Letoha Tamás kutatóorvos június 16-i Facebook-posztjában arról írt, hogy a BioNTech-Pfizer koronavírus elleni vakcinájáról 1 millió 224 ezer 705 bejelentés érkezett „az Európai Gyógyszerügynökség hivatalos mellékhatás adatbázisába”.
A meglehetősen indulatos bejegyzést Letoha azoknak a közéletben aktív ismerőseinek címezte, akik szerint a járványkezelés kapcsán
„nem történt itt semmi, minden tökre kibírható volt, csak egy hangos kisebbség pofázik, hisz vannak annál fontosabb dolgok, hogy 3 éven át világszerte állat módjára kezelték az embereket, bűnösnek és gyilkosnak kiáltva ki azokat, akik nem voltak hajlandóak belemenni egy olyan tudományos rulettbe, aminek kimeneteléről nem tudtak a politikusok és szakértőik szart se”.
A bejegyzés egésze azt a benyomást kelti, hogy a több mint 1,2 millió „lejelentett mellékhatás” a Pfizer-vakcina veszélyességét igazolja.
Erre utal a „tudományos rulett” kifejezés, illetve az a megállapítás, hogy „nem tudunk ma már olyan barátot vagy ismerőst találni, aki be nem számolna saját vagy a családját érintő egészségromlásról. Vagy tragédiáról”.
Ezeket az állításokat Letoha ugyan nem köti kimondottan a Pfizer-vakcinához, de bejegyzésében közvetlenül utánuk ír az 1,2 millió mellékhatásról.
Később pedig azt a kérdést teszi fel, hogy ha „ránéztek a cuki-muki gyerekeitekre, ti nem gondoltok bele, mi lett volna akkor, ha ezekbe a gyerekekbe anno ugyanilyen mellékhatás-profilú vaxxokat nyomtak volna, a kötelező gyerekkori oltások gyanánt”?
A Facebookon 26 ezer követővel rendelkező kutatóorvos bejegyzése igen népszerűnek bizonyult: több mint 2500-an kedvelték, és több mint 1700-an osztották meg.
Letoha Tamás Forrás: Youtube/Toroczkai László
A tényellenőrzéseink során személyes véleményekkel, minősítésekkel sosem foglalkozunk. Így Letoha posztjának sem azt a részét vizsgáltuk, amelyben például a járványkezelést minősíti, hanem ahol konkrét adatokra hivatkozott.
Az általa idézett gyűjtésben, az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) adatbázisában valóban az 1,2 milliós szám szerepel a Pfizer-vakcinával kapcsolatban.
Azonban Letoha eredeti posztjával szemben az adatbázis nem a tényleges mellékhatásokról, hanem csak feltételezetett mellékhatásokról tartalmaz bejelentéseket, és önmagában nem alkalmas megalapozott következtetések levonására a vakcinák előnyeiről és hátrányairól.
Az adatbázist fenntartó EMA értékelése szerint az EU-ban engedélyezett koronavírus elleni vakcinák „biztonságosági profilja nagyon megnyugtató”.
A Lakmusz megkeresésére Letoha Tamás elismerte, hogy figyelembe kellett volna vennie „az adatok értelmezésének feltételeit”, később pedig frissítette is a Facebook-posztot.
A Letoha Tamás által hivatkozott adatbázis, az EudraVigilance hivatalos magyar elnevezése a „Feltételezett mellékhatásokról szóló jelentések európai adatbázisa”.
Az adatbázisban az EMA a nemzeti gyógyszerszabályozó hatóságoktól és a gyógyszergyártó cégektől gyűjt feltételezett gyógyszermellékhatásokról szóló jelentéseket. Az állampolgárok orvosaikon keresztül, de akár közvetlenül is tehetnek bejelentést feltételezett mellékhatásokról a nemzeti hatóságoknak vagy a gyógyszergyártóknak. Magyarországon például az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, az OGYÉI honlapján bárki tehet mellékhatás-bejelentést, még akkor is, ha nem saját maga, hanem hozzátartozója, gondozottja vagy ismerőse észlelte a feltételezett mellékhatást.
A Pfizer Covid-vakcinájáról valóban több mint 1,2 millió feltételezett mellékhatás szerepel az adatbázisban, cikkünk írásakor a pontos szám 1.226.793 volt. 210 ezer jelentés az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkezett, körülbelül egymillió feltételezett mellékhatást jelentettek az EGT-országokból (az EU tagországai plusz Izland, Lichtenstein és Norvégia).
Forrás: www.adrreports.eu
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataiból tudjuk, hogy legalább 566 millió dózist adtak be a Pfizer-vakcinából az EGT-tagállamokban (valószínűleg ennél is többet, de körülbelül 200 millió beadott dózisnál „ismeretlen” a vakcina típusa az ECDC adatbázisában).
Vagyis a Pfizer-vakcinánál 566 (vagy még több) beadott dózisra jutott egy bejelentett feltételezett mellékhatás az EGT-országokban.
Fontos, hogy egy ember több feltételezett mellékhatást is bejelenthet. Ha például valaki belázasodik és izomfájdalmat is észlel az oltás beadása után, az rögtön kettőnek számít. A bejelentések száma tehát nem feltétlenül esik egybe az érintett emberek számával.
Az EudraVigilance honlapján külön tájékoztatást tettek közzé a Covid-vakcinákra vonatkozó adatok értelmezéséről.
A tájékoztatás egyértelművé teszi, hogy az adatbázisban található információk nem a vakcinák igazolt, csupán feltételezett mellékhatásaira vonatkoznak.
Ezeket a feltételezett mellékhatásokat, orvosi eseményeket „a Covid-19 oltás beadását követően figyeltek meg, azonban nem feltétlenül kapcsolódnak a vakcinához. Az eseményeket más betegség vagy a beteg által egyidejűleg szedett másik gyógyszer is kiválthatta”.
Az EMA koronavírus-vakcinákról szóló tájékoztató videójából kiderül, hogy a gyógyszerügynökség az EudraVigilance adatbázist elsősorban arra használja, hogy „szokatlan mintázatokat” keressen a feltételezett mellékhatásokról szóló jelentésekben.
Az EMA értékelése a vakcinák biztonságosságáról a jelentett feltételezett mellékhatásokon kívül számos más tényezőt is figyelembe vesz, „például a beteg kórtörténetét, a feltételezett mellékhatás gyakoriságát a beoltott populációban összehasonlítva az általános populációban tapasztalt gyakorisággal, valamint azt, hogy biológiailag valószínű-e, hogy a vakcina okozhatta az eseményt”.
Megalapozott következtetések levonását a Covid-vakcinák előnyeivel és kockázataival kapcsolatban „az összes rendelkezésre álló adat részletes értékelése teszi egyedül lehetővé” – áll a tájékoztató oldalon.
Az EMA egy útmutatót is kiadott az EudraVigilance-ben található adatok értelmezéséről. Ebben leírják, hogy a jelentett esetek száma nemcsak attól függhet, hogy ténylegesen milyen gyakran okoz mellékhatásokat az adott gyógyszer/vakcina, hanem például attól is, hogy mekkora közfigyelem irányul rá. Ezért félrevezető lehet pusztán a feltételezett mellékhatások száma alapján összehasonlítani a különböző gyógyszereket.
Az EMA tájékoztatása szerint amennyiben ésszerű esély van rá, hogy egy feltételezett mellékhatást valóban a vakcina okozhatott, akkor azt felveszik a vakcina alkalmazási előírásába.
A Pfizer-vakcina alkalmazási előírásában (a 8. oldalon) jelenleg 34 mellékhatás szerepel. Ezek között van számos enyhébb és a védőoltásokra általában jellemző mellékhatás, például izomfájdalom, fáradtságérzés, hidegrázás, láz, bőrpír, rossz közérzet.
Néhány mellékhatást a vakcina forgalomba hozatalát követően állapítottak meg, ezek felfedezéséhez akár az EudraVigilance adatbázis is hozzájárulhatott. Ezek a később felismert mellékhatások a következők:
A mellékhatások közül a legnagyobb figyelem a szívizomgyulladásra és a szívburokgyulladásra irányult. Az EMA szerint ezek a Pfizer és a Moderna vakcinák nagyon ritka mellékhatásai, 10 ezer beoltott személyenként kevesebb mint egyszer fordulnak elő.
Az EMA összességében „nagyon megnyugtatónak” találja az EU-ban engedélyezett összes koronavírus elleni vakcina „biztonságossági profilját”, így a Pfizerét is.
„Az ismert mellékhatások túlnyomó többsége enyhe és rövid ideig tartó. Előfordulhatnak súlyos mellékhatások, de ezek nagyon ritkák. Nagyon kevés ilyen ritka esetben számoltak be halálos kimenetelről” – áll a gyógyszerügynökség honlapján.
Letoha Tamás azzal, hogy a kontextus ismertetése nélkül közölte az 1,2 milliós adatot, ráadásul nem feltételezett mellékhatásokról, hanem mellékhatásokról beszélt, azt a látszatot keltette, hogy az EMA adatbázisa a Pfizer-vakcina veszélyességét igazolja. Láttuk, hogy az EMA szerint ez egyáltalán nincs így.
A Lakmusz e-mailben kereste meg Letoha Tamást. Azt kérdeztük tőle, posztjában miért nem tartotta fontosnak közölni,
Letoha Tamás válaszában elismerte felvetéseink jogosságát, bár hozzátette, hogy posztja nem a vakcinákra fókuszált, és fenntartotta, hogy szerinte a nem veszélyeztetett korcsoportok „presszionálása” az oltásra nem megalapozott.
A válasz elküldése után, de még cikkünk megjelenése előtt Letoha kiegészítette eredeti posztját a Lakmusz felvetéseivel, illetve beleírta, hogy az esetek jó része csak “feltételezett” mellékhatás. Az “ugyanilyen mellékhatás-profilú vaxxok” kifejezést “ugyanilyen feltételezett-mellékhatás profilú vaxxokra cserélte.
Egy újabb bejegyzést is szentelt a témának, amiben már úgy jellemzi az EMA adatbázisát, hogy az “feltételezett mellékhatásokra vonatkozó bejelentéseket” tartalmaz.
A Lakmusznak küldött válaszában Letoha megköszönte, hogy felhívtuk a figyelmét
“az EMA adatbázisában foglalt adatok értelmezésének feltételeire. Az EU gyógyszerfejlesztési programjának résztvevőjeként mindezt figyelembe kellett volna vennem. Nem tettem. De a poszt nem a vakcinákra fókuszált. Hanem a teljes járványkezelési portfólió hibáira. És az azzal való szembenézés hazai elmaradására. Ami pedig a világ számos országában a média támogatásával jelenleg is zajlik”.
Szerinte a vakcinákkal kapcsolatban is van példa „őszinte külföldi szembenézésekre”.
„Bill Gates például elismerte, ami az eredeti vakcina tanulmányokban is le van írva: a genetikai alapú vészhelyzeti vakcinák a nyálkahártya immunitás elmaradása miatt nem képesek a fertőzés megakadályozására, illetve az általuk indukált immunitás is korlátozott ideig tart. Karl Lauterbach pedig bejelentette, hogy a súlyos, potenciálisan gyógyíthatatlan mellékhatást elszenvedő vakcinakárosultakat nem szabad ‘az út szélén’ hagyni.”
Letoha a Pfizer-oltás ritka mellékhatását, a szívizomgyulladást az mRNS technológiával hozta összefüggésbe. Szerinte ez a mellékhatás olyanokat is érint, akiknél a Covid-fertőzés nem okoz súlyos szövődményeket.
„Lásd például a dán adatokat, amik kimutatták: teljes 3 év alatt 450 haláleset történt a 70 év alatti dánok körében. Mindezek miatt a nem veszélyeztetett korcsoportok, főleg a gyermekek presszionálása egy, a számukra relatíve veszélytelen fertőzést megakadályozni nem képes, mégis a jól ismert kötelező védőoltásoktól eltérő hatásmechanizmusú és mellékhatás profilú vészhelyzeti oltóanyaggal, számomra nem tűnik szakmailag megalapozottnak. Még a mellékhatások relatív ritkasága ellenére sem.”
Letoha Tamás teljes válaszlevele, amelyben kitér a járvány alatti lezárásokra és a Covid gyógyszeres kezelésének lehetőségeire is, ezen a linken olvasható.
(Címlapi kép forrása: Youtube/Toroczkai László)
