A tényrelativizmusról, azaz a tények létezésével és megismerhetőségével kapcsolatos erősödő kételyről készített kutatást a Political Capital. Ez az első ilyen vizsgálat Magyarországon.

Egyre szélesebb körben terjed az azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy egyáltalán léteznek-e objektív, ellenőrizhető tények - így van ez a magyar társadalomban is a Political Capital friss tanulmánya szerint.

A kutatók - egy reprezentatív közvéleménykutatás alapján - arra keresték a választ, hogy:

• Mennyire elterjedtek azok a nézetek a hazai közvéleményben, amelyek szerint tények egyáltalán nem léteznek, vagy a jelenlegi helyzetben nem megismerhetők?
• Kik azok, akik hajlamosabbak erre a kételyre?
• Hogyan függ össze a tényrelativizmus, a hírek és tények megismerhetőségével kapcsolatos szkepszis, az összeesküvés-elméletekben, álhírekben való hittel?

A tényrelativizmus elterjedtségének vizsgálatához a kutatók öt kérdést használtak, a válaszadóknak pedig egy ötfokú skálán kellett meghatározniuk, mennyire értenek egyet az egyes állításokkal.

1. Az „igazság” valójában az az álláspont, amit az ember magának választ.
2. Objektív valóság valójában nem létezik, csak különböző vélemények vannak.
3. Aki azt állítja, hogy tudja mik a tények, valójában hazudik.
4. Sok dolog, amire tényként hivatkoznak a sajtóban, valójában csak egy vélemény.
5. Nem lehetünk biztosak abban, hogy amit tényként közölnek, az igaz is.

A válaszok alapján a magyar társadalomban a tényrelativizmus és a hírforrásokkal szembeni elbizonytalanodás viszonylag elterjedt: a válaszadók kétharmada (67 százaléka) teljesen vagy részben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „Sok dolog, amire tényként hivatkoznak a sajtóban, valójában csak egy vélemény”, és 76 százaléka értett egyet azzal a megállapítással, hogy „Nem lehetünk biztosak abban, hogy amit tényként közölnek, az igaz is”. A megkérdezettek 59 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy „Objektív valóság valójában nem létezik, csak különböző vélemények vannak”.

Az öt kérdésre adott válaszok összesítése alapján a megkérdezettek 36 százaléka jellemezhető erős, 38 százaléka mérsékelt tényrelativizmussal.

"A magyar társadalom több mint háromnegyede tehát erősen szkeptikus azt illetően, hogy tényszerű tudásra tehet szert a mai információs környezetben"

-írják a kutatók.

Kik a leginkább szkeptikusak a tényekkel kapcsolatban?

A kutatás szerint a tényrelavitizmus iránti fogékonyság:

• érdemben nem függ a pártpreferenciától;
• és a legtöbb demográfiai jellemzőtől (nem, életkor, iskolázottság) is független, csupán a település típusa mentén tapasztaltak érdemi eltéréseket: a budapestiek az ország más pontján élőkhöz képest kevésbé értenek egyet a tényeket relativizáló nézetekkel.

A kutatásból az is kiderült, hogy

a tényrelativizmus az összeesküvés-elméletekben és álhírekben való hit melegágya.

Az adatok szerint a tényrelativizmus közepes erősségű, pozitív összefüggést mutat az összeesküvés-elméletekben, a politikai és az egészségügyi álhírekben való hiedelmekkel.

A kutatás teljes szövege itt olvasható.

A tanulmány a HDMO projekt keretében készült, amelynek a Lakmusz is tagja.

Címlapi kép: Tima Miroshnichenko