Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, ahol a jelenleg is kormányzó Jog és Igazságosság párttal (PiS) szemben egy színes ellenzéki pártszövetség, a Polgári Koalíció (KO) ígérkezik a legesélyesebbnek a győzelemre. Szoros választási eredmény várható, ami melegágya lehet az eredmények érvényességével, a választások tisztaságával kapcsolatos dezinformációnak. Paweł Terpiłowskival, a lengyel Demagog tényellenőrző portál főszerkesztőjével beszélgettünk a választási kampány legforróbb témáiról, a körülöttük megjelenő álhírek elleni küzdelemről, a Facebook számára végzett tényellenőrző munkáról és a lengyel szélsőjobb ukránellenes retorikájáról, amit az orosz propagandagépezet táplál háborús dezinformációval.

Amikor ezt az interjút felvesszük, alig több mint egy hét van már csak hátra a lengyelországi parlamenti választásokig. Mozgalmas időszak ez az olyan tényellenőrző portálok számára, mint amilyen a Demagog is. Beavatnál, mik voltak a legfőbb témák a közbeszédben, amelyek körül a kampányidőszakban hamis vagy félrevezető állítások is megjelentek?

A leginkább azokkal az erősen átpolitizált témákkal foglalkoztunk mi is, amelyek az elmúlt fél évben napirenden voltak a hazai közbeszédben. A migráció kérdése, ezen belül is az Európai Unió menekültügyi reformjavaslata például tipikusan ilyen téma most. A kormánypárt PiS többek között azzal a narratívával igyekszik mozgósítani a szavazóit, hogy az EU intézményei rákényszerítenék Lengyelországot afrikai és közel-keleti bevándorlók befogadására, az ellenzék pedig asszisztálna nekik ebben, tehát nem szabad, hogy kormányra kerüljenek.

Paweł Trepiłowski Fotó: Tomasz Sikora / @mashtophoto

A másik visszatérő téma Ukrajna, és különösen a Lengyelországban tartózkodó ukrán menekültek ügye. A lengyelországi közbeszédben is megjelentek olyan hangok, akik szerint itt lenne az ideje csökkenteni vagy egyenesen lenullázni az ukrán menekülteknek nyújtott szociális támogatás mennyiségét. A szélsőjobboldali Konfederacja párt nagy szószólója az ügynek, menekültellenes retorikájukba pedig gyakran hamis vagy félrevezető állítások is kerülnek. Egyik jelöltjük például nemrégiben hamisan azt állította, hogy az ukrán családok elsőbbséget élveznek a bölcsődei jelentkezésnél. Egy másik esetben pedig egy ukrán menekültek körében készített felmérés eredményeit értelmezte félre a párt politikusa, amikor azt állította, hogy a felmérés szerint az menekültek 40 százaléka anyagi támogatást várna a lengyelektől. A kérdés ugyanis valójában nem az anyagi támogatásra, hanem a lengyel államtól érkező általános segítségnyújtásra vonatkozott.

De szintén gyakran előkerül és melegágya a dezinformációnak az ukrán gabonaimport kérdése. (Lengyelország Magyarországhoz és Szlovákiához hasonlóan saját mezőgazdasága védelmében jelenleg is tiltja különböző malomipari termékek behozatalát Ukrajnából, felrúgva ezzel a közös uniós kereskedelmi politikát. Kijev nemrég beperelte a három országot a Kereskedelmi Világszervezetnél a lépésért.) És ebben a választási kampányban kifejezetten sok munkát adtak nekünk a mesterséges intelligencia használatával készített deepfake tartalmak is, amelyekkel olyan mondatokat adtak lengyel politikusok szájába, amelyek valójában sohasem hangzottak el.

Ez újdonság a korábbi választási kampányokhoz képest?

A mesterséges intelligencia ilyen kiterjedt használata mindenképpen. De persze klasszikusabb dezinformációs technikákra is láttunk példát. Egy virálissá vált fotóról például azzal terjedt, hogy egy fekete férfival csókolózó ellenzéki politikusnő látható rajta, miközben ez nem volt igaz, a képen valaki más szerepelt.

Hogyan lepleztek le például egy deepfake tartalmat? Egyszerűen csak megkeresitek az érintett politikust, hogy erősítse vagy cáfolja meg, hogy ő szerepel a felvételen, vagy esetleg van valamilyen szoftver, ami segít felismerni a mesterséges intelligenciával készített tartalmakat?

Abban az esetben, amivel mi dolgoztunk, egyszerű volt a megoldás. A szóban forgó deepfake ugyanis egy már elhangzott politikusi beszéd manipulált változata volt, megváltoztatott szavakkal, mondatokkal. Nem kellett mást tennünk, mint bemutatni a beszéd hivatalos leiratát és az arról készült felvételeket.

De érdekes volt látni, hogy nem kifejezetten dezinformációs célokra is használták a mesterséges intelligenciát a kampányban. A Polgári Koalíció (Koalicja Obywatelska - a kormánypárt legnagyobb kihívójának számító ellenzéki pártszövetség) készített olyan reklámszpotot, amelyben Mateusz Morawiecki miniszterelnök egyik e-mailjének szövege is elhangzott Morawiecki mesterséges intelligenciával generált hangján. A kontextusból számunkra egyértelmű volt, hogy a képernyőn megjelenő szöveget nem maga a miniszterelnök olvassa fel, de egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek az. Ezért örültünk, amikor a kérésünkre a pártszövetség utólag beletette a videóba a figyelmeztetést, hogy az említett “hangfelvétel” mesterséges intelligencia segítségével készült.

Tudnád néhány példával illusztrálni, milyen dezinformáció jelent meg például a migráció témája körül Lengyelországban, és kik voltak a forrásai?

A migráció témáját elsősorban a kormánypárt igyekezett napirenden tartani. A kezdeményezésükre a választásokkal egy napon egy népszavazás is lesz az ügyben, ami valószínűleg elsősorban a PiS szavazóit mozgósítja majd. Az eredményt a párt jó eséllyel legitimációnak tekinti majd a migrációs politikája folytatásához. A referendum ráadásul kiválóan alkalmas az ellenzékkel szembeni kampányolásra, hiszen Donald Tuskot az európai uniós politikai mezőny azon szereplőihez sorolják, akik a befogadóbb migrációs és menekült-politikában hisznek. (Tusk az ellenzék egyik vezéralakja, a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform jelenlegi elnöke, az Európai Tanács elnöke volt, amikor az migrációs paktum javaslatát először benyújtották.)

De ahogy mondtam, az ukrán menekültek körüli dezinformáció is visszatérő probléma. A kampányidőszak elején elterjedt például, hogy az ukrán menekültek is szavazhatnak a választásokon, hiszen van személyi igazolványuk. Ez természetesen nem igaz, az igazolvány személyazonosításra alkalmas, kell az ügyintézéshez, feltétele például munkavállalásnak és különböző szociális juttatások igénybevételének, de választójog nem jár vele.

Ez átvezet a választások legitimitásával kapcsolatos dezinformáció témájára. Ilyen jellegű állításokkal is foglalkoztunk már, és fel vagyunk készülve rá, hogy lesz is még dolgunk a témával. Tartunk tőle, hogy lesznek olyan hangok, amelyek megkérdőjelezik a választások tisztaságát és az eredmények érvényességét.

Mi okotok van erre? Volt már, aki a választási csalás lehetőségét pedzegette?

Igen, időről időre feljön a téma a közbeszédben, hogy a PiS csalással próbálja majd megnyerni a választásokat. Prebunking jellegű cikkekben foglalkoztunk már ezzel. De a helyzet nem egyszerű, a választási verseny ugyanis nagyon szorosnak ígérkezik, ilyenkor megnő az esélye, hogy a hajszállal, de alulmaradó fél csalással gyanúsítja meg az ellenfelet.

Azt sajnos nem lehet előre látni, hogy milyen típusú állításokkal lesz majd dolgunk a választások utáni napokban. Legutóbb, 2020-ban például például sokan abból vontak le téves következtetéseket, hogy Andrzej Duda úgy győzött az elnökválasztáson (Lengyelországban a köztársasági elnököt közvetlenül választják), hogy közben az ellenfele, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester több választókörzetben nyert. Itt elég volt csak a választási matekot elmagyarázni az olvasóknak, de jöhetnek ennél sokkal nehezebben megfogható állítások is, amivel kezdenünk kell majd valamit.

Szó volt az orosz-ukrán háború témája körüli dezinformációról is, és említetted, hogy egy szélsőséges párt, a Konfederacija hozza ezt be leginkább a közbeszédbe. Tudnak ezzel új szavazókat nyerni egy olyan országban, ami maximálisan szolidáris az Oroszország által megtámadott Ukrajnával?

A közmegegyezés a politikában eddig valóban az volt, Ukrajnát támogatni kell katonailag és a menekültek befogadásával is. A gabonaimport tilalma miatt kialakult vita némileg árnyalja ezt, de a lakosság általános támogató hozzáállását szerintem nem igazán befolyásolja.

Aggódó lengyel gazda kukoricáját mutogatja a lengyelországi Buczynában 2023. április 25-én. / Fotó: Jakub Porzycki / Anadolu Agency via AFP

Viszont Lengyelországban is vannak olyan emberek, akik nem szimpatizálnak az ukrán üggyel, vagy ha szimpatizálnak is, a menekültek befogadásának anyagi terheit adófizetőkként már nem szeretnék viselni. A GLOBSEC felmérései szerint ez utóbbi álláspontot egyre többen osztják Lengyelországban.

A háború elhúzódása miatt ez várható volt.

Pontosan, a Konfederacja éppen ezt igyekszik kiaknázni, és közben nem riad vissza hamis vagy félrevezető információk terjesztésétől sem.

Készítettünk egy elemzést arról, milyen szereplők terjesztenek ukránellenes propagandát az interneten Lengyelországban, és azt találtuk, hogy a legtöbb ilyen közösségi médiás oldal a Konfederacja Grzegorz Braun nevével fémjelzett radikális szárnyához köthető. Ő az a politikus, országgyűlési képviselő, aki folyton Lengyelország “ukranizálódásáról” beszél.

Mennyire jellemző, hogy kifejezetten a Kremltől érkező dezinformációs narratívák is megjelennek a Konfederacja kommunikációjában? Régebbi példa, de olyasmire gondolok, mint az állítás, hogy a bucsai mészárlás csak megrendezett volt.

Valóban régebbi példa, de tudok olyan politikust említeni a Konfederacja soraiból, aki azóta is ezt hangoztatja. Már vagy hat tényellenőrzésünk született az ilyen témájú megszólalásai nyomán, de egy ilyen súlyos háborús bűncselekmény tagadását egyszerűen nem hagyhatjuk szó nélkül. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan párt politikusa terjeszti, amelyik jelenleg tíz százalékon áll, és ha a PiS nyeri a választásokat, van rá esély, hogy behívják őket is a kormánykoalícióba.

És mi történik, ha egy ilyen állítás elhangzik például egy televíziós interjúban? Várható, hogy az újságíró/műsorvezető ott helyben szembesíti a politikust azzal, hogy valótlanságot állított?

Attól függ, milyen csatornán történik az a televíziós interjú.

A legnagyobb probléma a sajtóval Lengyelországban, hogy a médiapiac mostanra két részre szakadt, követve a társadalom kettéosztottságát. Ha kormánypárti vagy, a közmédiát nézed, hallgatod. Ha ellenzéki, akkor bojkottálod. Ez most, a választási kampány idején vált nagyon plasztikussá, amikor a médiumok, tévécsatornák választási vitákat szerettek volna rendezni, de azzal szembesültek, hogy kormánypárti politikusok nem voltak hajlandóak részt venni olyan vitákon, amiket a szemükben ellenzékinek számító, egyébként független, kereskedelmi médium rendezett. De ugyanígy, egy ellenzéki politikusnál sem egyértelmű, hogy bemegy az ellenzéki körökben teljesen megbízhatatlannak számító közmédiába.

Mi a helyzet az internettel? Figyelitek, hogy a politikusok, a politikai pártok hogyan próbálják megszólítani a választókat a legnagyobb közösségi platformokon?

Természetesen a kormánypárt és az ellenzéki pártszövetség is próbálkozik mikrotargetálással, (azaz a közösségi platformok működési modelljét, tartalomajánló rendszereit kihasználva minél személyre szabottabb üzenetekkel elérni a választókat), de a kormánypártnak lényegesen nagyobb erőforrások állnak rendelkezésére ehhez.

A már említett Konfederacja párt megint érdekes ebből a szempontból, mert nekik az organikus elérésük is elég erős a közösségi médiában a méretükhöz képest. Főleg TikTokon nagyon erősek, a párt egyik fő arca az egyik legnagyobb elérésű politikus a platformon.

Hogyan érintette a munkátokat, hogy a Twitter tulajdonosváltása után az új cégvezetés már teljesen máshogy gondolkodik arról, mi a felelőssége a platformján terjedő dezinformáció megállításában?

Azt látjuk, hogy a Twitteren sokkal könnyebben eléri a felhasználókat az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos dezinformáció. Azok a terjesztők, akik a Facebookon gyérebb eléréssel rendelkeznek, sokszor hasítani tudnak a Twitteren. Ez mindenképpen aggasztó folyamat.

A Facebookot üzemeltető Meta Lengyelországban is együttműködik független tényellenőrző szervezetekkel, hogy a platformon terjedő hamis információkat szűrje?

Igen, mi dolgozunk velük, már 2019 szeptembere óta.

Ilyenkor, választások előtt megnő az ellenőrzésre szoruló tartalom mennyisége?

Amióta mi együttműködünk a Facebookkal ebben, azóta úgy látjuk, egyre több munka van a platformon terjedő dezinformációval. Nyilván volt egy erőteljesebb növekedés az orosz-ukrán háború kezdetén, de ilyesmit a mostani választási kampányban nem érzékeltünk. Talán azért, mert a kampány nagy része a nyári időszakban zajlott.

A lengyel határt jelző tábla Belarusz és Lengyelország határán Włodawánál. Fotó: Artur Widak / NurPhoto via AFP

Érnek titeket olyan vádak, miszerint cenzúrát alkalmaztok a Facebookon?

Sajnos rendszeresen. Pedig semmilyen jogosultságunk nincs arra, hogy eltávolítsunk egy posztot a platformról. Az emberek nem mindig értik, hogy a moderációs munkát nem mi végezzük.

Igyekszünk minden lehetséges eszközzel védekezni ezek ellen a vádak ellen, és volt már, hogy ezt a bíróságon kellett tennünk. Valaki félrevezető, kontextusából teljesen kiragadott képet posztolt, mi rámutattunk erre, ő pedig beperelt minket becsületsértésért, mondván, a képet szatirikus tartalomnak szánta. Arra számítunk azért, hogy a bíróság az ügyben nekünk ad igazat.

A Metától kaptok valamilyen támogatást ezekhez a harcokhoz?

Van egy jogsegély alapjuk, amiből bírósági eljárások esetekben segítenek fedezni a perköltségeket. De a legfontosabbnak azt tartanánk, ha a cég átláthatóbbá tenné, hogyan lép fel a platformon terjedő hamis információval, esetleg dezinformációval szemben, és hogyan működik a program, amelynek keretében mi, tényellenőrző szervezetek vizsgáljuk a Facebookon megjelenő tartalmakat. Akkor a felhasználók is megértenék, meddig terjed a mi szerepünk, és mi az, ami már nem a mi felelősségünk.

Címlapi kép: A Konfederacja párt választási plakátjai Krakkóban, 2023 szeptemberében. Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto via AFP