A Free Press Eastern Europe nevű, prágai székhelyű nonprofit szervezet felkérésére hat közép-európai országban végzett felmérést a Kantar nemzetközi kutatócég az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos véleményekről. A kutatás során országonként 1000 embert kérdeztek meg 2022. június 28. és július 7. között egy online kérdőív segítségével.
A válaszadóknak többek közt azt kellett eldönteniük, hogy mennyire értenek egyet bizonyos állításokkal az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Ezek közül egyes állítások az orosz, mások az ukrán narratívát tükrözték (ezt a kutatók az eredmények közlésekor orosz, illetve ukrán zászlókkal jelölték). Ezek lettek a magyar eredmények:
Forrás: Free Press Eastern Europe, Science+
Az eredmény azt mutatja, hogy a háborúval kapcsolatos állítások erősen megosztják a magyar társadalmat, ugyanakkor magas azoknak a száma is (20-31 százalék közötti), akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt formálni egyes kérdésekben.
A véleményt formálók:
A kutatás összegzése szerint a válaszok alapján hazánkban jóval alacsonyabb az ukrán álláspontot támogatók aránya, mint az orosz állásponttal valamilyen mértékben egyetértőké. A számok azt mutatják, hogy
a magyar internetezők mindössze 15 százaléka tartozik abba a csoportba, akik egyetlen esetben sem értettek egyet az orosz narratívával,
míg az emberek csaknem fele (46 százalék), mérsékelten tekinthető oroszpártinak (1-3 esetben értett egyet az orosz narratívával), továbbá egyharmada (31 százalék) tekinthető erősen oroszpártinak a válaszai alapján (4-6 oroszpárti állítással értette egyet). Az oroszpárti narratívát kizárólagosan elfogadók aránya 8 százalék.
Forrás: Free Press Eastern Europe, Science+
A kutatás szerint az egyes csoportok demográfiai összetétele (kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa szerint) meglepően egységes képet mutat, csak az alábbi két területet tér el egymástól:
A felmérésből kiderül, hogy az emberek fele (55 százalék) nem csak anyanyelvén fogyasztja a híreket. Az idegennyelvű híradások közül angol nyelven olvasnak a legtöbben (74 százalék), az angolul tájékozódók aránya azonban az oroszpárti narratívák elfogadásával csökken, míg az orosz nyelvű források szerepe nő. Míg a nem oroszpárti csoportban elenyésző (3 százalék) az orosz forrásokból tájékozódók aránya, addig ez a teljesen oroszpárti csoportban 13 százalékos.
A Free Press Eastern Europe felmérése kifejezetten Magyarországra vonatkozó álításokat is tartalmaz. Ezek közül a legérdekesebb Ukrajna lehetséges feldarabolásáról kéri ki a magyarok véleményét. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 10 százaléka teljes mértékben, további 17 százalék pedig inkább egyetértett azzal, hogy „Magyarország jogot formálhat bizonyos nyugat-ukrajnai ukrán területekre”. Ez alapján tehát minden negyedik válaszadó valamilyen mértékben egyetért a második világháború után kialakult határok megváltoztatásának gondolatával – olvasható a kutatás ismertetőjében.
Az eredményen alapvetően árnyal az orosz narratíva elfogadása : a teljesen oroszpártiak közel fele (48 százalék), de az erősen oroszpártiak esetében is 41 százalék az állítással egyetértők aránya. Ezzel szemben az ukrán álláspontot támogatók többsége (85 százalék) egyértelműen elutasítja az állítást.
Címlapi kép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
