A megjátszott NFL-románctól a Trump-rajongásig: Taylor Swift és a politikai dezinformáció 

Az EU és Biden is számít az amerikai énekesnő támogatására az idei választásokon, eközben viszont a sztárral kapcsolatos konteók és hamisítványok összezavarni igyekeznek Swift rajongóit.

Az Európai Bizottság alelnöke, Margaritis Schinas január közepén egy sajtótájékoztatón üzent Taylor Swift amerikai country- és pop énekesnek, hogy segítsen megszólítani a fiatal szavazókat a nyár eleji európai parlamenti választások hajrájában. “A fiatalok képesek csak igazán mozgósítani a fiatalokat, nem a bizottsági tagok” - mondta, majd emlékeztetett: az amerikai csillag a választások előtt egy hónappal, május 9-én (épp az Európa-napon) ad majd Párizsban koncertet.

Nem Schinas az egyetlen politikus, aki a választásokkal tarkított 2024-es évben kulcsszerepet szán a 280 millió Instagram-követővel rendelkező Swiftnek abban, hogy az urnákhoz hívja a politika iránt kevésbé fogékony GenZ fiúkat és lányokat. A New York Times januárban szellőztette meg, hogy Joe Biden kampánycsapata is számít rá, hogy Swift támogatja majd a demokrata jelölt újraválasztását, ahogy azt már egyszer megtette 2020-ban.

Azóta viszont, hogy a popsztárral egyre inkább számol az intézményes politika, illetve, hogy maga Swift is sűrűbben tesz politikai nyilatkozatokat, a képmásával való visszaélés vagy a személyével kapcsolatos paranoid fantáziálás szinte mindennapivá vált a médiában. Nagyon valószínű, hogy a választások közeledtével ez a trend csak erősödik.

Pop és politikai comingout

Swift 2018-ban szállt be a politikába, akkor még csak hazai terepen: a félidős választásokon saját lakóhelyén, Tennessee államban támogatta Phil Bredesen demokrata szenátorjelöltet a Trump-párti republikánus Marsha Blackburn ellenében. Döntéséről akkor így beszélt a Netflixre készült Miss Americana című életrajzi filmjében:

“szomorú vagyok, hogy két éve [a 2016-os elnökválasztási kampányban] még nem tettem meg, de ezen nem tudok változtatni. A történelem jó oldalán kell állnom. Ha nem is nyer, legalább megpróbáltam”

- vallott az énekesnő elcsukló hangon a családja előtt. 2020-ban Swift pótolta az elmaradást, és a választási hajrában beállt Joe Biden demokrata elnökjelölt mögé. Az énekesnő azóta is aktív közéleti ügyekben: a You Need to Calm Down című számával például az LMBTQ embereket megillető egyenlő jogok mellett tett hitet, a terhességmegszakításhoz fűződő alapjogot rögzítő Roe kontra Wade ítélet felülbírálata után pedig egy tweetben szólalt fel a nők reproduktív jogainak védelmében.

Swift politikai súlyát csak növelte, hogy a Time magazin tavaly decemberben az év emberének választotta (ezt a címet korábban olya közéleti személyek érdemelték ki, mint Yasser Arafat, Nelson Mandela, Winston Churchill vagy II. Erzsébet királynő).

Ezt követően az énekesnő közéleti szerepvállalásával kapcsolatos elvárások egyre irracionálisabb mértékeket öltöttek. Saira Rao amerikai politikai aktivista és egykori televíziós producer például egy 8 millió megtekintésű X-posztban förmedt rá Swiftre, hogy “egyetlen IG [Instagram] posztjával véget vethetne a palesztinokat sújtó népirtásnak”, míg a klímaaktivista Katja Herbers abbéli reményét fejezte ki ugyanezen a platformon, hogy ha az énekesnő egy klímatudóssal randizna, megoldódna az éghajlatváltozás. A pop ikontól remélt változásokon ironizálva tett közzé a New Yorker nemrég egy listát arról, milyen jótéteményekre használhatná Taylor Swift az átlagos sztárokét messze felülmúló erejét.

Közösségi tényellenőrzés az X-en: elmagyarázzák, hogy a háborúknak eddig Insta-poszt még nem vetett véget.

Hiteltelenítés

Nem mindenki örül annak, hogy Swift 12 év hallgatás után politikai tényezővé vált. A republikánusok hátországának tekintett Fox News például azóta is a legvadabb összeesküvés-elméleteket szellőzteti meg a sztárról, amikor éppen nem arra szólítja fel, hogy inkább csak énekeljen és tartsa magát távol a politikától.

A Lincoln Project egy videóba sűrítette a MAGA média-univerzumában megjelenő, Taylor Swiftet démonizáló vagy éppen leállító kiakadásokat.

Ebben a cikkben három, Swifttel kapcsolatos összeesküvés-elméletet és hamisítványt szedtünk össze, amelyek az év eleje óta szinte megállíthatatlanul terjednek a televíziós csatornáktól a közösségimédia-platformokig.

I. Taylor Swift demokrata deep-state által orkesztrált PR-románca az NFL sztárjával

A politikai összeesküvés-elméletek egy kusza, romantikus válfaja kapott szárnyra a Trump által fémjelzett MAGA (Make America Great Again) univerzumban, miután január végén kiderült, hogy Swift partnerének csapata, a Kansas City Chiefs játsza a február 11-i amerikai fociliga, az NFL döntőjét. Az énekesnő tavaly nyár óta randizik az amerikaifutball-csapat támadó játékosával, Travis Kelce-szel, emiatt pedig gyakran látogatja a mérkőzéseket. Swift jelenléte a konzervatív médiakommentátorok körében eleinte a Gamergate-hez hasonló felhördüléseket okozott, abból kifolyólag, hogy beférkőzött és "túlzott figyelmet vont magára" egy olyan térben, ami hagyományosan a férfiaknak van fenntartva.

Ezzel párhuzamosan pedig széles körben elterjedt, hogy kettőjük románca valójában csak egy, a médiának eljátszott PR-fogás. Ezek szerint a demokraták és az amerikai futballszövetség a kettejük kirakatba állításával igyekszik felkorbácsolni az érdeklődést az USA-ban szinte nemzeti ünnepnek számító Super Bowlra, ahol majd a pár bejelenti, hogy Biden elnök újraválasztását támogatja.

Az elméletet republikánus politikusok és fringe tartalomkészítők egyaránt népszerűsítik a közösségi médiában, demokrata propagandának vagy épp pszichológiai műveletnek nevezve a február 11-i eseményt, amely szerintük már előre el van csalva. (A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Swift szerelme, Kelce korábban a Pfizer egyik reklámarca volt a koronavírus-elleni védőoltás promóciós kampányában).

Az elmélet nem csak az interneten virális, a szélsőjobboldali, Trump-párti kereskedelmi kábeltelevízió, az OANN (One America News Network) egyik műsora is felkarolta.


II. Egyszerre MAGA-rajongó és Trump-ellendrukker

Swift a médiamanipulációnak is rendre áldozatul esik, amelyek egy része explicit pornográf tartalom, a másik viszont az énekesnő politikai értékválasztásával kapcsolatos. Bár Swift korábban több alkalommal is nyílt kritikát fogalmazott meg Donald Trumppal szemben, rengeteg olyan digitálisan átszerkesztett kép kering az énekes-dalszerzőről az interneten, amelyeken kiáll a volt elnök mellett.

Legutóbb a héten zajló Grammy-díjkiosztó felvételeit hamisították meg, ezeken Swift egy “Trump győzött, a Demokraták csaltak” feliratú zászlót tart maga elé, miközben a kamerák kereszttüzében áll a vörös szőnyegen. Bár a posztot egy Trump parodizálására létrejött oldal, az Il Donaldo Trumpo osztotta meg először, a terjedés során az eredeti kontextus és a szándék elhalványult, derül ki az újramegosztások alatti kommentekből. Az Elon Musk által vezetett X ugyanakkor most időben lépett: a bejegyzéshez fűzött információs ablak felhívta a figyelmet a manipuláció tényére.

A Snopes tényellenőrző portál a felvétel eredetijét is kinyomozta: a Variety által közzétett videórészleten jól látszik, hogy Swift az eseményen nem tartott a kezében semmilyen politikai transzparenst.

Nem ez volt az első alkalom az utóbbi hetekben, hogy Swift hirtelen MAGA-színekben tűnt fel: a kansasi stadionban egy NFL-mérkőzés során tavaly szeptemberben készült fényképet kaptak fel újra konzervatív influenszerek, amelyre digitálisan ismét ráhegesztették fenti bannert. A módosított felvétel az Instagramon, a Facebookon és a Telegramon is terjedt, írta a képek hitelességét ellenőrző AFP.

Swift népszerűsége révén kiváló hirdetőtáblának bizonyul, amelyre minden politikai üzenetet és annak az ellentétét is rá lehet ragasztani: volt már olyan is, hogy épp Trump-ellenes üzenetet ábrázoló pólóba bújtatták digitális képhamisítói.

III. Swift a dezinformáció elleni küzdelem csodafegyvere

Miközben Taylor Swift rendszeresen szolgál alapanyagul különböző alternatív valóságkonstrukciókhoz, egyes kommentátorok az interneten meggyőződéssel állítják, hogy az énekesnőt az amerikai védelmi minisztérium éppen a félretájékoztatás ellen használná.

“Nézzék ezt a hihetetlen pillanatot, amikor a Pentagon pszichológiai műveleteket kutató cégének képviselője a NATO katonai pszichológiai központjának javasolja, hogy Taylor Swift legyen a nyugati katonai szövetség egyik eszköze, amivel megállítják a »dezinformációt« az interneten.”

- írta Mike Benz, az Online Szabadságért Alapítvány ügyvezetője január 9-i, virális posztjában az X-en. Megállapításaihoz egy alig 3 perces videót is mellékelt, amelyen egy konferencia-előadás látható, kivetített ppt-vel, amin Taylor Swift valóban szerepel. A 2019-es videórészletet a Fox News főműsoridős programjába is beszemlézte, amit a YouTube-on is felkínáltak 11 millió követőjüknek.

A felvétel a Lead Stories tényellenőrző oldal szerint azonban nem egy titkos Pentagon-találkozón, hanem a NATO által szervezett, nyilvános eseményen (a minden évben megrendezett Nemzetközi Kiberkonfliktus Konferencián) készült. Az előadó, Alicia Marie Bargar sem dolgozott soha az amerikai védelmi minisztérium kötelékében.

Előadásában – amely teljes terjedelmében itt érhető el – nem Swift “bevethetőségét” veti fel, hanem azokat az etikai megfontolásokat ismerteti, amelyek akkor merülnek fel, ha egy információs művelet híres emberekre és influenszerekre is támaszkodik. Az amerikai énekesnőt a prezentáció mint egy “meglehetősen befolyásos online személyiséget” említi, aki nagy hatással lehet az emberek viselkedésére (például egy szavazásról készült képpel hasonló magatartásra ösztönözheti követőit). Azonban, ahogy a dián is olvasható, az ilyen információs műveletek nem mindig érik el a kívánt hatást: a követők számára egy ilyen üzenet hiteltelennek is tűnhet, de az is előfordulhat, hogy egy celeb helytelenül oszt meg egy üzenetet, így szándékán kívül téves információt terjeszt.

Tényleg ekkora befolyása van a politikára?

Bár a médiahatást nehezen lehet mérni, az énekesnő közösségimédia-posztjainak társadalmi befolyását mégis volt, hogy megpróbálták konkrét számokba átfordítani. Andrea Hailey, a pártfüggetlen, nonprofit szervezet, a Vote.org vezérigazgatója szerint például Swift 2020. októberi, szavazásra ösztönző Instagram-posztját követően több mint 1200 százalékkal ugrott meg a választási regisztrációkat bonyolító honlapjuk forgalma. Azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy Swift politikaformáló képességét rendre túlértékelik: a 2018-as félidős választásokon például hiába állt ki Tennessee-ben a demokrata jelölt mellett, mégis a republikánus kihívója győzött.

Statistic: Instagram accounts with the most followers worldwide as of July 2023 (in millions) | Statista

A country énekesnő 266 millió követőjével tavaly a 14. helyet foglalta el a legtöbb Instagram-követővel rendelkező oldalak listáján.

A konzervatív térfélen mégis erősen tartja magát ez az érv, amelyet a Newsweek január végén készített felmérésével is igyekeznek alátámasztani.

Ezek szerint a szavazásra jogosult amerikai választók 18 százaléka adná inkább le a voksát arra a jelöltre, akit Taylor Swift támogat. A médiamegjelenések azonban kevésbé hangsúlyozzák, hogy a válaszadók 17 százaléka viszont kisebb valószínűséggel szavazna egy Swift által támogatott jelöltre, 55 százalékukra pedig az énekesnő véleménye egyáltalán nem lenne semmilyen hatással. A közvéleménykutatás 1500 ember bevonásával készült, akiknek 45 százaléka mondta magát rajongónak.

Hasonló eredményre jutott a Harvard Kennedy School 18 és 29 évesek körében végzett tavaly decemberi kutatása is, amely szerint a megkérdezett fiatalkorúak 19 százalékát befolyásolná csupán, ha kapna Taylor Swifttől egy választásra buzdító üzenetet vagy hívást. 15 százalékukat viszont a személyes kapcsolatfelvétel kevésbé befolyásolná, míg 64 százalékuk teljesen közömbös maradna.


Forrás: iop.harvard.edu

Címlapi fotó: PATRICK SMITH / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / GETTY IMAGES VIA AFP

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.