Novák Előd azzal érvelt a kötelező oltások ellen, hogy egyre több az autista gyerek, és hogy 20 év alatt 38 oltás utáni halálesetet regisztráltak. Valójában a politikus által említett halálozásokat nem az oltások okozták, és a mérvadó kutatások nem találtak kapcsolatot a védőoltások és az autizmus között sem.

Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa Orbán Viktornak címzett, március 4-i írásbeli kérdésében – amit a Mi Hazánk honlapján parlamenti indítványként mutattak be – a kötelező oltások választhatóvá tétele mellett foglalt állást. Azt hozta fel a kötelező oltások ellen,

Az indítvány beleillik abba az oltásellenes politikába, amit a Mi Hazánk Mozgalom a koronavírus-járvány óta képvisel. Például Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke korábban riasztó gyerekhalálozási adatokról posztolt félrevezetően, Novák Előd pedig egy 2022-es parlamenti felszólalásában azt a téves állítást hangoztatta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) járványügyi kérdésekben hatalomátvételre készül a nemzetek felett.

Cikkünkben Novák parlamenti kérdésének védőoltásokkal kapcsolatos három állítását ellenőrizzük az elérhető tudományos eredmények és statisztikai adatok tükrében, Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus és orvosbiológiai mérnök, a Védőoltásokról – a tények alapján című 2016-os könyv szerzőjének segítségével.

(Forrás: Balogh Zoltán/MTI/MTVA)

Magyarországon van a második legtöbb kötelező oltás az EU-ban?

Novák Előd azzal kezdi a parlamenti kérdést, hogy számos EU-tagállamban nincs is kötelező védőoltás, Magyarországon viszont 12 is van. Azt írja, nálunk több kötelező oltást a tagállamok közül csak Lettországban írtak elő.

Ezeket az állításokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai megerősítik.

Az adatbázis szerint Magyarországon valóban 12 életkorhoz kötött kötelező védőoltás van, Lettországban pedig 15, ami a legmagasabb szám az EU-ban.

Emellett van további négy ország (Franciaország, Bulgária, Horvátország és Lengyelország) az Európai Unióban, ahol 11, kettő (Olaszország és Szlovákia), ahol 10 és még kettő (Szlovénia és Csehország), ahol 9 kötelező védőoltás van.

A kötelezőségen túl nagy különbségek nincsenek az EU-n belüli oltásrendekben, az oltások többsége, összesen kilenc típus valamennyi tagállam oltási rendjében szerepel kötelező vagy ajánlott formában.

Így abban a 14 országban is vannak széles körben alkalmazott ajánlott – ingyenes, de nem kötelező – oltások, ahol egyáltalán nincs életkorhoz kötött kötelező oltás. Az előbb említett kilenc ajánlott oltásnál több is elérhető ingyenesen minden tagállamban. Például:

A WHO Európai Régióra (Európa és Közép-Ázsia) vonatkozó járványügyi adataiból látszik, hogy annak ellenére, hogy számos európai országban csak ajánlott védőoltások vannak, az általuk vizsgált 14 oltás közül 2023-ban 12 esetében (például a kanyaró vagy a járványos gyermekbénulás elleni védőoltás) 80 százalék felett volt az átoltottság.

A WHO adatai szerint míg az Európai Régióban 2023-ban 9 millió gyermek megkapta a diftéria, a szamárköhögés és a tetanusz elleni védőoltás első dózisát még az első életévében, addig a becsléseik szerint közel félmillió gyermek kihagyott legalább egy oltást. A régió mind az 53 országa elérte a 90 százalékos vagy annál magasabb lefedettséget a nemzeti oltási ütemtervben szereplő legalább egy vakcina tekintetében.

A kötelező oltások alól Magyarországon egyébként egészségügyi okokból lehet halasztást vagy felmentést kérni, önrendelkezéssel vagy az ellátás visszautasításának a jogával azonban nem lehet élni a kötelező védőoltások esetében. A védőoltás beadását valamilyen okból ellenzők előtt nyitva álló opciókat a TASZ az alábbi ábrán foglalta össze:

Forrás: TASZ védőoltás tájékoztató

Az időrendi sorrend nem jelent ok-okozati összefüggést

Novák Előd Kertész Nikoletta blogbejegyzésére hivatkozva azt is állítja Orbán Viktornak címzett kérdésében, hogy 2002 és 2022 között „az oltást követő nemkívánatos események következtében 38 haláleset került bejelentésre.” Szerinte a valós halálozási szám magasabb is lehet „hiszen a gyerekorvosok szinte elenyésző számban, főleg a szülő agilis presszionálására hajlandóak csak a mellékhatásokat lejelenteni.”

Novák az oltást követő nemkívánatos esemény (rövidítve OKNE) és a mellékhatás szavakat is használja a 38 haláleset jellemzésére, az általa hivatkozott blogbejegyzésben viszont már egyértelmű ok-okozati összefüggést tételeznek fel a védőoltások és a halálozások között. A blogon egész pontosan azt írják, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) „hivatalos statisztikája alapján 2010-2022 között 38 gyermek halt már meg Magyarországon oltástól, a beadást követő 30 napon belül”.

A mi számításunk szerint 2002 és 2023 között a blogban szereplő számnál eggyel kevesebb, 37 halálesetet jelentettek az egészségügyi hatóságoknak a kötelező védőoltásokat követő 30 napban (2019-ig nem pontosították, hogy melyik oltás után, 2020-tól már igen, így az ezt követő években a kötelező oltásokat vettük figyelembe).

Az úgynevezett oltást követő nemkívánatos eseményeket (enyhe és súlyos oltási reakciók, oltási balesetek, oltással összefüggő vagy össze nem függő megbetegedések, kórházba kerülések, halálozások) az oltást követő 30 napban lehet jelenteni az NNGYK-nak. Az orvosok számára a jelentés kötelező, de a páciens vagy hozzátartozója is tehet bejelentést. Haláleseteknél az orvosnak abban az esetben is jelentést kell tennie, ha a halálozás már ismerten nem az oltás miatt történt.

Ahogy az NNGYK tájékoztató anyaga is írja, „az oltottak által az oltást követően tapasztalt nemkívánatos tünetek időbeli összefüggést mutatnak az oltással, de ez nem jelent automatikusan ok-okozati összefüggést.” A bejelentések gyűjtésének éppen az az értelme, hogy ha az egészségügyi hatóságok gyanús mintázatokat látnak a jelentett tünetekben, akkor kivizsgálják, hogy az adott tünetet a vakcina okozta-e.

„A probléma a háttérráta” – mondta Ferenci Tamás a Lakmusznak.

„Az, hogy egy oltás nem okoz halálozást, nem azt jelenti, hogy oltás után nem hal meg senki, (az azt jelentené, hogy feltaláltuk a halhatatlanná tevő oltást, ez egyelőre túl ambiciózus célkitűzés), hanem azt, hogy nem halnak meg többen, mint oltás nélkül halnának meg. Csakhogy ez utóbbi sem nulla, hiszen az emberek nemcsak oltással, de anélkül sem halhatatlanok; ezt hívjuk háttérrátának. Ezt le kell vonni a jelentett halálesetek számából, hogy megkapjuk az oltás által okozott halálesetek számát. Induljunk ki a blogposztban szereplő 38 halálesetből! Ha oltás nélkül 37-en haltak volna meg, akkor az oltás tényleg halált okozott, ha 38-an, akkor az oltás nem változtatott semmin, ha pedig 39-en, akkor az oltás megelőzőtt egy halálozást. Önmagában attól, hogy 38-an haltak meg az oltás után, a fenti három lehetőség bármelyike fennállhat” – magyarázta Ferenci.

A Kertész Nikoletta blogján is hivatkozott VACSATC oldalon 2010 és 2023 között lehet tájékozódni az oltást követő nemkívántos eseményekről. Ezek az úgynevezett OKNE-jelentések. Ebben az idősávban 37 haláleset történt a kötelező védőoltásokat követő 30 napos időszakban, de az nem igazolt, hogy ezek összefüggnek az oltással. Sőt, a legtöbb esetben kifejezetten az szerepel az egészségügyi hatóság jelentéseiben, hogy a vizsgálat nem talált összefüggést az oltás és a halálozások között.

2010 és 2019 között összesen 34 halálesetet jelentettek a védőoltásokat követő 30 napban, azonban a jelentésekhez írásos értékelést is csatoltak és minden évben jelezték, hogy

„a kivizsgálások és jegyzőkönyvek alapján a halál oka már meglévő, krónikus, vagy más betegség volt, a védőoltással való ok-okozati összefüggés nem állt fenn (véletlen, időbeli egybeesés történt)”.

2019 óta az OKNE-jelentések már pontosan jelölik, hogy melyik oltást követő 30 napban történt haláleset, viszont a kivizsgálás eredményét nem tüntetik fel. 2020-ban egy, 2022-ben kettő haláleset történt a védőoltások beadását követő 30 napban, 2023-ban és 2021-ben nem érkezett bejelentés ilyen esetről. A 2019 óta történt három halálesettel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit elkértük a NNGYK-tól, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Ok-okozati összefüggést a koronavírus kapcsán is valótlanul feltételeztek a vakcina és a beadás után bekövetkezett halálesetek között. Fricz Tamás CÖF-szóvivő és az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója például 2023-ban hamisan terjesztette, hogy 1200-an haltak meg a koronavírus elleni oltás következtében.

Ferenci szerint súlyosbítja a problémát, hogy a magyar OKNE-jelentések alapvetően nem tartalmaznak elégséges információt, ráadásul az elmúlt években már írásos magyarázat sem készül hozzájuk.

“Én már régen sem találtam elégségesnek a közölt információkat, de az katasztrófa, hogy most már oda jutottunk, hogy a jelentés egy táblázatból áll és ennyi, egyetlen mondat magyarázat nincs hozzá. De szó szerint semmi, zéró. Erre nem válasz az, hogy máshol le van írva (ráadásul a kivizsgálás eredménye máshol sincs), ilyen táblázatot magyarázattal ellátva kellene kitenni. Igen, tudom, hogy akkor is lennének ilyen blogbejegyzések, mert van, aki nem véletlenül érti félre, hanem direkt akar félrevezetni, de legalább az állami kommunikáció ne legyen táptalaja ennek”

– mondta a kutató a Lakmusznak.

A kutatások nem találtak kapcsolatot az autizmus és a védőoltások között

Azt is állítja Novák Előd, hogy „aggasztóan emelkedik az autista gyermekek száma, az elmúlt 20 évben 16-szorosára nőtt”. Majd megemlíti Robert F. Kennedy oltásellenes amerikai egészségügyi miniszter törekvését arra, hogy „megkeresse annak az okát, miért növekedett az USA-ban az autista gyermekek száma járványszerűen”. Novák az oltásellenes, Mi Hazánk-közeli Szakács Árpád „Rendkívüli hír: autizmusjárványt okoznak a gyermekkori védőoltások” című blogbejegyzésére is hivatkozik, ami egyértelműen ok-okozati összefüggést tételez fel a védőoltások és az autizmus között egy friss tanulmányra hivatkozva – azonban ez a tanulmány elemi szinten hibás módszertannal készült.

Az autizmussal diagnosztizáltak száma valóban emelkedett az elmúlt évtizedekben, az Egyesült Államokban és Magyarországon egyaránt.

A Novák által idézett Központi Statisztikai Hivatal adatsor csak a köznevelésben résztvevő gyerekek körében mutatja az autizmus spektrum zavarral diagnosztizáltak számát. Az adatokkal lefedett első, 2001/2002-es tanévben mindössze 30 autista tanulót regisztráltak, a 2023/2024-es tanévben már 11 685-öt. Ha az „elmúlt 20 évet” nézzük, akkor valóban nagyjából 16-szoros emelkedést láthatunk a 2003/2004-es 718-as számhoz képest.

„Mindez azonban önmagában semmit nem mond arról, hogy van-e összefüggés az oltásokkal” – mondta lapunknak Ferenci Tamás. „Hajszálpontosan ugyanazon táblázatban, amire ők is hivatkoznak, pár oszloppal odébb azt találjuk, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek száma ugyanazon időszak alatt felére csökkent. Érdekes módon azonban azt valamiért mégsem írják, hogy az oltás ezen adatok alapján tehát véd az értelmi fogyatékosság ellen, pedig ismétlem: pontosan ugyanazon táblázat pontosan ugyanazon időszakra vonatkozó pontosan ugyanolyan adatközlése, csak egy másik betegséggel.”

A FactCheck.org tényellenőrzése szerint az autizmussal diagnosztizáltak számának növekedése főként a társadalmi tudatosság emelkedésének és az állapot tágabb meghatározásának tudható be. Egy kisebb mértékű tényleges növekedés is elképzelhető, de ez olyan kockázati tényezőkkel magyarázható, mint az idősebb szülők gyermekvállalása.

A WHO és az amerikai járványügy, vagyis a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) is azon az állásponton van, hogy nincs kapcsolat az autizmus és a gyermekkori oltások között. A CDC például egy 2013-as tanulmányra hivatkozik, ami azt találta, hogy nincs összefüggés a születést követő két évben kapott védőoltások és az autizmus kialakulásának kockázata között. Egy 2019-es dán tanulmány arra jutott, hogy a kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR) oltás nem növeli az autizmus kockázatát.

Dr. Stefanik Krisztina pszichológus és egyetemi docens, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar vezető kutatója és az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport tagja azt mondta a Lakmusznak, hogy a nemzetközi epidemiológiai kutatások megközelítőleg évente 3-4 százalékos növekedést mutattak ki az autizmus előfordulási gyakoriságában.

“A növekedés hátterében elsősorban az autizmussal kapcsolatos tudás fejlődése, az autizmus fogalmának és diagnosztikus kritériumainak változása/tágulása, a megbízhatóbb és finomabb diagnosztikus módszerek állnak. Mindezek mellett azonban nem zárható ki, hogy a genetikai állományra, valamint a méhen belüli idegrendszeri fejlődésre ható egyes környezeti tényezők is hozzájárulnak az előfordulási gyakoriság növekedéséhez”

– mondta Stefanik.

(Forrás: Pediatrics)

A KSH adatai hasonló tendenciát mutatnak Magyarországon. Miközben az autizmus spektrum zavarral élő tanulók száma meredeken emelkedett, az enyhén értelmi fogyatékos tanulók száma jelentősen, a középsúlyos értelmi fogyatékosok száma pedig enyhén csökkent a 2000-es évek elejétől a 2023/2024-es tanévig.

Ez a tendencia is arra utal: nem arról van szó, hogy ilyen sokat emelkedett az autizmussal élők száma, hanem arról, hogy a diagnózisok elosztása változhatott.

A gyerekkori védőoltások és az autizmus közötti összefüggésnek ellentmond az is, hogy a legtöbb védőoltás már régóta kötelező Magyarországon, az autista tanulók száma mégsem ugrásszerűen nőtt, hanem folyamatosan, változatlan oltási rend mellett is. Az első Magyarországon bevezetett védőoltás a himlő elleni volt 1876-ban. Legutóbb 2014-ben vezették be a pneumococcus elleni PCV-13 védőoltást, majd 2019-ben a bárányhimlő elleni oltást.

Javítás (2022. április 5.): Cikkünkben eredetileg tévesen írtuk, hogy kilenc védőoltást határoztak meg uniós szinten, amelyeknek kötelező vagy ajánlott formában szerepelniük kell minden tagállam oltási rendjében. Kilenc oltástípus valóban szerepel minden oltási rendben, de nem EU-s előírás miatt, hanem a tagállamok saját döntéséből.

Továbbá a cikk utolsó mondatában többek között az MMR, az IPV és a BCG védőoltásokról is azt írtuk, hogy már nem tartalmaznak tiomerzált. Ezek azonban sosem tartalmazták a tiomerzál molekulát.

(Címlapi kép forrása: Balogh Zoltán/MTI/MTVA)