magyarázta Krekó Péter, hozzátéve, “nem lehet elvárni, hogy az információs környezetet minden dezinformációtól mentes legyen”.
Háborús időszakban egyébként is érdemes alapvető szkepszissel olvasni az eseményekről érkező híreket. Az is segít, ha ezt minél több forrásból tesszük. “Ha sok helyről ugyanaz jön, és van egy orosz forrás, ahonnan az ellenkezője, az alapvetően gyanús kell, hogy legyen” - tanácsolta a szakértő.
